Munkáltatói attitűdök a védett tulajdonságú munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben

Tartalom

Elnöki köszöntő
1. Bevezetés
2. A kutatás módszeréről és a vizsgált kutatási kérdésekről
2.1. A kvantitatív és kvalitatív módszerek főbb jellemzői
2.2. A fókuszcsoportok rövid jellemzése
2.2.1. A munkáltatói csoportok
2.2.2. A munkavállalói csoportok rövid jellemzése
2.3 A kutatás főbb témakörei és kérdései
3. Szakpolitikai áttekintés és statisztikai adatok
3.1. Legfontosabb trendek és foglalkoztatáspolitikai, családtámogatási változások
3.2. A nők és férfiak foglalkoztatása a számok tükrében
4. A kutatás eredményei
4.1. A hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztathatóságát célzó intézkedések: aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök, programok igénybevétele
4.1.1. A Start-kártya-család járulékkedvezményeinek igénybevétele
4.1.2. A Start-programot igénybe vevő munkáltatók főbb telephelyi meghatározói
4.1.3. Start-plusz- és Start-extra-programokat igénybe vevő munkáltatók főbb telephelyi meghatározói
4.2. Hátrányos helyzetű munkavállalók helyzete a munkaerőpiacon
4.2.1. Hátrányos helyzetű munkavállalók aránya a vállalat főbb jellemzői alapján
4.2.2. A romák aránya a vizsgált szférákban
4.3. A védett tulajdonságú munkavállalók foglalkoztatása a munkáltatók szemével a fókuszcsoportos beszélgetések alapján
4.3.1. „A cégek leginkább a 30 körülieket szeretik"
4.3.2. Kisgyermekesek foglalkoztatása: „Engem is megszültek valamikor..."
4.3.3. Középkorúak: 45 vagy 50 évnél idősebbek: „Esélyük sincs az elhelyezkedésre?"
4.3.4. Romák: „Mindegy, hogy Bogdán vagy Balogh?"
4.3.5. Fogyatékos emberek: „Megnőtt a kereslet irányukban"
4.3.6. A munkaerő-piaci sikereket, illetve kudarcokat (hátrányos helyzetet) magyarázó külső és belső okok 27
4.4. Középkorú és kisgyermekes nők munkaerő-piaci helyzete; munkahelyi elvárások okozta konfliktusok; a munka és a családi élet összeegyeztetése 28
4.4.1. Középkorú nők a munkaerőpiacon 29
4.4.2. Kisgyermekes nők a munkaerőpiacon 29
4.4.3. A magánélet és munkahelyi elvárások okozta konfliktusok a kisgyermekes munkavállalóknál 31
4.4.4. A családon belüli munkamegosztás 32
4.5. Atipikus munkavégzési formák; munkaidő és rugalmasság, a munka és a családi élet összeegyeztetése 35
4.5.1. Rugalmas munkaidő választásának lehetősége a munkavállalók szerint 35
4.5.1.1. A különféle rugalmas munkaidő választásának esélyei az egyes társadalmi csoportokban 36
4.5.1.2. A rugalmas munkaidő választásának esélyei a munkaerő-piaci csoportonként és a vállalat jellemzői alapján 38
4.5.1.3. A különféle rugalmas munkaidő választási esélyeinek magyarázata többdimenziós módszerekkel 40
4.5.2. Az otthoni válsághelyzetben választott megoldások a munkavállalók szempontjából 43
4.5.2.1. Az otthoni válsághelyzet megoldása társadalmi csoportonként 44
4.5.2.2. Az otthoni válsághelyzet megoldása munkaerő-piaci csoportonként és a vállalat jellemzői alapján 45
4.5.3. Vállalati, szakszervezeti és (üzemi/köztisztviselői) tanács vezetői a rugalmas munkavégzésről és az otthoni válsághelyzet kezeléséről 46
4.5.3.1. A különféle rugalmas munkaidő-változatok előfordulása a munkahelyen a vállalati és szakszervezeti vezetők, illetve az üzemi/köztisztviselői tanács vezetői szerint 46
4.5.3.2. A részmunka előfordulása a munkavállalók egyes csoportjaiban, a vállalati vezetők szerint 47
4.5.3.3. A rugalmas munkaidő előfordulása a munkavállalók egyes csoportjaiban, a vállalati vezetők szerint 48
4.5.3.4. A részmunkaidő elterjedtsége a vállalati vezetők szerint a vállalat főbb jellemzői alapján 49
4.5.3.5. A rugalmas munkaidő elterjedtsége a vállalati vezetők szerint a vállalat főbb jellemzői alapján 50
4.5.4. Az otthoni válsághelyzet kezelése a vállalati vezetők szerint 51
4.5.5. A rugalmas munkaidő változatok választásának esélye a munkavállalók és a munkaadók szerint 51
4.6. A munkavállalói tapasztalatok a hátrányos megkülönböztetésről 53
4.6.1. A védett tulajdonságok szerinti diszkriminációs tapasztalat elterjedtsége szféránként 54
4.6.2. A diszkriminációs tapasztalat elterjedtségének többváltozós modelljei 57
5. Összegzés 61
Irodalomjegyzék 64
Fogalomtár 66
Mellékletek 69
M1. melléket: Az elemzés során bemutatott táblázatok 70
M1. táblázat: A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését célzó Start-kártya hasznosítása a szignifikáns kapcsolatot mutató jellemzők szerint (N és %-ban az arány) 70
M2. táblázat: A tartós munkanélküliek elhelyezkedését támogató Start-plusz-kártya hasznosítása a szignifikáns kapcsolatot mutató jellemzők szerint (N és %-ban az arány) 70
M3. táblázat: A részmunka és a rugalmas munkaidő előfordulása a munkavállalók egyes csoportjaiban, a vállalati vezetők szerint szektoronként (%-ban) 71
M4. táblázat: A különféle rugalmas munkaidő változatok választásának esélye a munkavállalók körében társadalmi csoportonként szektoronként (%) 72
M5. táblázat: A különféle rugalmas munkaidő változatok választásának esélye a munkavállalók körében munkaerő-piaci csoportonként és a vállalat jellemzői alapján szektoronként (%) 77
M6. táblázat: Az otthoni válsághelyzet megoldása a munkavállalók társadalmi jellemzői alapján szektoronként (%) 81
M7. táblázat: Az otthoni válsághelyzet megoldása munkaerő-piaci csoportonként és a vállalat jellemzői alapján szektoronként (%) 86
M8. táblázat: A részmunkaidő elterjedtsége a vállalati vezetők szerint a vállalat főbb jellemzői alapján szektoronként (%) 91
M9. táblázat: A rugalmas munkaidő elterjedtsége a vállalati vezetők szerint a vállalat főbb jellemzői alapján szektoronként (%) 95
M10. táblázat: Az életkor, etnikai hovatartozás vagy bőrszín, a nem, az egészségi és a családi állapot miatt tapasztalt diszkrimináció elterjedtsége a munkavállalók körében a bérezés munkakörülmények, előmenetel és kumulált mutató (bármely módon) alapján (%) 100
M2. melléklet: A kvantitatív és kvalitatív módszerek által elért célcsoportok megoszlásai 101
M11. táblázat: A kvantitatív adatfelvétel megvalósult megoszlásai a négy szférában 101
M12. táblázat: A tíz fókuszcsoportok megoszlása helyszín és résztvevők szerint. 2010 101
M13. táblázat: A 30 db félig strukturált interjú megoszlása (Budapest) 101
M3. melléklet: Az önkitöltős munkavállalói kérdőív 102

Témakörök