Természetföldrajz

Tartalom

BOLYGÓNK, A FÖLD 7
A FÖLD, MINT BOLYGÓ 8
A FÖLD GÖMBHÉJAI 9
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 9
A FÖLD VÍZBURKA (HIDROSZFÉRA) 9
A FÖLD LÉGKÖRE (ATMOSZFÉRA) 9
A FÖLD ÉLŐVILÁGA (BIOSZFÉRA) 10
A VÁLTOZÓ FÖLD 11
A MARS - A MEGDERMEDT BOLYGÓ 11
ÓRIÁSOK PÁRVIADALA 11
FELSZÍN, DOMBORZAT, FELSZÍNALAKTAN 12
AZ EMBER FELSZÍNFORMÁLÓ TEVÉKENYSÉGE 12
A FÖLD FELSZÍNE ÉS ÁBRÁZOLÁSA: A TÉRKÉP 14
A FÖLD FELSZÍNE 14
A FÖLD FELSZÍNÉNEK ÁBRÁZOLÁSA: A TÉRKÉP 14
A földrajzi környezet ábrázolása 14
A FÖLD ÚJRAFELFEDEZÉSE 17
A FÖLDET FELÉPÍTŐ ANYAGOK (ÁSVÁNYTANI ALAPISMERETEK) 19
BEVEZETÉS 19
Kőzetek és ásványok 19
Az ásványok csoportosítása 19
A FÖLD KŐZETEI 24
MAGMÁS KŐZETEK (MAGMATITOK) 25
A MAGMÁS KŐZETEK KELETKEZÉSE 25
A MAGMÁS KŐZETEK ÁSVÁNYAI 28
A MAGMÁS KŐZETEK SAVANYÚSÁGA 28
Savanyú magmás kőzetek 28
Semleges (neutrális) magma kőzetek 28
Bázikus magmás kőzetek 28
Ultrabázikus magmás kőzetek 29
ÜLEDÉKES KŐZETEK 30
AZ ÜLEDÉKES KŐZETEK KELETKEZÉSE - AZ ÜLEDÉKSZEMCSÉK ANYAGA ÉS EREDETE 30
Szárazföldekről származó üledékszemcsék 30
Hordalék és üledék 30
Medencén belüli (intrabazinális) eredetű üledékszemcsék 32
Vulkánkitörésekből származó üledékszemcsék 33
AZ ÜLEDÉKSZEMCSÉK MÉRETE 34
AZ ÜLEDÉK EGYIK ALKOTÓELEME, AZ „ŰR": POROZTTÁS 34
AZ ÜLEDÉK KŐZETTÉ VÁLÁSA, A DIAGENEZIS 34
Összenyomódás hatására bekövetkező diagenezis 34
Cementáció hatására bekövetkező diagenezis 34
AZ ÜLEDÉKES KŐZETEK OSZTÁLYOZÁSA 35
Extrabazinális kőzetek (terrigén törmelékes kőzetek) 35
Intrabazinális üledékes kőzetek 36
Piroklasztitok 38
METAMORF KŐZETEK 39
A METAMORFÓZIS 39
KIS TERÜLETEKET ÉRINTŐ METAMORFÓZIS 39
NAGY TERÜLETEKET ÉRINTŐ METAMORFÓZISOK 39
Palás szerkezetű metamorfitok 39
Néhány nem palás szerkezetű metamorfit 40
Egy érdekes metamorfózis: a gránitosodás 40
AZ ÁSVÁNYKINCSEK KELETKEZÉSE 41
ÜLEDÉKES ÉRCEK KÉPZŐDÉSE 41
ENERGIAHORDOZÓK KÉPZŐDÉSE 41
A kőszén kialakulása 41
Kőolaj és földgáz keletkezése 41
SÓKŐZETEK KÉPZŐDÉSE 42
A FÖLD KŐZETBURKA 43
BEPILLANTÁS A FÖLDTAN (GEOLÓGIA) TUDOMÁNYÁBA 43
VITA A FÖLD KORÁRÓL (Olvasmány) 43
„A KÖVEK BESZÉLNEK" 44
A települési törvény 45
Kormeghatározás az ősmaradványok segítségével 46
A RELATÍV KORMEGHATÁROZÁS ÉS A FÖLDTÖRTÉNETI KUTATÁSOK NEHÉZSÉGEI 46
A KÖLCSÖNÖS VISZONY MEGÁLLAPÍTÁSA (KORRELÁCIÓ) 47
Kőzettani korreláció 47
őslénytani korreláció 48
BEPILLANTÁS AZ ŐSLÉNYTAN (PALEONTOLÓGIA) TUDOMÁNYÁBA 50
AZ ŐSLÉNYTAN SZEREPE ÉS TÖRTÉNETE 50
A FOSSZILIZÁLÓDÁS NÉHÁNY MÓDOZATA 52
Teljes fossriliákln 52
Lenyomat képződése 52
Kőbél kialakulása 53
