Balkon 2001/10.

Előszó

Részlet:
"Giorgio de Chirico munkásságának metafizikai korszakában - konkrétan 1911 és 1919 között - legalább hat, témáját tekintve a melankóliához kötődő képet festett. Ezek közül az első négy Párizsban, az utóbbi kettő Olaszországban készült.
Az első, a Melankólia című vászon 1912-ben vagy - Maurizio Fagiolo deli' Arco szerint - 1914-ben készült. A kép tágas, zöldes teret ábrázol, melyet két épület fog közre. A vászon bal oldalához simuló épületrészlet egészen a kép tetejéig húzódik. Ez a részlet tulajdonképpen nem más, mint egy magas, karcsú árkáddal áttört, meglehetősen sötét fal. Az árkádot erősen összetartó perspektívából ábrázolja, értelmetlenül, hiszen íve teljesen megbontja az épület szegleteit, a négyzetes alapú pillér pedig a merőleges oldalakból kiinduló két különböző árkádívre utal. A kompozíció zavarosságát még inkább hangsúlyozza a közvetlenül a kép bal széléhez tartozó falrészelt, mely minden perspektívát nélkülöző, egyszerű, sima foltnak tűnik.
A másik, a festmény széleivel párhuzamosan elhelyezett épület intenzív, kékeszöldes akkorddal zárja le a tér kompozícióját. Masszív tömbje, színekkel hangsúlyozott emeletei (kontignációi), illetve a tagoló árkádok ritmusa a kép mélysége felé irányítják a teret. Ez az irány teremt kapcsolatot a bal oldalon elhelyezkedő, fentebb leírt, árkádos épülettel, mely szintén a mélybe vezeti rézsútosan a tekintetet. Ez teszi lehetővé, hogy kijussunk a térről, elinduljunk az épületek között látható dombok felé, ahonnan tompa szögből hullanak alá a napsugarak. így még a hosszú árnyékok szerkezete is hangsúlyozza a ferde irányt.
A tér közepén, mely a dombokról áradó fénysugár sávjában helyezkedik el, kő-szobrot láthatunk, talapzatán a következő felirat áll: MELANCONIA. Ezt félig fekvő nőalak testesíti meg, fejét bal kezére hajtja, jobbja pedig törzsével egy vonalban pihen. A nő az antik szobrászat mintájára redőzött khitónt visel. A szobor két ókori Ariadné-ábrázolás keveredése: testhelyzetét a kapitóliumi Ariadnéból meríti (Kr. e. 200 körűiről származó görög eredeti római másolata), a kezek elrendezése pedig egy myrina, részletekben fennmaradt terrakotta figurát követ (Kr. e. II. sz. vége, Louvre).
A kép tulajdonképpen üres: az épületen nem utal semmi arra, hogy laknának benne, ráadásul az épületek közötti fénysávban feltűnő két emberi körvonal, valamint a pillér mögül előbukkanó árnyék még inkább erősíti az üresség érzését.
A következő, számunkra érdekes kép, az Egy szép nap melankóliája, 1912 és 1913 között készült. Itt a kapitóliumi Ariadné szobra egy épületekkel körülvett, tágas téren áll, de az elénk táruló látvány egészen a horizontig húzódik, amit itt is dombok zárnak le. A bal oldali épület - a fentebb leírt képhez hasonlóan - árkádokkal tagolt. Az előtérben hátulról ábrázolt, sötét ruhás, hajlott alak áll. " Vissza