Simon Károly szerszám- és gépipari formatervező

Előszó

Egy kiváló tehetségű szerszám- és gépipari formatervező, Simon Károly életművének monografikus feldolgozására vállalkozva, elkerülhetetlenül szólnunk kell az általa művelt szakma, az ipari formatervezés mibenlétéről, az e szóval fedett fogalom legalább hozzávetőleges értelmezéséről. Sem a kérdéskör történeti, sem elméleti áttekintésére természetesen nem vállalkozhatunk - ezekről részletesen és hozzáértéssel kitűnő kézikönyvek tájékoztatnak még kevésbé a fogalom pontos definiálására, amelyről egyértelmű, mindenki által elfogadott meghatározások - lévén szó viszonylag fiatal művészeti műfajról - nem állnak rendelkezésre. Egy élő, szüntelenül alakuló és változó, s egyre nagyobb hatású alkotói jelenséggel állunk szemben, amely sokféle nézőpontból megközelíthető; tárgyalni lehet mint az ipari előállításhoz kapcsolódó gyakorlati, értékteremtő munkát, s tárgyalni mint kulturális, társadalmi és etikai célkitűzések megvalósítását szorgalmazó-közvetítő gondolkodási folyamatot, mint értékorientáló és értéknépszerűsítő tevékenységet. Terméke, a tárgyak és eszközök képében megjelenő ipari forma ugyanúgy médium, mint egy festmény vagy szobor, tükörképe egy adott emberközösség, társadalmi formáció anyagi és szellemi állapotának. Pályaképet írván, óhatatlanul is földközelben, a művek körében fogunk mozogni, s csak hellyel-közzel, érintőlegesen utalunk a formaalkotás-formaalakítás alkotásfilozófiai kérdéseire. Amit ezekről szükséges elmondani, azt itt, a monográfia rendhagyó előszavaként foglalnánk össze, újfent hangsúlyozva, hogy csak vázlatot adunk, s ezt is részben szubjektív szempontokat követve. Fontos tudni, hogy az ipari formaalkotás, azaz a tárgyak és eszközök gépi úton történő előállítása nem új törekvés, ha az esztétikai színvonaltól eltekintünk, voltaképpen a kapitalista tömegcikkgyártás megindulása, kivált az 1850-es évek, az ipari forradalom kiteljesedése óta jelen van. Vissza

Fülszöveg

Simon Károly (Gyula, 1941) minden bizonnyal a legeredményesebb magyar designer, mert eddigi pályája során önállóan vagy csoportmunkában tervezett berendezéseivel, illetve ezek bel' és külföldi értékesítésével mintegy 60 milliárd forintot szerzett a magyar gazdaság részére. Az általa formatervezett termékek zöme - részben továbbfejlesztett változatban - ma is gyártásban és forgalmazásban van. Tervezői profilja az erősáramú forgógépgyártás, az orvoselektronika, valamint a vasúti villamosvontatás és -irányítás körére terjed ki, de jelentős pedagógiai, szakírói és művészetpolitikai tevékenysége is. Számos szakmai elismerés, köztük a Ferenczy Noémi-díj kitüntetettje. - Valamennyi alkotása a rendszerszemléletű gondolkodás szülötte. Legfőbb célja a különböző műszaki bázisú és formamegoldású gépek egységesítése és szériában történő előállítása, ezért bátran hozzányúl a szerkezetek műszaki organizmusához, hogy azokat designerszemmel újragondolva alkalmassá tegye a sorozatgyártásra. Főművei között tartja számon a szakirodalom az 5000 LE-s villamosmozdonyt, amely a mai napig használatban van a MAV vonalain. Tasnádi Attila műkritikus munkája a hazai ipari és művészeti fejlődés széles korképébe ágyazva mutatja be Simon Károly korszakos jelentőségű tevékenységét, példák és elemzések hosszú sorával bizonyítva a design környezet- és életminőségalakító szerepét. Könyve a csekélyszámú design szakirodalom rangos teljesítménye. Vissza