Fülszöveg
"Sipos Gyula Pannónia költőjeként indul, Illyés a vállalt és követett mester, s abban is, hogy a népélet egy intellektuálisan megemelt szinten, a nemzeti költészet formanyelvén, a dunántúli, pontosabban: a somogyi táj ízeivel szólal meg verseiben - írja a költő hátrahagyott versei kötetének bevezetőjében Tamási Lajos. - ... Minden kötetéből s utolsó, hátrahagyott verseiből is világosan kitűnik, hogy miért és mi ellen verekszik Sipos Gyula.
A művészetben a kicifrázott mellébeszélés ellen a közösségek s az emberi melegség hiánya ellen, a modern élet elhatalmasodó fogyasztói őrülete ellen, a hitel nélküli szólamok, a megfoghatatlan függőségi viszonyok s kiszolgáltatottság ellen, öntudatunk homályai ellen.
... Megtehetné, hogy a költészet szelídebb tájaira meneküljön, s ne ezen a feszültséges hadi terepen járjon?
... Ha eszébe jutott is - ki nem vágyott még lakatlan szigetre? -, erre nem volt képessége. A hajdani fiatal forradalmár tiszta tüzéből, melyet a Batthyány-mécses lángjánál...
Tovább
Fülszöveg
"Sipos Gyula Pannónia költőjeként indul, Illyés a vállalt és követett mester, s abban is, hogy a népélet egy intellektuálisan megemelt szinten, a nemzeti költészet formanyelvén, a dunántúli, pontosabban: a somogyi táj ízeivel szólal meg verseiben - írja a költő hátrahagyott versei kötetének bevezetőjében Tamási Lajos. - ... Minden kötetéből s utolsó, hátrahagyott verseiből is világosan kitűnik, hogy miért és mi ellen verekszik Sipos Gyula.
A művészetben a kicifrázott mellébeszélés ellen a közösségek s az emberi melegség hiánya ellen, a modern élet elhatalmasodó fogyasztói őrülete ellen, a hitel nélküli szólamok, a megfoghatatlan függőségi viszonyok s kiszolgáltatottság ellen, öntudatunk homályai ellen.
... Megtehetné, hogy a költészet szelídebb tájaira meneküljön, s ne ezen a feszültséges hadi terepen járjon?
... Ha eszébe jutott is - ki nem vágyott még lakatlan szigetre? -, erre nem volt képessége. A hajdani fiatal forradalmár tiszta tüzéből, melyet a Batthyány-mécses lángjánál lobbantott először országos fényűre, hogyan is lehetett volna augusztusi tűzijáték?
Sipos Gyula önvédelemből sem képes erre. Eszményeit kutatja s kéri számon abban a világban, melyet vállalva-tagadva magáénak érez, s melynek gondjaiban roppan össze nagyon is idő előtt. "Ha nincs miért meghalni, nincs miért élni." Hátrahagyott verseit olvasva nem sejtelmes homályban járunk, hanem itt, ezen a gond verte földön, ahol egyike lett azon fontos szavúaknak, akik makacsul arra kényszerítenek bennünket, hogy ne feledjük életünk szabadságos értelmét. Zaklatott kérdéseire most már magunknak kell válaszolnunk."
Vissza