kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 343 oldal |
Sorozatcím: | Természettudományok |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 28 cm x 20 cm |
ISBN: | 963-8323-14-2 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. |
KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK | |
A csillagászat rövid története | 5 |
BEPILLANTÁS AZ ŐSKOR CSILLAGÁSZATÁBA | 5 |
Az első lépések | 5 |
A kőkörök | 6 |
AZ ÓKORI MEZOPOTÁMIA: "A CSILLAGÁSZAT SZÜLŐFÖLDJE" | 7 |
CSILLAGÁSZAT AZ ÓKORI EGYIPTOMBAN | 9 |
CSILLAGÁSZAT AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁGBAN | 10 |
Thalész (i.e. kb. 640-550) | 11 |
Anaximandrosz (i.e. kb. 610-546) | 11 |
Pithagorász (i.e. kb. VI. sz.) | 11 |
Eudoxosz (i.e. kb. 408-350) | 11 |
Arisztotelész (i.e. kb. 384-322) | 13 |
Arisztarkhosz (i.e. kb. 310-230) | 13 |
Eratoszthenész (i.e. kb. 276-195) | 14 |
Hipparkhosz (i.e. kb. 190-125) | 15 |
Ptolemaiosz (i.e. kb. 83-161) | 16 |
Ptolemaiosz bolygórendszere | 17 |
A NAGY FORDULAT | 18 |
Kopernikusz (1473-1543) | 18 |
Galileo Galilei (1564-1642) | 20 |
Tycho Brahe (1546-1601) | 22 |
Johannes Kepler (1571-1630) | 22 |
Isaac Newton (1643-1727) | 24 |
Newton után | 24 |
A Naprendszer | 26 |
A NAPRENDSZER RÖVID BEMUTATÁSA | 26 |
A Naprendszer alkotóelemei | 26 |
A Naprendszer felépítése | 27 |
Méretek és távolságok a Naprendszerben | 27 |
ÉLETET ADÓ CSILLAGUNK, A NAP | 28 |
A Nap legfontosabb adatai | 28 |
A Nap anyaga | 29 |
A Nap szerkezete | 29 |
A Nap légköre | 29 |
A Nap belseje | 29 |
A napfelszín alakzatai | 30 |
A granulák | 30 |
A napfoltok | 30 |
A napfoltok kialakulása | 31 |
A napfoltciklus | 31 |
Jelenségek a kromoszférában | 32 |
A napkitörések (flerek vagy erupciók) | 32 |
A protuberanciák | 32 |
Szpikulák | 32 |
A naptevékenység földi hatásai | 32 |
A napszél | 32 |
A napkitörések hatásai | 33 |
BOLYGÓK | 33 |
Merkúr | 33 |
A Merkúr belső szerkezete | 34 |
A Merkúr felszíne | 34 |
A Vénusz | 35 |
A régi idők Vénusza | 35 |
Megdöbbentő eredmények | 36 |
Feltárulkozik a Vénusz | 36 |
A Vénusz belseje | 37 |
A Vénusz légköre | 37 |
A Vénusz felszíne | 38 |
Mars | 39 |
A Mars a korai időkben | 39 |
A Mariner-9 és a Vikingek | 40 |
A Mars belső felépítése | 40 |
A Mars légköre | 41 |
A Mars felszíne | 41 |
A Jupiter | 43 |
A legnagyobb planéta | 43 |
A Jupiter-szondák | 43 |
A Jupiter légköre | 44 |
A felhőzet alatt - a Jupiter belső felépítése | 45 |
A Jupiter gyűrűje és mágneses tere | 45 |
A Szaturnusz | 45 |
Uránusz | 47 |
