Európai integrációs alapismeretek

Szerző

Simai Mihály

Horváth Jenő

Budapest

'Simai Mihály: Európai integrációs alapismeretek ' összes példány

Kiadó:	Aula Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	705 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-9478-15-6
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	15
A kötet szerzői	21
Az egyes részek szerzői	23
Rövidítések	24
Táblázatok	35
Ábrák	38
Függelékek	39
Simai Mihály: Globalizáció és regionális együttműködés a XXI. század elején	41
Világrend, világgazdaság és globalizáció	41
A globalizáció értelmezése	42
A globalizáció hajtóerői a XX. század utolsó szakaszában	43
A globalizáció főbb következményei	47
A regionális együttműködés folyamatai: az Európai Unió és más regionális integrációk a világgazdaságban a XXI. század elején	50
Természetes és mesterséges régiók	50
A regionalizálódás főbb stratégiai céljai	52
Regionális szervezetek a XXI. század elején a világgazdaságban	56
A regionális együttműködés és a globális rendszer	59
A regionalizálódás és a transznacionális társaságok stratégiája	61
A regionális együttműködés és a globális hatalmi struktúra	62
Ellenőrző kérdések	64
Horváth Jenő: Az európai integráció története: 1945-2000	67
A II. világháború utáni évek	67
Az integráció előfeltételeinek kialakulása	67
Az Európa Tanács	70
Szén, acél és (h)idegháború	71
Az Európai Szén- és Acélközösség	72
Egy kudarc: az Európai Védelmi Közösség	73
Két új integráció készülődik	74
Az EGK és az Euratom	75
A római szerződések	75
Az EGK - egy sikertörténet kezdete	77
Egy erőtlen versenytárs: az EFTA	78
A "zöld Európa" születése	79
Európa De Gaulle akarata szerint	80
Az Európai Közösség magára talál	83
A hágai csúcstalálkozó	83
Az első bővülés: Hatokból Kilencek	85
Az 1970-es évek új kihívásai	85
Az első közvetlenül választott Európai Parlament	87
Bővítés a déliekkel	89
Az Európai Közösség az 1980-as évek második felében	91
Az Európai Közösség új lendületet vesz	91
Az Egységes Európai Okmány	92
A közös mezőgazdasági politika és a költségvetés reformja	94
A pénzügyi unió terve	95
Az Európai Unió felé	96
A berlini fal leomlik	96
A Maastrichti Szerződés	98
A pénzügyi unió felé, a maastrichti kritériumok és teljesítésük	100
A Tizenötök Európája	101
Az EU gazdagabb három fejlett országgal	101
Megtörik az Unió lendülete	103
Az Amszterdami Szerződés	104
A keleti bővítés kérdése és az Agenda 2000	105
Az euró születése	106
Az Európai Bizottság válsága	107
A Nizzai Szerződés	108
Ellenőrző kérdések	109
Rácz Margit: Egység a sokrétűségben - integráció és tagállami érdekek az Európai Unióban	113
A szupranacionális és a nemzeti elem az EK/EU döntéshozatali rendszerében	113
Franciák és németek az integráció stratégiai céljainak megfogalmazásában	121
Fejlett és kevésbé fejlett országok az Európai Közösségekben/Európai Unióban	131
Integrációs alapelvek és lehetséges változások - az EU középtávú jövőképe	140
Ellenőrző kérdések	145
Blahó András - Moldicz Csaba - Vígh László: Az Európai Unió és az Európai Térség intézményi, szervezeti és döntéshozatali rendszere	147
Intézményi szerkezet	147
Bevezetés	147
Az acquis communautaire	148
Az Európai Unió intézményei	150
Döntéshozatal az Európai Unióban	168
Az Európai Unió jövőjével kapcsolatos elképzelések	175
Jövőképek az Európai Unióban	175
A jövő kérdéseinek megválaszolása tagállami szinten	176
Az Európai Gazdasági Térség mint intézmény	187
Történelmi előzmények	187
Jogalkotási eljárás az Európai Gazdasági Térségben	189
Az Európai Gazdasági Térség és a négy szabadság	189
Az Európai Közösségek jogszabályainak átvétele az Európai Gazdasági Térségbe	191
Az Európai Gazdasági Térség intézményei	192
Ellenőrző kérdések	193
Kengyel Ákos - Palánkai Tibor: A gazdasági integráció fejlődési szakaszai, az EU-országok makrogazdasági helyzetének alakulása	197
A piaci integráció szakaszai az EU-ban	200
A piaci integrációs formák	200
Az integrációs szakaszok megvalósulása az EU-ban	203
A kereskedelmi és termelési integráció alakulása	210
A tényezőáramlások és az interációs folyamatok	214
A mikrointegrációs folyamatok alakulása	217
A tagországok makrogazdasági teljesítményének és világgazdasági pozícióinak alakulása	222
A gazdasági fejlődés "aranykorszaka"	222
Válságban az európai gazdaság	223
A gazdasági stabilitás helyreállása	226
