Arthur C. Clarke titokzatos világa

Előszó

Hosszú hónapokon át vitatkoztunk ennek a könyvnek a témáiról egymás között: Simon Welfare, John Fairley és jómagam. Több mint fél évszázadon át valóságos „mindenevőként" válogatás nélkül olvastam (gyermekkoromban a Taunton Közkönyvtárban napi néhány kötet sebességgel - erre a mutatványra nincs többé lehetőség a tv korában), és eközben számtalan titokra és talányra bukkantam, amely roppantul érdekelt. Mára már sokat megoldottak belőlük, de a legtöbbet nem, így ezek közül is az igazi kemény diókat válogattuk ki sorozatunk témáiként. Miután kijelöltem őket, Simon, John és munkatársaik részletes vizsgálatba fogtak, és forgatócsoportokat küldtek szét a világ minden tájára, hogy megfelelő filmfelvételeket készítsenek. Reméljük, mindezek az erőfeszítések elvezetnek néhány rejtély megoldásához; de azt hiszem, a barátaim nevében is beszélek, amikor azt mondom, nem tapsolnék örömömben, ha valóban valamennyit lelepleznék. És nemcsak azért, mert ennek sok veszélye van...
A további szöveg teljes egészében Simon és John érdeme, ők vállalták magukra a munka dandárját, amikor megírták ezt a könyvet és összeállították a sorozatot. Olyan vitatott esetekben, mint az ufók, tengeri kígyók, ismeretlen szörnyek és egyéb furcsaságok, nyilván sokféle álláspontnak és véleménynek kell lennie, de egyetlen olyan döntő pont sincs, ahol ne értenék egyet munkatársaimmal, így szövegüket is változatlanul hagytam. Csupán annyit tettem, hogy utóiratot csatoltam az egyes fejezetekhez, amikor úgy gondoltam, hogy valamilyen új szemponttal én is hozzájárulhatok a vitához. De sok esetben inkább elfogadtam Wittgenstein bölcs tanácsát: "Amiről az ember nem tud beszélni, arról inkább hallgasson."
Arthur C. Clarke Vissza