Neptunusz | 47 |
A Plútó | 48 |
A KISBOLYGÓK | 48 |
Az első kisbolygó felfedezése | 48 |
A kisbolygók mérete és alakja | 49 |
A kisbolygók eredete | 49 |
Néhány érdekesség a kisbolygókról | 49 |
Föld-horzsolók | 49 |
Elkalandozó kisbolygók | 49 |
A legtávolabbi kisbolygó | 49 |
Az első igazi kép egy kisbolygóról | 49 |
Magyar kisbolygók | 50 |
A NAPRENDSZER HOLDJAI | 50 |
A Föld holdja, a Hold | 50 |
A Hold felszíne | 50 |
A holdkőzetek | 51 |
A Hold fejlődése | 52 |
Néhány fontos adat | 52 |
A Galilei-holdak | 54 |
Az Ió | 54 |
Az Európa | 54 |
A Ganymedes és a Callisto | 55 |
A Titán - a Szaturnusz legnagyobb holdja | 55 |
A Neptunusz óriásholdja, a Triton | 55 |
AZ ÜSTÖKÖSÖK | 56 |
Égi borzalmak | 56 |
Egy híres "üstökösvadász" és a katalógusok | 56 |
A Messier-katalógus | 57 |
Az "Új általános katalógus" | 57 |
Az üstökösök természete | 57 |
Az üstökösmagok | 57 |
Üstökösmagból üstökös - a kóma és a csóva | 57 |
Az üstökösök pályái | 58 |
Néhány érdekesség az üstökösökről | 58 |
Megszökött üstökösök | 58 |
Az üstökösök halála | 58 |
Néhány nevezetes üstökös | 59 |
NÉHÁNY SZÓ A HULLÓCSILLAGOKRÓL | 59 |
A meteorrajok | 60 |
Elnevezésük | 60 |
A meteorrajok eredete | 60 |
A meteorok fénye, mérete és tömege | 60 |
Meteoritok és metoritkráterek | 60 |
Napi több ezer tonna! | 60 |
A meteoritok összetétele | 60 |
Csúcstartó meteoritok | 61 |
Nagy meteoritkráterek | 61 |
A csillagok között | 62 |
A CSILLAGKÉPEK | 62 |
Bevezető | 62 |
Néhány csillagkép | 63 |
A Sarkcsillag - a tájékozódás alapja | 63 |
A cirkumpoláris csillagképek | 64 |
Nyári csillagképek | 67 |
Őszi csillagképek | 68 |
Téli csillagképek | 70 |
Tavaszi csillagképek | 71 |
A CSILLAGOK ALAPVETŐ TULAJDONSÁGAI | 71 |
A csillagok száma | 72 |
A csillagok egymástól való távolsága | 72 |
A parallaxis módszer | 72 |
A parszek (parallaxis szekundum) | 72 |
A legközelebbi csillagok | 73 |
Látszó fényesség, abszolút fényesség, fényerősség | 74 |
Szín, hőmérséklet, színkép | 74 |
A csillagok tömege | 75 |
A Hertzsprunk-Russell-diagram (HRD) | 75 |
A CSILLAGOK SZÜLETÉSE, ÉLETE ÉS HALÁLA | 76 |
A csillagok születése | 76 |
A csillagok élete | 77 |
A csillagok halála | 77 |
Kis tömegű csillagok halála | 77 |
Közepes tömegű csillagok halála | 78 |
Nagy tömegű csillagok pusztulása | 78 |
CSILLAGANYAGBÓL VAGYUNK | 81 |
A Tejútrendszer | 85 |
BEVEZETŐ | 85 |
A TEJÚTRENDSZER TERMÉSZETE | 85 |
A Tejútrendszer méretei | 85 |
A mag körüli vidék | 86 |
A Tejútrendszer középpontja | 86 |
