Siménfalva

Előszó

Az ember sokat köszönhet szüleinek, nevelőinek, tanítóinak, akik mindent átadtak, ami az emberré váláshoz szükséges. De nemcsak a jelen formál bennünket, hanem ott lent a mélyben a múlt is. A föld mélyébe visszanyúlnak a hajszálgyökerek és éltetik a fát. Így élünk mi is a népünk történelméből, az évszázadok által kialakított kultúrájából és érzelmi örökségéből. Aki most kezébe veszi Siménfalva monográfiáját, Székelyföld egyik gyöngyszemét találja meg benne. A mi ezer éves kultúránknak minden lényeges eleme és mozzanata megtalálható e kis falu történetében. Erdélyben nincs olyan település, ahol kevés kutatómunkával ne lehetne a magyar kultúra, közélet, tudomány valamely jeles képviselőinek a születési helyét vagy későbbi életterületét megtalálni. Őket egyszerű emberek, papok és tanítók, alacsony iskolázottságú emberek nevelték olyan emberekké, akik maradandót tudtak alkotni a magyar és az egyetemes kultúrának. Siménfalván is fejedelmek és jobbágyok születtek, de mindannyiukra jellemző volt az ősi föld szeretete. A hazaszerető ember bármilyen jelentéktelennek látszó munkát végez, történelmet épít. Az itt felépített templomok, házak, a kialakított rendtartó székely falu hirdette azt az ízlésvilágot, kultúrát, amelyet erdélyi magyar kultúrának nevezünk.
A 2005-ös árvíz próbára tette az itt lakókat azzal, hogy el akarta tüntetni a múltat. Elsodorta magával a házakat. Akkor értelmetlennek és borzasztónak láttuk mindannyian ezt a tragédiát, de mint mindenkor, az ember csak később érti meg, hogy mit akar Isten tenni az ember életével ezeken a csapásokon át. Olyan összefogás, ami az árvíz kapcsán történt, ritkán adódik. A segítségnyújtás kultúrájának ilyen fokú megnyilatkozása reményt ad az itt élő emberek életében. Köszönjük ezt a könyvet, amely talán az árvíz nélkül nem születhetett volna meg. Vissza