Vitorla a láthatáron!

Előszó

Most, hogy ötven tengeren eltöltött év után, a sok hadi- és kereskedelmi hajóval megtett temérdek utat követően visszavonultam, úgy érzem, írásos feljegyzést kell hagynom a fiatalabbak és a jövő nemzedékek számára arról a tengerészéletről, amit az 1890-es évek vitorlás hajóiról a mai személyhajó "monstrumokra" való áttérés időszakában ismertem meg. Negyvennégy óceánjáró hajón szolgáltam, az 1034 tonnás County of Pembroke barktól, a 81 237 tonnás Queen Mary és a 83 673 tonnás Queen Elisabeth atlanti-óceáni luxusgőzösökig bezárólag.
Egészében véve a szerencse kivételes kegyeiben részesített. Sokszor valamely hajón, amelyen nagyobb szerencsétlenségek nélkül szolgáltam, éppen hogy csak elkerültem a bajt, bár szerintem túl gyakran voltam a közelében, miközben másokat szörnyű katasztrófák értek. Máskor több ezer életért feleltem, és olyan kockázatokat kellett vállalnom, amitől a hajam őszbe fordult, de sikerült mindezt sértetlenül megúsznom. Talán emiatt ismertek "Szerencsés Bisset"-ként, és ezért pirultam el alaposan, amikor 1946-ban a Cambridge-i Egyetem Tanácsülésének Szónoka azt mondta rólam, hogy "navigatorum principem, tempestatum hostiumque irrisorem", ami, ahogy azt elmondták nekem, annyit tesz, hogy "a navigátorok hercege és a veszély megvetője, származzék az a vihartól vagy ellenségtől". Vissza

Fülszöveg

Háromárbocos teljes vitorlázatú hajó! A legszebb dolog amit emberkéz valaha is épített. Még száz éve sincs, hogy az óceánok hullámait gyönyörűséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idő múlva a Panama csatorna megnyitása után megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gőzhajók vonszolják őket szénnel és egyéb ömlesztett áruval megrakva uszályként.
1898 kegyetlen hideg, esős októberében egy tizenöt éves, harmincöt kilós legényke, e könyv szerzője didereg a County of Pembroke bark fedélzetén, mint elsőutas tisztjelölt, hogy elinduljon élete első földkerülő útjára. Csenevész testében minden akadályt legyőzni képes elszánt szív dobog, csak a tengert, a hajózást kívánja, bár legmerészebb álmaiban sem gondolná, hogy mekkora karrier előtt áll. Kivételes tengerészpályáját három kötetben írta meg, miután hatvannégy évesen mint a Queen Elisabeth kapitánya és a Cunard társaság commodoréja, mellékesen két világháborúban kitüntetett hős és „Sir" visszavonult.
Ez a könyv az első kötet, melyben Bisset leírja a gyermekkorától felnőtté éréséig tartó időszakot, négy földkerülő útját vitorlák alatt, melyből a negyediket már ifjú tisztként tette meg. Az olvasó megismerheti belőle egy tiszteletreméltó tengerészhagyományokkal rendelkező nemzet fiának magával ragadó, néha izgalmas, néha érzelmes, időnként humorral és alapos szakmai részletekkel fűszerezett lenyűgöző élettörténetének első fejezetét. Olyan emberét, akinek az élete példa lehet minden magára valamit adó kalandos kedvű fiú és szilárd akaratú férfi számára. Vissza