A Tejútrendszer forgása | 86 |
Por- és gázködök | 86 |
A gömbhalmazok | 87 |
A Tejútrendszer fejlődése | 87 |
A Naprendszer helyzete a Tejútrendszerben | 87 |
Túl a Tejútrendszeren | 88 |
KITÁGUL A VILÁGMINDENSÉG | 88 |
Új galaxis! | 88 |
Az Androméda-köd | 88 |
A Magellán-felhők | 88 |
A galaxisok száma | 89 |
A GALAXISOK ALAPVETŐ JELLEMZÉSE | 89 |
A galaxisok osztályozása | 89 |
Spirál alakú galaxisok (spirálgalaxisok) | 89 |
Elliptikus (korong) alakú galaxisok | 90 |
Szabálytalan (irreguláris) alakú galaxisok | 90 |
A galaxisok fejlődése | 90 |
A galaxisok távolsága | 90 |
AZ UNIVERZUM SZÉTSZÓRÓDÁSA | 91 |
A galaxisok távolodása | 91 |
A Doppler-effektus (Doppler-hatás) | 91 |
Az Univerzum szétszóródása | 91 |
A GALAXISHALMAZOK | 92 |
A Lokális Halmaz (a Lokális Csoport) | 92 |
Néhány nagy halmaz | 92 |
A galaxisok sajátmozgása | 93 |
A "Nagy Mozgató" | 93 |
KÜLÖNLEGES GALAXISOK | 93 |
Seyfert-galaxisok | 93 |
Rádiógalaxisok | 93 |
Kvazárok | 94 |
Az aktív galaxisok energiafejlesztői | 94 |
A Világegyetem keletkezése és fejlődése | 96 |
KÉT ELMÉLET HARCA | 96 |
Az állandó állapotú Világegyetem elmélete | 96 |
A robbanási elmélet | 96 |
Az "őstojás" | 97 |
A "NAGY BUMM" | 97 |
A robbanás és tágulás | 97 |
A galaxisok eredete | 98 |
A felfúvódó Világegyetem | 99 |
Hőmérséklet-ingadozások a háttérsugárzásban | 99 |
A Nagy Egyesített Elmélet | 99 |
Vissza a galaxisokhoz | 100 |
A Naprendszer eredete | 101 |
KATASZTRÓFA VAGY SZELÍD FEJLŐDÉS? | 101 |
Katasztrófaelméletek | 101 |
A fejlődéselméletek | 102 |
A fordulat | 102 |
A bolygókká tömörödése folyamata | 103 |
BOLYGÓNK, A FÖLD | |
A Föld, mint bolygó | 108 |
A Föld gömbhéjai | 109 |
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE | 109 |
A FÖLD VÍZBURKA (HIDROSZFÉRA) | 109 |
A FÖLD LÉGKÖRE (ATMOSZFÉRA) | 110 |
A FÖLD ÉLŐVILÁGA (BIOSZFÉRA) | 110 |
A változó Föld | 112 |
A MARS - A MEGDERMEDT BOLYGÓ | 112 |
ÓRIÁSOK PÁRVIADALA | 112 |
FELSZÍN, DOMBORZAT, FELSZÍNALAKTAN | 113 |
AZ EMBER FELSZÍNFORMÁLÓ TEVÉKENYSÉGE | 114 |
A Föld felszíne és ábrázolása: a térkép | 115 |
A FÖLD FELSZÍNE | 115 |
A FÖLD FELSZÍNÉNEK ÁBRÁZOLÁSA: A TÉRKÉP | 116 |
A földrajzi környezet ábrázolása | 116 |
A méretarány és az aránymérték | 116 |
A térkép fajtái | 116 |
A térkép jelrendszere | 116 |
A névrajz | 117 |
A térkép színei | 118 |
A térkép kerete | 118 |
A térkép hálózata | 118 |
A Föld újrafelfedezése | 118 |
Föld-megfigyelés a világűrből | 118 |
Az űrfelvételek fajtái | 119 |
A Földet felépítő anyagok (ásványtani alapismeretek) | 121 |
