Sokszínű nyelvészet

Alkalmazott nyelvészeti gender-kutatás

Szerző

Szerkesztő

Kegyesné Szekeres Erika

Simigné Fenyő Sarolta

Lektor

Miskolc

'Kolompár Hajnalka: Sokszínű nyelvészet ' összes példány

Kiadó:	Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke
Kiadás helye:	Miskolc
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	225 oldal
Sorozatcím:	A Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének Kiadványa
Kötetszám:	2
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-661-695-7
Megjegyzés:	További kapcsolódó személyek a kötetben.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Külföldön, elsősorban német és angolszász nyelvterületen a nemek kutatásának tudománya gazdag hagyományokkal rendelkezik. Magyarországon csupán az elmúlt években nőtt meg az érdeklődés a férfiak és a nők nyelvhasználatában megmutatkozó különbségek iránt. A gender-nyelvészet fontos célja, hogy a nyelvészet eszközeivel és módszereivel segítse elő a nemek közötti esélyegyenlőség megvalósítását.
A kötetünkben közölt tanulmányok alapján az olvasók megismerhetik ezen új alkalmazott nyelvészeti diszciplína legfontosabb kutatási területeit és hazai eredményeit. Eközben tanúi lehetnek annak, hogyan született meg Magyarországon is ez az új nyelvészeti paradigma. 2005 tavaszán a Miskolci Egyetem adott otthont a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok XV. Kongresszusának. A Nemek és nyelvek kerekasztal előadásain, amelyek a társadalmi nemek és a nyelvhasználat közötti kapcsolattal foglalkozó hazai kutatásokat ismertették, a téma iránt a vártnál sokkal nagyobb érdeklődés mutatkozott. Ez az esemény adta az ötletet, hogy a magyarországi gender-kutatással kapcsolatos írásokat egy kötetbe összegyűjtsük. így született meg a Sokszínű nyelvészet című periodika második, tematikus kötete, amelyet a kedves olvasó most a kezében tart. A kötet Barát Erzsébet, Bodnár Miké, Bojda Beáta, Dede Éva, Dobos Csilla, Huszár Ágnes, Kegyesné Szekeres Erika, Kolompár Hajnalka, Salánki Ágnes, Sándor Klára, Schleicher Nóra, Székács Anna, Simigné Fenyő Sarolta és UrbánAnna írásait adja közre. A tanulmányok elsősorban a témakör iránt érdeklődő kutatók és egyetemi hallgatók számára biztosítanak elméleti háttérismereteket, ugyanakkor a nagyközönség számára is érdekes olvasmányt jelenthetnek.
A kötet szerkesztői Kegyesné Szekeres Erika gender-kutató és Simigné Fenyő Sarolta alkalmazott nyelvész, mindketten a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatói. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ (Simigné Fenyő Sarolta - Kegyesné Szekeres Erika) 7-10
BEVEZETÉS (Huszár Ágnes) 11-14
I. TÁRSADALMI NEM ÉS NYELVHASZNÁLAT: KUTATÁSMÓDSZERTAN ÉS KUTATÁSTÖRTÉNET
Huszár Ágnes: Hogyan (nem) érdemes kutatni a nöi és a férfi kommunikáció közötti különbségeket? 15-38
Schleicher Nóra: Paradigmaváltások: A társadalmi nem és nyelvhasználat kutatásának rövid története 39-50
Salánki Ágnes: A társadalmi nem és nyelvhasználat németországi kutatásának rövid története 51-60
Kegyesné Szekeres Erika: Társadalmi nem és nyelvhasználat: a magyar nyelvre vonatkozó kutatások rövid története 61-80
II. A „NEMEK ÉS NYELVEK" KEREKASZTAL: VITAINDÍTÓ ELŐADÁSOK ÉS HOZZÁSZÓLÁSOK
Székács Anna: A női nyelv kérdésköre a japán nyelvben 81-85
Kolompár Hajnalka: Szexizmusok a romani nyelvben 87-90
Kegyesné Szekeres Erika: Nyelvi szexizmus és szexista nyelvhasználat a magyar nyelvben 91-100
Sándor Klára: Az ország háziasszonyai 101-112
Barát Erzsébet: A gyűlöletbeszéd és a kirekesztés logikája 113-124
„Nemek és nyelvek": Kerekasztal összefoglaló 125-148
III. GENDER, IRODALOM, KULTÚRA ÉS NYELV:
ÚJABB KUTATÁSOK AZ ALKALMAZOTT NYELVÉSZET TÉMAKÖRÉBŐL
Bodnár Ildikó: Női lélek, női témák, női nyelvhasználat Petrőczi Éva költészetében 149-164
Dobos Csilla: A társadalmi nemek és a nyelvhasználat kapcsolatának vizsgálata a pragmatika és a diskurzuselemzés elméleti keretében 165-178
Simigné Fenyő Sarolta: Fordítás és Gender Studies 179-188
Urbán Anna: Kulturális dimenziók - maszkulin és feminin kultúrák 189-196
IV. KÖNYVSZEMLE
Bojda Beáta 197-200
Kériné Sós Júlia: Diákévek, cliáksorsok 200-204
Dede Éva: Mary Bucholtz (szerk.): Language and woman's place. Text and commentaries 204-210
Kegyesné Szekeres Erika: Ingrid Samel: Einjuhrung in clie feministische Sprachwissenschaft 210-215
Kegyesné Szekeres Erika: Marianne Grabrucker: Water Stacit hat keine Muttersprache 216-219
Kovács Judit: Luise von Flotow: Translation and Gender. Translating in the 'Era of Feminism'
V. A KÖTET SZERZŐIRŐL 221-225