Az életnyomok 53
A FÖLDTÖRTÉNETI KORBEOSZTÁS 54
A RELATÍV FÖLDTÖRTÉNETI KORTÁBLÁZAT 54
AZ ABSZOLÚT KORMEGHATÁROZÁS 54
A radiometrikus kormeghatározás 54
KORTÁBLÁZAT - ÉVEKKEL 55
A FÖLD SZERKEZETE ÉS A FÖLDTÖRTÉNET 56
MEGLEPŐ TAPASZTALATOK 56
A LEMEZVÁNDORLÁS ELMÉLETE 56
A kontinensvándorlás elmélete 57
Az óceánfenék szétterülésének elmélete 57
A FÖLD SZERKEZETE ÉS FELÉPÍTÉSE 59
A FÖLD KIALAKULÁSA 59
A FÖLD SZERKEZETE 59
A FIZIKAI TULAJDONSÁGOK VÁLTOZÁSAI 60
A FÖLD BELSŐ HŐMÉRSÉKLETE 60
A hőmérséklet változásának mérése 60
A lágyköpeny hőmérséklete és halmazállapota 60
A FÖLD VEGYI ÖSSSZETÉTELE 60
A mag anyagai 61
A maghéj anyagai és a földmágnesség 61
A köpeny anyagai 61
A KŐZETBUROK (LITOSZFÉRA) 61
A felső földköpeny legfelső rétege 61
A földkéreg 62
A LEMEZTEKTONIKA ALAPJAI 63
A FÖLD KŐZETLEMEZEI 63
A Föld nagyobb kőzetlemezei 63
A kőzetlemezek határai 63
A kőzetlemezek mozgása 63
A LEMEZMOZGÁSOKAT ELŐIDÉZŐ FOLYAMATOK 63
A lágy köpeny forró területei 64
A magma keletkezése, a kőzetburok megrepesztése és a láva kiömlése 64
Hasadékvölgy-képződés (riftesedés) 64
Hasadékvölgyből óceán - az óceáni kéreg születése 65
Az óceáni hátság kialakulása 66
Az óceánfenék szétterülése 66
A szétterülés egyéb mozgatórugói 66
Táguló Föld? 66
AZALÁTOLÓDÁS 67
ÓCEÁNI KŐZETLEMEZEK ÖSSZEÜTKÖZÉSE 68
KONTINENSEK ÖSSZEÜTKÖZÉSE 68
EGYMÁS MELLETT ELCSÚSZÓ LEMEZSZEGÉLYEK 68
A föld tűzhányó-tevékenysége vulkánosság 69
AZ ÓCEÁNI HÁTSÁGOK TŰZHÁNYÓTEVÉKENYSÉGE ÉS AZ ÚJ ÓCEÁNI LITOSZFÉRA FELÉPÍTÉSE 69
Hasadéktűzhányók 69
Az óceáni litoszféra alsó részének felépítése; aperidotit 69
Az óceáni kéreg alsó részének felépítése; agabbró 69
Az óceáni kéreg felső részének felépítése; a bazalt 69
AZ ALÁTOLÓDÁSI ÖVEZETEK TŰZHÁNYÓ-TEVÉKENYSÉGE 70
A magmacseppek és összetételük 70
A gránit és a diorit 70
A riolit és az andezit 71
Kürtös tűzhányók heves robbanásai 71
A FÖLD FORRÓ PONTJAINAK VULKÁNOSSÁGA 73
A VULKÁNI FORMAKINCS 74
Mélységi formák 74
A tűzhányók 74
MÉLYSÉGI MAGMÁS KŐZET- ÉS ÉRCKÉPZŐDÉS 80
Előkristályosodás 80
Főkristályosodás 80
Pegmatitos fázis 80
Pneumatolitos fázis 81
Hidrotermás fázis 81
VULKÁNI KÍSÉRŐ- ÉS UTÓMŰKÖDÉSEK 81
A FÖLDRENGÉS 83
AFÖLDRENGÉSEK TÉRBELI ELOSZLÁSA 83
A FÖLDRENGÉSEK ELŐIDÉZŐI 83
RENGÉSFÉSZEK ÉS RENGÉSKÖZPONT 83
Földrengések előrejelzése 84
A KŐZETLEMEZEK MOZGÁSA ÉS A HEGYSÉGKÉPZŐDÉS 89
AHEGYSÉGKÉPZŐDÉS NYERSANYAGAI 89
A HEGYSÉGKÉPZŐDÉS 89
Az Eurázsiái- és a Csendes-óceáni (Pacifikus)- hegységrendszer összehasonlítása 89
Hegységképződés óceáni- és szárazföldi kőzetlemez összeütközésekor 89