BEVEZETÉS | 121 |
Kőzetek és ásványok | 121 |
A kőzetek | 121 |
Az ásványok | 121 |
Az ásványok csoportosítása | 123 |
Terméselemek | 123 |
Szulfidok | 123 |
Oxidok és hidroxidok | 123 |
Szilikátok | 124 |
Foszfátok, arzenátok | 126 |
Szulfátok és rokonaik | 126 |
Karbonátok, nitrátok, borátok | 126 |
Halogenidek | 126 |
Organikus vegyületek | 127 |
Az ásványtan története | 127 |
A FÖLD KŐZETEI | |
Magmás kőzetek (magmatitok) | 132 |
A MAGMÁS KŐZETEK KELETKEZÉSE | 132 |
A MAGMÁS KŐZETEK ÁSVÁNYAI | 135 |
A MAGMÁS KŐZETEK SAVANYÚSÁGA | 135 |
Savanyú magmás kőzetek | 135 |
Semleges (neutrális) magmás kőzetek | 136 |
Bázikus magmás kőzetek | 136 |
Ultrabázikus magmás kőzetek | 136 |
Üledékes kőzetek | 138 |
AZ ÜLEDÉKES KŐZETEK KELETKEZÉSE - AZ ÜLEDÉK-SZEMCSÉK ANYAG ÉS EREDETE | 138 |
Szárazföldekről származó üledékszemcsék | 139 |
Hordalék és üledék | 141 |
Medencén belüli (intrabazinális) eredetű üledékszemcsék | 142 |
Kemogén szemcsék | 142 |
Biogén szemcsék | 142 |
Vulkánkitörésekből származó üledékszemcsék | 142 |
AZ ÜLEDÉKSZEMCSÉK MÉRETE | 143 |
AZ ÜLEDÉKEK OSZTÁLYOZOTTSÁGA | 143 |
AZ ÜLEDÉK EGYIK ALKOTÓELEME, AZ "ŰR": POROZITÁS | 143 |
AZ ÜLEDÉK KŐZETTÉ VÁLÁS, A DIAGENEZIS | 143 |
Összenyomódás hatására bekövetkező diagenezis | 143 |
Cementáció hatására bekövetkező diagenezis | 144 |
AZ ÜLEDÉKES KŐZETEK OSZTÁLYOZÁSA | 144 |
Extrabazinális kőzetek (terrigén törmelékes kőzetek) | 144 |
Törmelék, kavics, brecsa, konglomerátum | 144 |
Homok, homokkő | 145 |
Kőzetliszt, agyag, agyagpala | 145 |
Intrabazinális üledékes kőzetek | 145 |
A mészkő | 145 |
A dolomit | 147 |
A tűzkő | 147 |
Piroklasztitok | 147 |
Metamorf kőzetek | 149 |
A METAMORFÓZIS | 149 |
KIS TELÜLETEKET ÉRINTŐ METAMORFÓZIS | 149 |
NAGY TELÜLETEKET ÉRINTŐ METAMORFÓZISOK | 149 |
Palás szerkezetű metamorfitok | 149 |
Agyagpala | 149 |
Fillit | 149 |
Csillámpala | 150 |
Gneisz | 150 |
Néhány nem palás szerkezetű metamorfit | 150 |
Kvarcit | 150 |
Márvány | 150 |
Szerpentinit | 150 |
Végül egy érdekes metamorfózis: a gránitosodás | 150 |
A FÖLD KŐZETBURKA | |
Bepillantás a földtan (geológia) tudományába | 153 |
VITA A FÖLD KORÁRÓL | 153 |
"A KÖVEK BESZÉLNEK" | 155 |
A települési törvény | 155 |
Kormeghatározás az ősmaradványok segítségével | 156 |
A RELATÍV KORMEGHATÁROZÁS ÉS A FÖLDTÖRTÉNETI KUTATÁSOK NEHÉZSÉGEI | 157 |
A KÖLCSÖNÖS VISZONY MEGÁLLAPÍTÁSA (KORRELÁCIÓ) | 158 |
Kőzettani korreláció | 158 |
Őslénytani korreláció | 158 |
A Dollo-törvény | 158 |
