Szent Zoerard-András (Szórád) és Benedek remeték élete és kultusza Magyarországon

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Sólymos Szilveszter: Szent Zoerard-András (Szórád) és Benedek remeték élete és kultusza Magyarországon ' összes példány

Kiadó:	Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	244 oldal
Sorozatcím:	Metem-könyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-8472-20-0
Megjegyzés:	Színes és fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Német, angol és szlovák nyelvű összefoglalóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Sólymos László Szilveszter OSB (sz. 1920. 02. 09.) 1937-ben öltötte magára a bencés ruhát. Teológiai tanulmányaiból négy évet végzett a római szent Anzelm pápai egyetemen, ahonnét tüdőbaja gyógyítására kellett hazatérnie. 1946-48 között a Bencés Rend kúszegi gimnáziumában majd az államosítás után 1950-ig ugyanott az állami gimnáziumban képesített hittanárként működik. 1951-ben az ifjúsággal való foglalkozás miatt mint államellenes szervezkedés szellemi vezetőjét életfogytiglan börtönre ítélik. 1956-ban a forradalom idején szabadul. 1957-59 között a Hittudományi Akadémián befejezi teológiai tanulmányait, és doktori disszertációját Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát (1865-85) szerzetesi és lelkipásztori működéséről írja.
1959-ben visszakerül Pannonhalmára, és a helyi Hittudományi Főiskolán liturgiát tanít 25 éven át; az Országos Liturgikus Tanácsnak alapító és mindmáig aktív tagja. Tanít még lelkipásztorkodástant, ökumenizmust, stb. Közben a rendi növendékek tanulmányi felügyelője is, a rendi Gyűjtemények gondozója, stb. 1984-88 között a budapesti Bencés Tanulmányi Ház igazgatója. A budapesti Hittudományi Akadémia levelező tagozatán kezdettől mindmáig tanít liturgikát. Az utóbbi években intenzíven foglalkozik egyháztörténeti és főleg rendtörténeti témákkal, ami igazában kezdettől kedvelt területe volt. Jelen munkájában monostora alapításának ezer éves évfordulója is ösztönözte a Szent István-kori remeték életének és kultuszának kutatására.
Elsősorban a 19. századi tanító-nevelő munka és a szerzetesi élet feszültségek problémái érdeklik, valamint a 18-19. század magyar bencés élete. Nem annyira szaktudományos kutató, sokkal inkább olvasmányos hangnemben akar a múlt világába vezető lenni. Bízik abban, hogy - némi késéssel ugyan - még a millennium táján megjelenhet "Ezer év száz bencése" c. életrajzgyűjteménye. Vissza

Tartalom

Bevezető gondolatok	7
A szereplők és a színhely	9
Boldog Mór legendájának rövid összefoglalása	9
A legenda szerzője: Pannonhalmi Boldog Mór, pécsi püspök	9
Szórád remete származási helye	12
Szórád és Benedek remeték életének helyszíne	13
Nyitra és vidéke	13
Szkalka	19
A kor: a szellemi és lelki környezet	23
Az idegenből jött remete neve: Zoerard-András-Szórád	25
Maurus, pécsi püspök legendája	29
Szövegtörténet	29
Egyéb szövegforrások	31
A legenda kritikai latin szövege	32
Magyar fordítások	34
A legenda első tudományos feldolgozása	39
Eszmélődések a legendát olvasva	51
Szórád, a remete	51
Benedek, a tanítvány	53
Fülöp, a zobori apát	54
Maurus, az életíró	55
Szórád és Benedek kultusza	57
A remeték szenttéavatása és ereklyéik	57
Szent Szórád és Benedek kultusza a liturgiában	66
Szentjeink helyi tiszteletének emlékei	111
Szórád és Benedek az irodalomban	126
A "Szentek élete" feldolgozások	136
Szórád és Benedek alakja az igehirdetésben	149
Népi mondák és legendák	152
Szórád és Benedek ábrázolásai	155
Pápai megnyilatkozás a szenttéavatás 900. évfordulója alkalmából	163
Utószó	169
Angol, német és szlovák nyelvű összefoglalás	171
A képek jegyzéke	175