Hegységképződés két óceáni kőzetlemez összeütközésekor 90
Hegységképződés óceáni medence összezárulásakor 90
A HEGYSÉGKÉPZŐDÉS RÉSZFOLYAMATAI 91
A gyűrődés 91
A vetődés 92
A föld története 93
A földtörténet ős- és előidői (4600 millió évtől 590 millió évvel ezelőttig) 93
Az ősidő 93
A földtörténeti előidő 94
A FÖLDTÖRTÉNETI ÓIDŐ (590 millió évtől 248 millió évvel ezelőttig) 97
Akambrium (590-505 millió évig) 97
Az ordovícium (505-438 millió évig) 98
A szilur (438-408 millió évig) 99
A devon (408-360 millió évig) 101
A karbon (360-286 millió évig) 102
A perm (286-248 millió évig) 104
A FÖLDTÖRTÉNETI KÖZÉPIDŐ (248 millió évtől 65 millió évvel ezelőttig) 105
A triász (248-213 millió évig) 105
A jura (213-144 millió évig) 106
A kréta (144-65 millió évig) 109
A FÖLDTÖRTÉNETI ÚJIDŐ 110
A harmadidőszak (65-2 millió évig) 110
A negyedidőszak (2 millió évtől napjainkig) 112
A FÖLD LÉGKÖRE (ATMOSZFÉRA) 115
A FÖLD LÉGKÖRÉNEK KIALAKULÁSA 116
A FÖLD MAI LÉGKÖRÉNEK ÖSSZETÉTELE 117
OSZTÁLYOZÁS TÉRFOGATSZÁZALÉK ALAPJÁN 117
OSZTÁLYOZÁS ÁLLANDÓSÁG ALAPJÁN 117
Állandó gázok 117
Változó gázok 117
Erősen változó gázok 117
A LÉGKÖR KITERJEDÉSE ÉS TÖMEGE 118
A LÉGKÖR KITERJEDÉSE 118
A LÉGKÖR TÖMEGE 118
A LÉGKÖR SZERKEZETE 119
A TROPOSZFÉRA 119
A SZTRATOSZFÉRA 119
AMEZOSZFÉRA 119
A TERMOSZFÉRA VAGY IONOSZFÉRA 119
AZ EXOSZFÉRA 120
A M AGNETOSZFÉRA 120
A LÉGKÖR ALAPVETŐ KÉMIAI SZERKEZETE 120
A BESUGÁRZÁS ÉS A LÉGKÖR HŐHÁZTARTÁSA 121
A NAPSUGÁRZÁS SORSA 121
A LEVEGŐ FELMELEGEDÉSE 121
AZ ÜVEGHÁZHATÁS 121
A NAPSUGARAK HAJLÁSSZÖGE 122
A BESUGÁRZÁST MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK 122
A HŐMÉRSÉKLET JÁRÁSA ZZZZ! 123
A hőmérséklet napi járása 123
A hőmérséklet évi járása 123
AZ IZOTERMATÉRKÉP 124
A NAPFÉNYTARTAM 124
A HŐÖSSZEG 124
VÍZ a légkörben 125
A LEVEGŐ VÍZGŐZTARTALMA 125
FELHŐKÉPZŐDÉS 125
Felhőtípusok 125
A KÖDKÉPZŐDÉS 126
A CSAPADÉK 126
A talajmenti csapadék 126
A hulló csapadék 127
A csapadéktérkép 128
A csapadékvíz pusztító hatása 128
A LÉGKÖR NYOMÁSA, A LÉGNYOMÁS 130
A TORRICELLI-FÉLE KÍSÉRLET 130
A PARTI-TAVI SZÉL 131
A SZÉL 131
AZ ELTÉRÍTŐ ERŐ 133
A LÉGKÖRI KÉPZŐDMÉNYEK ALAPVETŐ FORMÁI: CIKLONOK ÉS ANTICIKLONOK 135
A CIKLON 135
AZ ANTICIKLONOK 135
LÉGTÖMEGEKÉS IDŐJÁRÁSI FRONTOK 137
A LÉGTÖMEG FOGALMA ÉS JELLEMZŐI 137
A LÉGTÖMEGEK OSZTÁLYOZÁSA 137
IDŐJÁRÁSI FRONTOK 137
Fronttípusok 137
MÉRSÉKELT ÖVEZETI ÉS TRÓPUSI CIKLONOK KELETKEZÉSE 138
MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK 138
TRÓPUSI CIKLONOK (HURRIKÁNOK, TÁJFUNOK) 139
A NAGY FÖLDI LÉGKÖRZÉS 140
A LÉGÁRAMLÁSOK RENDSZERE 140
A MONSZUNOK 142