Széles elterjedés, időbeli azonosság | 159 |
A vezérkövületek | 160 |
Bepillantás az őslénytan (paleontológia) tudományába | 161 |
AZ ŐSLÉNYTAN SZEREPE ÉS TÖRTÉNETE | 161 |
A FOSSZILIZÁLÓDÁS NÉHÁNY MÓDOZATA | 163 |
Teljes fosszíliák | 163 |
Lenyomat képződése | 164 |
Kőbél kialakulása | 165 |
Az életnyomok | 165 |
A földtörténeti korbeosztás | 166 |
A RELATÍV FÖLDTÖRTÉNETI KORTÁBLÁZAT | 166 |
AZ ABSZOLÚT KORMEGHATÁROZÁS | 166 |
A radiometrikus kormeghatározás | 166 |
KORTÁBLÁZAT - ÉVEKKEL | 167 |
A Föld szerkezete és a földtörténet | 169 |
MEGLEPŐ TAPASZTALATOK | 169 |
A LEMEZVÁNDORLÁS ELMÉLETE | 170 |
A kontinensvándorlás elmélete | 170 |
Az óceánfenék szétterülésének elmélete | 172 |
Vulkáni hátság és földrengések | 172 |
Az óceánfenék mágnesezettsége | 172 |
Rétegtani érdekességek | 172 |
Az óceánfenék szétterülése - a lemeztektonika megszületése | 172 |
A Föld szerkezete és felépítése | 174 |
A FÖLD KIALAKULÁSA | 174 |
A FÖLD SZERKEZETE | 174 |
A FIZIKAI TULAJDONSÁGOK VÁLTOZÁSAI | 175 |
A FÖLD BELSŐ HŐMÉRSÉKLETE | 176 |
A hőmérséklet változásának mérése | 176 |
A lágyköpeny hőmérséklete és halmazállapota | 176 |
A FÖLD VEGYI ÖSSZETÉTELE | 176 |
A mag anyagai | 176 |
A maghéj anyagai és a földmágnesség | 176 |
A mágneses deklináció | 177 |
Pólusvándorlás és pólusátfordulás | 177 |
A köpeny anyagai | 177 |
A KŐZETBUROK (LITOSZFÉRA) | 177 |
A felső földköpeny legfelső rétege | 178 |
A földkéreg | 178 |
A szárazföldi kéreg | 178 |
Az óceáni kéreg | 178 |
A lemeztektonika alapjai | 179 |
A FÖLD KŐZETLEMEZEI | 179 |
A Föld nagyobb kőzetlemezei | 179 |
A kőzetlemezek határai | 180 |
A kőzetlemezek mozgása | 180 |
A LEMEZMOZGÁSOKAT ELŐIDÉZŐ FOLYAMATOK | 180 |
A lágyköpeny forró területei | 180 |
A magma | 180 |
A kőzetburok megrepesztése | 180 |
A láva | 181 |
Hasadékvölgy-képződés (riftesedés) | 181 |
Hasadékvölgyből óceán - az óceáni kéreg születése | 182 |
Óceáni hátság kialakulása | 182 |
Az óceánfenék szétterülése | 182 |
A szétterülés egyéb mozgatórugói | 183 |
Táguló Föld? | 183 |
AZ ALÁTOLÓDÁS | 184 |
ÓCEÁNI KŐZETLEMEZEK ÖSSZEÜTKÖZÉSE | 185 |
KONTINENSEK ÖSSZEÜTKÖZÉSE | 185 |
EGYMÁS MELLETT ELCSÚSZÓ LEMEZSZEGÉLYEK | 185 |
A Föld tűzhányó-tevékenysége (vulkánosság) | 186 |
AZ ÓCEÁNI HÁTSÁGOK TŰZHÁNYÓ-TEVÉKENYSÉGE ÉS AZ ÚJ ÓCEÁNI LITOSZFÉRA FELÉPÍTÉSE | 186 |
Hasadéktűzhányók | 186 |
Az óceáni litoszféra alsó részének felépítése - a peridotit | 187 |
Az óceáni kéreg alsó részének felépítése - a gabbró | 187 |
