Soha többé háborút... (dedikált példány)

Fülszöveg

A könyv szerzője 1991 óta gyűjti az egykori hadifoglyok tárgyi és írásbeli emlékeit, naplóit, visszaemlékezéseit, s közgyűjtemények adatait. Munkája eredményeképpen könyvében sokak számára ismeretlen tények és számok jelennek meg a magyarok harctéri veszteségeiről, a táborokban elhunytakról.
Az olvasó megismeri a harctéri sikerektől megittasodott győztesek gőgösségét, a kezükre került ellenfeleinek válogatás nélküli sanyargatását, megalázását. Ebben a tekintetben nem volt nagy különbség a nyugati és a keleti hadifoglyok helyzete között. Mindenütt gorombáskodtak velük és éheztették őket. A nyugatiaknak az volt a jelentős előnyük, hogy hamarabb hazatérhettek. 1946-ban már mindannyian itthon voltak, míg keletről ez csak a rokkantaknak és a súlyos betegeknek adatott meg. A munkaképes embereket még évekig dolgoztatták a Szovjetunióban.
Meghatóak a könyvnek azon részei, melyek fogvatartott honfitársaink makacs küzdelmeiről szólnak lelkierejük és fizikai állóképességük megőrzésére, a hazába és a családba való visszatérés reményében. Sajnos ez sok ezer embernek nem sikerült.
Papp Tibor könyve nemcsak hadifogoly kérdéseket érint, hanem a nagyhatalmak háborús indítékait is vizsgálja: cél a világ újrafelosztása. Németország először a Szovjetuniónak tett szövetségi ajánlatot. A visszautasítás után fordult Olaszország és Japán felé. Anglia és USA szövetségre lépett a Szovjetunióval. Együttesen győzelmet is arattak a tengelyhatalmak felett, aminek az árát sok kis ország fizette meg: a közép-európai és a baltikumi országok a szovjetek uralma alá kerültek. Ennek következményei jól ismertek.
A tanulságot a cím fejezi ki: "Soha többé háborút!" Vissza