A magyar könyvtárjog históriája 1867-től napjainkig

Fülszöveg

A magyar kultúra históriájának, a magyar művelődéstörténetnek és a magyar kulturális jognak sajátos metszetét alkotó és a modem jogrendszer keretei között létrejövő könyvtári jogrend a tizenkilencedik századi polgári fejlődés szerves részeként alakult ki. Az önálló könyvtári jogszabályok megszületésének kezdetétől számítva alig több mint egy évszázad alatt épültek ki fokról fokra, lépésről lépésre haladva, egyre differenciáltabb formában a könyvtári kérdések meghatározó keretei, intézményei és szervezetei. Az egyre részletezőbb jogi szabályozás mellett az állam a helyi hatóságokkal együtt egyre több könyvtárra terjesztette ki dotációját, ugyanakkor ellenőrzési jogát is, egészen addig, míg a huszadik század második felére világszerte meghatározóvá vált a könyvtárügy állami és helyi hatósági feladatok körébe emelése, a könyvtárak állami fejlesztése és fenntartása, továbbá a könyvtárügy egységes rendszerként való működtetése. Az állam szerepkörének e téren is megnyilvánuló fokozatos... Tovább

Fülszöveg

A magyar kultúra históriájának, a magyar művelődéstörténetnek és a magyar kulturális jognak sajátos metszetét alkotó és a modem jogrendszer keretei között létrejövő könyvtári jogrend a tizenkilencedik századi polgári fejlődés szerves részeként alakult ki. Az önálló könyvtári jogszabályok megszületésének kezdetétől számítva alig több mint egy évszázad alatt épültek ki fokról fokra, lépésről lépésre haladva, egyre differenciáltabb formában a könyvtári kérdések meghatározó keretei, intézményei és szervezetei. Az egyre részletezőbb jogi szabályozás mellett az állam a helyi hatóságokkal együtt egyre több könyvtárra terjesztette ki dotációját, ugyanakkor ellenőrzési jogát is, egészen addig, míg a huszadik század második felére világszerte meghatározóvá vált a könyvtárügy állami és helyi hatósági feladatok körébe emelése, a könyvtárak állami fejlesztése és fenntartása, továbbá a könyvtárügy egységes rendszerként való működtetése. Az állam szerepkörének e téren is megnyilvánuló fokozatos növekedése a huszadik századi művelődésügy és művelődéspolitika fejlődésének, az állami gondoskodás egyre szélesebb körű kiterjesztésének természetes velejárója, ugyanakkor a társadalmi szervezetek, civil szerveződések mindvégig fontos szerepet játszottak és játszanak az intézmények fenntartásában, valamint társadalmi kapcsolataik kiszélesítésében.
A kötet a magyar könyvtárügy kialakulásának meghatározó tényezőjét, a jogi szabályozás fejlődését, valamint annak társadalmi tényezőit és politikai meghatározóit mutatja be. Azt a folyamatot, amelyben a magyar könyvtárügy a polgári berendezkedésű állam és a törvénykezési folyamat fejlődésével együtt haladva elérte a jelenlegi jogi szabályozás szintjét. Ez a fejlődés hasonlóan más, a közjó szolgálatába állított állami tevékenységekhez - közel sem egyértelműen és töretlenül felfelé ívelő folyamat: az ország történelmével, gazdasági és társadalmi jelenségeivel párhuzamosan futó törések és az azokat jellemző megtorpanások, majd hirtelen megugró fejlődési szakaszok tagolják, ám az előrehaladás tendenciája megkérdőjelezhetetlen.
Dr. Sipos Anna Magdolna (PhD) 1976-ban a Debreceni Tanítóképző Főiskolán, majd 1989-ben és 1995-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. 1976 és 2005 között különböző könyvtárakban dolgozott gyakorló könyvtárosként és könyvtárigazgatóként, emellett óraadóként több évtizeden át részt vett a felsőfokú könyvtárosképzésben. 2005 óta a PTE FEEK Könyvtártudományi Intézetének egyetemi docense. Kutatási területe az 1867 utáni magyar könyvtárügy. Korábban különböző szakfolyóiratokban jelentek meg a könyvtári törvények szakmai tartalmát, valamint keletkezésük társadalmi hátterét bemutató tanulmányai. Vissza