Az 1990-es évek - a kritikus évtized	228
Az európai strukturális "válság": a műszaki rész és Európa felzárkózása	231
Ellenőrző kérdések	240
Varga Gyula: Az Európai Unió agrárpolitikájának alapjai és a magyar csatlakozás	241
Az EU agrárpolitikájának alapvető céljai	241
Az EU agrárpolitikájának korábbi reformjai	242
Az Európai Unió üzemi rendszere és változásának irányai	243
Az árkiegyenlítő támogatások lényege és működési mechanizmusa	247
A termelés korszerűsítését és fejlesztését szolgáló támogatások az Európai Unióban	248
Földtulajdon és földpiac az EU-ban	253
Az agrárkérdés kényes pontjai a csatlakozási tárgyalásokon	256
Miként ítéljük meg felkészültségünket?	256
Jár-e nekünk is a direkt kifizetés?	257
"Repedések a közös álláspont betonfalán"	258
Esélylatolgatás - tanulságokkal	262
Mennyivel növeli az agrárkiadásokat a keleti bővítés?	264
Az Agenda 2000 körüli viták és a várható reformlépések	268
A jelenlegi "reformhangulat" általános vonásai	268
Milyen lesz az EU új agrárpolitikája?	273
Az EU agrárpolitikájának belső kritikája	275
Vita a közös költségvetésről	276
Egy konkrét döntés, amely számunkra is nagy jelentőségű lehet: a kistermelők átalányjellegű támogatása	277
A francia és a német agrárpolitika érdekkonfliktusai és érdekegyezései mint az Agenda 2000 reformjának meghatározó tényezői	277
Amiben biztosak lehetünk: a környezetterhelést csökkentő előírások szigorodása	280
Néhány konkrét ágazati döntés és az azokból levonható következtetések	281
Várható-e a moduláció kötelezővé tétele?	281
Összefoglaló	283
A szerkesztő epilógusa	284
Ellenőrző kérdések	285
Palánkai Tibor: Pénzügyi integráció az Európai Unióban	287
Az európai monetáris rendszer	287
Történeti előzmények	287
Az Európai Monetáris Rendszer (EMS)	288
Az Európai Monetáris Rendszer értékelése	290
A Gazdasági és Monetáris Unió kialakítása és működése	292
A maastrichti döntések és a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítása	292
A monetáris integráció gazdasági előnyei és költségei (cost and benefits)	297
Az euró-övezet makrogazdasági teljesítménye	299
Az Európai Központi Bank az euró védelmében	302
Az euró és a nemzeti gazdaságpolitikák	303
Az EMU és a politikai unió összefüggései	305
Az Európai Unió költségvetése	306
A nemzeti és az EU-költségvetések jellemzői	306
Az EU közös költségvetése	308
A közös költségvetés bevételeinek és kiadásainak szerkezete	310
Az Európai Unió közös költségvetésének "kohéziója"	311
A kibővülés költségvetési feltételei	313
Új pénzügyi csomagterv	315
Néhány szó strukturális problémákról	317
Az euró és az ún. strukturális problémák	317
Az euró és a strukturális reformok	322
Ellenőrző kérdések	325
Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája	327
Az EU gazdaságának regionális fejlettségi különbségei	330
Az EU regionális politikájának összetevői	333
Támogatási célkitűzések és támogatott területek	336
Jogosultsági kritériumok és támogatott régiók	340
A strukturális alapok feladatai	344
A regionális politika elvei és a programok kialakítása	349
A támogatásra jogosult regionális szintek	352
A támogatásra fordított kiadások	355
Az EU keleti irányú bővülése és a regionális politika	362
Ellenőrző kérdések	368
Blahó András - Palánkai Tibor - Petz Gábor: Az Európai Unió struktúra- és környezetpolitikája	369
A műszaki rés és Európa felzárkózása	369
A technikai és technológiai fejlettség néhány kérdése	370
Európa és a riválisok	374
A struktúrapolitika irányai	378
A struktúrapolitika értékelése	380
A tagországok energiahelyzete	381
A közösségi energiapolitika főbb irányai	383
A környezetvédelem fogalma és kezelése az Európai Unióban	386
Környezetpolitika, környezetvédelmi célok	386
Konkrét környezetvédelmi területek	392
Vízminőség-védelem	392
Hulladékgazdálkodás	394
Zaj- és rezgésvédelem	396
A levegőtisztaság védelme	398
Talajvédelem	400
Természetvédelem	402
A környezetvédelmi problémák megoldásának rendszere	403
A jogharmonizáció és intézményrendszer	403
A környezetvédelmi innováció - az EU-csatlakozás egyik stratégiai eleme	405
A környezetvédelmi EU integráció makrogazdasági vonatkozásai	407
Néhány záró gondolat	408
Ellenőrző kérdések	409
Szajp Szabolcs - Sólyom Balázs: Az Európai Unió szociális és információs kérdései	411
A szociális dimenzió	411
Bevezetés	411
