Sinay Miklósnak a híres-neves debreceni Reform. Főiskolában a történelem és a latin-görög philologia nyilvános, rendes tanárának közönséges előadásai a XVI-ik század egyháztörténetéről

Előszó

Sinay Miklósról, de különösen műveiről eddig aránylag keveset tudunk. Mint homályba vesző nap tünt le tragikus életpályája végén a közszereplés szinteréről. Alakját hosszú ideig feledés takarta; műveit széthordták, eldugdosták, vagy könyvtárakban és levéltárakban hagyták porral lepetni ; emlékét nem ápolták. Élettörténete sincs még mindeddig hozzá méltó alapossággal és terjedelemben megírva. A vele egyidőben élt s a történetírás mezején vele együtt működött két nagy kortársa: Bod Péter és Benkő József református lelkészek szerencsések voltak, hogy több műveiket világ elé bocsáthatták és gróf Mikó Imrében hivatott életírójukat is megtalálták (Bod Péter élete és munkái. Pest, 1862. - Benkő József élete és munkái. Pest, 1868.). Sőt Bod Péternek újabban még a Mikóénál is részletesebb életrajza jelent meg Sámuel Aladár tollából (Felsőcsernátoni Bod Péter élete és müvei. Budapest, 1899. A Magyar Prot. Irodalmi Társaság kiadványa.). A Sinay nagy nevére és alakjára azonban az elbukott hősök sötét átka borult. Óriási munkásságának s hatalmas szellemének alkotásait csak egy pár történetbúvár látta s ismeri, de az sem teljességében, mert azokból több elpusztult, vagy még lappang valahol. Egyetlen történeti műve jelent meg, az is álnév (Victorinus de Chorebo) alatt, nyomtatásban (Sylloge actorum publicorum... pacificationis Wiennensis...). Ebből azonban inkább mint történetbúvárt, mint okmánygyűjtőt s publikáló! és nem mint történetírót ismerjük meg. Vissza