Az óceáni kéreg felső részének felépítése - a bazalt | 187 |
AZ ALÁTOLÓDÁSI ÖVEZETEK TŰZHÁNYÓ-TEVÉKENYSÉGE | 188 |
A magmacseppek és összetételük | 188 |
A gránit és a diorit | 190 |
Riolit és andezit | 190 |
Kürtős tűzhányók heves robbanásai | 190 |
A FÖLD FORRÓ PONTJAINAK VULKÁNOSSÁGA | 191 |
A VULKÁNI FORMAKINCS | 192 |
Mélységi formák | 192 |
A tűzhányók | 192 |
MÉLYSÉGI MAGMÁS KŐZET- ÉS ÉRCKÉPZŐDÉS | 198 |
Előkristályosodás | 198 |
Főkristályosodás | 198 |
Pegmatitos fázis | 198 |
Pneumatolitos fázis | 199 |
Hidrotermás fázis | 199 |
VULKÁNI KÍSÉRŐ- ÉS UTÓMŰKÖDÉSEK | 199 |
A földrengés | 202 |
A FÖLDRENGÉSEK TÉRBELI ELOSZLÁSA | 202 |
A FÖLDRENGÉSEK ELŐIDÉZŐI | 202 |
RENGÉSFÉSZEK ÉS RENGÉSKÖZPONT | 203 |
FÖLDRENGÉSEK ELŐREJELZÉSE | 204 |
A kőzetlemezek mozgása és a hegységképződés | 208 |
A HEGYSÉGKÉPZŐDÉS NYERSANYAGAI | 208 |
A HEGYSÉGKÉPZŐDÉS | 208 |
Az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer összehasonlítása | 208 |
Hegységképződés óceáni- és szárazföldi kőzetlemez összeütközésekor | 208 |
Hegységképződés két óceáni kőzetlemez összeütközésekor | 210 |
Hegységképződés óceáni medence összezárulásakor | 210 |
A HEGYSÉGKÉPZŐDÉS RÉSZFOLYAMATAI | 211 |
A gyűrődés | 211 |
A vetődés | 212 |
A szárazföldek és a tengerek szintingadozása | 214 |
A szárazföldek újjászületése | 215 |
A Föld története | 221 |
A FÖLDTÖRTÉNETI ŐS- ÉS ELŐIDŐ ( 4600 millió évtől 590 millió évvel ezelőttig) | 221 |
Az ősidő - a kéregképződés időszaka | 221 |
A kontinensek kialakulásának kérdése | 222 |
A táguló Föld | 222 |
A tisztán óceáni kéreg elmélete | 222 |
A kontinentális magok elmélete | 222 |
A földtörténeti előidő - az üledék- és a hegységképződés időszaka | 224 |
Az ősföldek | 225 |
Az élet kialakulása és fejlődése | 225 |
Az ózonburok születése | 225 |
A FÖLDTÖRTÉNETI ÓIDŐ (590 millió évtől 248 millió évvel ezelőttig) | 227 |
A földtörténeti óidő időszakai | 227 |
A szárazföld meghódításának kezdetei | 228 |
A perm időszak tömeges fajkihalásai | 232 |
A FÖLDTÖRTÉNETI KÖZÉPIDŐ (248 millió évtől 65 millió évvel ezelőttig) | 232 |
A földtörténeti középidő időszakai | 232 |
A triász időszak eseményei | 232 |
A jura időszak eseményei | 233 |
A kérta időszak eseményei | 235 |
Fajkihalások a kréta és a harmadidőszak határán | 236 |
A FÖLDTÖRTÉNETI ÚJIDŐ (65 millió évtől napjainkig) | 236 |
A földtörténeti újidő időszakai | 236 |
A FÖLD LÉGKÖRE (ATMOSZFÉRA) | |
A Föld légkörének kialakulása | 244 |
A Föld mai légkörének összetétele | 245 |
OSZTÁLYOZÁS TÉRFOGATSZÁZALÉK ALAPJÁN | 245 |
