Simonyitól Simonyiig (dedikált példány)

Előszó

Előszó, avagy bevezető, netán utószó helyett álljon itt annyi, hogy a három - ha szabad így nevezni: - széptanulmányt Simonyi Imre születésének 90. évfordulójára rakhattam egybe. A simonyiak és a gyulaiak Simonyi-születésnapi megemlékezésére tőlünk is megszólalást óhajtó Hevesi Mónár József doktor (Aradvármegyéből, Feketegyarmatról) addig küldte villámleveleit villámlevélfiókomba, mígnem beteljesítettem a magamnak tett régi ígéretet: a Levelesládámból című sorozat második darabjaként megírtam e kis Simonyi-munka záró dolgozatát. Azzal, hogy Isten éltesse Imrét... Imre életművét, amely - szerintünk - ércnél maradandóbb... A Körös mosta részek saránál biztosan.
A Simonyi a legnagyobb? című okfejtésünk 1995-ből való (s a Hitel után a magunk Szökőéletében és az eddig két kiadást megérő Írni, Csabán című kötetkénkben, valamint A művelődés évszázadai Békéscsabán című vastag könyvben látott napvilágot). A Simonyitól Simonyiig az Imre szülőfalujában tett kiruccanásaim élményét rögzíti a második évezred utolsó, mi több, záró esztendejében, 2000-ben (először az Eső látja, majd bele is került rögvest újabb széptanulmányaim Petőfi: más című kisded gyűjteményébe). Hogy a Levelesládámból címen készülő - azaz tervezett, mi több, remélt - új füzetem legfrissebb írásaként Imre bátyánk 90. születésnapja előtt (tehát éppen 2010-ben) szülessék meg. A többit bízza rám. üdv, Imre című, tanulmánynak mondható beszélyünk... Vissza

Fülszöveg

A József Attila-díjas író, Táncsics-díjas újságíró, Sarusi Mihály új könyvében a szakma és a politika vaksága miatt nem Kossuth-díjas Simonyi Imré-ről (1920-1994) értekezik.
Simonyiról, aki a marxizmus-leninizmus nevű kommunista ideológiát igen alacsonyrendű szellemi teljesítménynek tartotta, ám akinek Simonyifalván Marx (igaz, nem a közismert Károly, hanem a Ferenc nevű helybéli molnár) volt a keresztapja.
Simonyiról, aki a népnyelvben Simonyinak mondott szülőfalujától kölcsönözte a nevét.
Simonyiról, a XX. század egyik legnagyobb - kőkeményen nemzeti s demokrata szellemű - magyar költőjéről, akinek az édesapja (Szmola) szlovák, az édesanyja (annabring) német származású volt.
Simonyiról, akinek a szülőházát az erdélyi magyar érdekvédelmi szervezet egyik vezetője szerint a romániai szlovák vagy német kisebbség támogatásával lenne érdemes rendbe tenni ("nehogy magyarkodónak mondjanak bennünket"). Ő, szlovák vagy német lenne... Kapásból kikéri (kikérné) magának.
Simonyiról, aki 1944-ben Gyulán előbb zsidókat, majd németeket ment.
Simonyiról, minden önkény esküdt ellenségéről. Akivel ennek ellenére volt miről vitatkoznia az Őt egyik mesterének érző ("szomszéd falusi") - vele három évtizeden át kapcsolatot ápoló - Sarusinak... Vissza