A társadalmi kérdések kezelésének története az Európai Közösségekben	412
Az első szakasz	413
A második szakasz	414
A harmadik szakasz	415
A negyedik szakasz	418
Az Európai Szociális Karta rendszere	420
A Módosított Európai Szociális Karta	424
Közösségi Karta a dolgozók alapvető szociális jogairól (1989)	427
Magyarország és az Európai Szociális Karta	429
Mi várható a jövőben?	432
Ellenőrző kérdések	432
Európai Unió és az információs társadalom	434
Bevezetés. Az információ- és kommunikációtechnológia kihívásai	434
Úton az információs társadalom felé	435
A Fehér Könyv	435
A Bangemann-jelentés	435
A Zöld Könyv és más kezdeményezések	436
Az eEurópa	437
Az eEurópa+	440
Törvénykezési feladatok és dilemmák	442
A kontinens elektronikus kereskedelme és a gazdaság	442
A digitális aláírás	447
Az adóztatás	448
Az elektronikus pénz	448
A biztonság kérdése	449
Konvergencia vagy párhuzamos szabályozás: EU-USA közös állásfoglalás	452
Mediterrán és közép-európai programok	453
Összefoglalás	454
Ellenőrző kérdések	455
Bató Márk: Az Európai Unió nemzetközi kereskedelmének és tőkeáramlásának szerkezete	457
A nemzetközi kereskedelem relációs szerkezete	457
Nemzetközi kereskedelem az Európai Unión belül	465
A nemzetközi tőkeáramlás relációs szerkezete	467
Ellenőrző kérdések	476
Blahó András: Az Európai Unió és a kelet-közép-európai országok kapcsolatai	477
Történelmi előzmények	477
Kelet-Közép-Európa és az Európai Közösség kapcsolatai 1970 és 1989 között	479
Első reakció: segítségnyújtás	480
Kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok	481
Társulási egyezmények	481
A társulási egyezmények gazdasági jelentősége	482
A társulási (Európai) Megállapodások értékelése	486
Kelet-Közép-Európa integrációs érettségéről	491
A közösségi joganyag átvilágításának hazai szervezési mechanizmusa	499
Az Európai Integrációs Ügyek Bizottsága	499
Magyarország belső felkészülése a csatlakozásra	502
A Magyarországról az Európai Bizottság által készített éves jelentés (2001. november 13.)	503
Ellenőrző kérdések	505
Bató Márk: A PHARE-tól az Európa Megállapodásokig	507
A PHARE-program	507
Programtípusok	509
A PHARE reformjai	509
A társulási megállapodások hiányosságai	516
A szubregionális kooperáció és integráció	518
Ellenőrző kérdések	521
Balázs Péter - Blahó András - Szajp Szabolcs: Az Európai Unió korábbi kibővítéseinek tapasztalatai - a keleti kibővítés folyamata	523
A kibővítések tapasztalatai	523
Bevezetés	523
Első kör: a brit, a dán és az ír csatlakozás	524
Nagy-Britannia dilemmája	525
A britek mellékvizén - Írország	526
Dánia: a skandináv igen	528
Skandináv nem: Norvégia	530
Második kör: a mediterrán terjeszkedés - Görögország, Portugália és Spanyolország felvétele	531
Görögország	532
Portugália	533
Spanyolország	535
Harmadik kör: Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása	536
Ausztria	537
Finnország	538
Svédország	539
Norvégia: újabb nem	540
Az Európai Unió keleti kibővítésének főbb állomásai	542
Koppenhágai európa tanács-ülés: 1993. június, a csatlakozás mint cél megjelölése	542
A csatlakozás előkészítésének stratégiája: az esseni csúcs	545
A cannes-i, a madridi és az amszterdami csúcsértekezlet	546
A folyamat gyorsulása	546
A csatlakozási folyamat és a csatlakozási tárgyalások (1998-)	550
A Magyarország és az EU közötti csatlakozási tárgyalások helyzete	556
Az Európai Unió keleti kibővítésének távlatai	559
Ellenőrző kérdések	563
Balázs Péter: Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai	565
Az Európai Közösség mint a nemzetközi jog alanya	565
Az Európai Unió nemzetközi hatásköre	566
Az Európai Unió jogi személyisége	566
Az Európai Unió nemzetközi hatáskörének értelmezése	567
Származékos és koörlátozott közösségi hatáskör	569
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak sajátosságai	569
Az Európai Unió nemzetközi elismerése és diplomáciai kapcsolatai	571
Az Európai Közösség nemzetközi elismerése	571
Az Európai Unió passzív képviseleti joga	572
Az Európai Unió aktív képviseleti joga	572
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak rendszere	573
Társulási (preferenciális) kapcsolatok	573
A közös kereskedelempolitikára épülő külkapcsolatok	574
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak újabb fejleményei	576
Ellenőrző kérdések	578
Függelékek	581
Irodalom	617
Glosszárium	635
Név- és tárgymutató	697