OSZTÁLYOZÁS ÁLLANDÓSÁG ALAPJÁN | 245 |
Állandó gázok | 245 |
Változó gázok | 245 |
Erősen változó gázok | 245 |
A légkör kiterjedése és tömege | 246 |
A LÉGKÖR KITERJEDÉSE | 246 |
A LÉGKÖR TÖMEGE | 246 |
A légkör szerkezete | 247 |
TROPOSZFÉRA | 247 |
SZTRATOSZFÉRA | 247 |
MEZOSZFÉRA | 248 |
TERMOSZFÉRA VAGY IONOSZFÉRA | 248 |
EXOSZFÉRA | 248 |
MAGNETOSZFÉRA | 248 |
A besugárzás és a légkör kőháztartása | 250 |
A NAPSUGÁRZÁS SORSA | 250 |
A LEVEGŐ FELMELEGEDÉSE | 250 |
AZ ÜVEGHÁZHATÁS | 251 |
A NAPSUGARAK HAJLÁSSZÖGE | 251 |
A BESUGÁRZÁST MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK | 251 |
A HŐMÉRSÉKLET JÁRÁSA | 252 |
A hőmérséklet napi járása | 252 |
A hőmérséklet évi járása | 253 |
AZ IZOTERMA TÉRKÉP | 253 |
A NAPFÉNYTARTAM | 253 |
Víz a légkörben | 255 |
A LEVEGŐ VÍZGŐZTARTALMA | 255 |
FELHŐKÉPZŐDÉS | 255 |
KÖDKÉPZŐDÉS | 257 |
A CSAPADÉK | 257 |
A talajmenti csapadék | 257 |
A hulló csapadék | 257 |
A levegő felemelkedése felmelegedés miatt | 257 |
A levegő felemelkedése domborzati akadály miatt | 258 |
A csapadéktérkép | 259 |
A csapadékvíz pusztító hatása | 259 |
A légkör nyomása, a légnyomás | 261 |
A TORRICELLI-FÉLE KÍSÉRLET | 261 |
A PARTI-TAVI SZÉL | 262 |
A SZÉL | 263 |
Az eltérítőerő | 264 |
A légköri képződmények alapvető formái: ciklonok és anticiklonok | 266 |
CIKLONOK | 266 |
ANTICIKLONOK | 267 |
Légtömegek és időjárási frontok | 268 |
A LÉGTÖMEG FOGALMA ÉS JELLEMZŐI | 268 |
A LÉGTÖMEGEK OSZTÁLYOZÁSA | 268 |
IDŐJÁRÁSI FRONTOK | 268 |
Fronttípusok | 268 |
Hidegfront | 268 |
Melegfront | 268 |
Okklúziós front | 268 |
Veszteglő front | 268 |
Mérsékelt övezeti és trópusi ciklonok keletkezése | 269 |
MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK | 269 |
TRÓPUSI CIKLONOK (HURRIKÁNOK, TÁJFUNOK) | 270 |
A nagy földi légkörzés | 272 |
A LÉGÁRAMLÁSOK RENDSZERE | 272 |
A monszunok | 274 |
TRÓPUSI MONSZUNOK | 274 |
MÉRSÉKELTÖVI MONSZUNOK | 275 |
A légkörhöz fűződő globális problémák rövid áttekintése | 276 |
AZ ÜVEGHÁZHATÁS | 276 |
AZ ÓZONLYUK | 276 |
A SAVAS ESŐK | 277 |
A FÖLD VÍZBURKA (HIDROSZFÉRA) | |
A Föld vízkészlete | 281 |
A víz körforgása | 282 |
Óceánok, tengerek | 283 |
A VILÁGTENGER | 283 |
A TENGERVÍZ HŐHÁZTARTÁSA | 283 |
A TENGERVÍZ SÓTARTALMA | 284 |
A TENGERVÍZ MOZGÁSAI | 284 |
A hullámzás | 284 |
A magas partok pusztulása | 284 |
Lapos tengerpartok épülése | 285 |
A TENGERJÁRÁS | 286 |
A folyótorkolatok | 287 |
A tölcsértorkolat | 287 |
A deltatorkolat | 287 |
A tengeráramlások | 288 |