TRÓPUSI MONSZUNOK 142
MÉRSÉKELT ÖVI MONSZUNOK 142
A LÉGKÖRHÖZ FŰZŐDŐ GLOBÁLIS PROBLÉMÁK RÖVID ÁTTEKINTÉSE 144
AZ ÜVEGHÁZHATÁS 144
AZ ÓZONLYUK 144
A SAVAS ESŐK 144
A FÖLD VÍZBURKA
(HIDROSZFÉRA) 145
A FÖLDI VÍZKÉSZLET EREDETE ÉS MEGOSZLÁSA 145
A VÍZ KÖRFORGÁSA 146
ÓCEÁNOK, TENGEREK 147
A VILÁGTENGER 147
A TENGERVÍZ HŐHÁZTARTÁSA 147
A TENGERVÍZ KÉMIAI SAJÁTOSSÁGAI 148
A TENGERVÍZ MOZGÁSAI 149
A hullámzás 149
A TENGERJÁRÁS 151
A folyótorkolatok 152
A tengeráram 153
A TENGERFENÉK DOMBORZATA 154
A TAVAK 155
A TAVAK SZÜLETÉSE - A TÓMEDENCÉK TÍPUSAI 155
A külső erők által létrehozott tómedencék 155
A belső erők által kialakított tómedencék 156
A TAVAK PUSZTULÁSA 157
A VÍZFOLYÁSOK 158
AFORRÁSOK 158
A VÍZGYŰJTŐ TERÜLET ÉS A VÍZVÁLASZTÓ 158
VÍZHOZAM, VÍZÁLLÁS ÉS VÍZJÁRÁS 159
A FOLYÓSZAKASZ-JELLEGEK ÉS A FOLYÓVIZEK FELSZÍNFORMÁLÓ TEVÉKENYSÉGE 160
Felsőszakasz-jellegű folyóvizek felszínformáló tevékenysége 160
A középszakasz-jellegű vízfolyások felszínformáló tevékenysége 161
Alsószakasz jellegű vízfolyások felszínformáló tevékenysége 162
A szakaszjellegek váltakozásának gyümölcsei: a folyóteraszok 162
FELSZÍN ALATTI VIZEK 163
TALAJNEDVESSÉG ÉS TALAJVÍZ 163
RÉTEGVÍZ, RÉS VÍZ, ÁSVÁNYVÍZ ÉS HÉVÍZ 163
A KARSZTOSODÁS 163
A karsztvíz 163
A karbonátos kőzetek mállása 163
A karsztjelenségek 164
A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG 196
A TALAJ 196
A TALAJ KIALAKULÁSA ÉS SZERKEZETE 196
TALAJFAJTÁK; A TALAJFAJTÁK FÖLDRAJZI ELTERJEDÉSE 197
A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG 198
AZ ÉGHAJLAT 198
AZ ÉGHAJLATI ÖVEZETESSÉG 198
A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG 199
A FÖLDRAJZI ÖVEZETEK 200
FORRÓ (TRÓPUSI) ÖVEZET 200
Egyenlítői (ekvatoriális) öv (,,mindennapos esők", egyenlítői esőerdők öve) 200
Egyenlítői környéki (szubekvatoriális) vagy átmeneti öv (nyári esők, szavannák öve) 203
Térítői öv (sivatagi, félsivatagi öv) 207
Forró (trópusi) monszun vidékek 210
A MÉRSÉKELT ÖVEZET 211
Meleg-mérsékelt (szubtrópusi öv) 211
Valódi mérsékelt öv 214
A hideg-mérsékelt (szubarktikus) öv 218
HIDEG (ARKTIKUS) ÖVEZET 220
A sarkköri (szubpoláris) öv 220
A sarkvidéki (poláris) öv 221
FÜGGELÉK 193
PÉLDÁK FÖLDRAJZI SZÁMÍTÁSOKRA 193
METEOROLÓGIAI (LÉGKÖRTANI) PÉLDÁK 193
PÉLDÁK CSILLAGÁSZATI FÖLDRAJZBÓL 194
MAGYARORSZÁG LEGGYAKORIBB KŐZETEINEK RÖVID LEÍRÁSA 196
I. MAGMÁS KŐZETEK 196
II. ÜLEDÉKES KŐZETEK 197
1. Extrabazinális üledékes kőzetek (törmelékes üledékes kőzetek) 197
2. Intrabazinális üledékes kőzetek (szerves és vegyi üledékes kőzetek) 199
III. METAMORF KŐZETEK 201

Témakörök