A meleg és hideg tengeráramlások | 288 |
A TENGERFENÉK DOMBORZATA | 289 |
Végül egy érdekesség: a tengerek gyöngyszemei, az atollok | 289 |
A tavak | 291 |
A TAVAK SZÜLETÉSE | 291 |
A külső erők által létrehozott tómedencék | 291 |
A belső erők által kialakított tómedencék | 292 |
A TAVAK PUSZTULÁSA | 292 |
A felszíni vízfolyások | 293 |
FORRÁSOK | 293 |
A VÍZGYŰJTŐ TERÜLET ÉS A VÍZVÁLASZTÓ | 293 |
VÍZHOZAM, VÍZJÁRÁS ÉS SEBESSÉG | 294 |
FOLYÓSZAKASZ JELLEGEK | 294 |
Hordalékkúpok | 295 |
A FOLYÓVIZEK FELSZÍNFORMÁLÓ TEVÉKENYSÉGE | 296 |
Felsőszakasz-jellegű folyóvizek felszínformáló tevékenysége | 296 |
Szurdok (kanyon) kialakulása | 296 |
A középszakasz-jellegű vízfolyások felszínformáló tevékenysége | 297 |
Alsószakasz jellegű vízfolyások felszínformáló tevékenysége | 297 |
Felszín alatti vizek | 299 |
TALAJNEDVESSÉG ÉS TALAJVÍZ | 299 |
RÉTEGVÍZ, RÉSVÍZ, ÁSVÁNYVÍZ ÉS HÉVÍZ | 299 |
A KARSZTOSODÁS | 300 |
A karsztvíz | 300 |
A karbonátos kőzetek mállása | 300 |
A karsztjelenségek | 300 |
A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG | |
A talaj | 305 |
A TALAJ KIALAKULÁSA ÉS SZERKEZETE | 305 |
TALAJFAJTÁK; A TALAJFAJTÁK FÖLDRAJZI ELTERJEDÉSE | 306 |
A földrajzi övezetesség | 307 |
AZ ÉGHAJLAT | 307 |
AZ ÉGHAJLATI ÖVEZETESSÉG | 307 |
A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG | 309 |
A földrajzi övezetek | 310 |
FORRÓ (TRÓPUSI) ÖVEZET | 310 |
Egyenlítői (ekvatoriális) öv ("mindennapos esők", egyenlítői esőerdők öve) | 310 |
Az erdőirtás | 312 |
Egyenlítői környéki (szubekvatoriális) vagy átmeneti öve (nyári esők, szavannák öve) | 314 |
Térítői öv (sivatagi, félsivatagi öv) | 317 |
A szél felszínalakító tevékenysége (defláció) | 319 |
Az elsivatagosodás | 319 |
Forró (trópusi) monszun vidék | 321 |
A MÉRSÉKELT ÖVEZET | 322 |
Meleg-mérsékelt (szubtrópusi öv) | 322 |
Mediterrán tartományok | 324 |
Meleg-mérsékelt monszun tartományok (szubtrópusi monszun tartományok) | 325 |
Valódi mérsékelt öv | 326 |
Óceáni tartományok | 326 |
Mérsékelten szárazföldi tartományok (nedves kontinentális tartományok) | 328 |
Szárazföldi tartományok (száraz kontinentális tartományok) | 329 |
Szélsőségesen szárazföldi (félsivatagi, sivatagi) tartományok | 330 |
Hideg-mérsékelt (szubarktikus) öv | 331 |
HIDEG (ARKTIKUS) ÖVEZET | 332 |
Sarkköri (szubpoláris) öv | 332 |
Sarkvidéki (poláris) öv | 333 |
Függőleges övezetesség | 335 |
Függelék: Példák földrajzi számításokra | 337 |
Tárgymutató | 340 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.