Egy illúzió jövője

Előszó

Freudnak az a munkája kerül magyar nyelven a magyar olvasó kezébe - eredeti címe "Die Zukunft einer Illuzion" amely az elmúlt huszonöt év alatt nem jelenhetett volna meg. Az uralkodó hivatalos szellem nem engedte meg egy könyv megjelenését, amely uralmának alapját tudományos bírálatban részesíti és pusztán tudományos módszereket alkalmazva a tárgyi tudásra való nevelés szükségességét bizonyítja be.
A lélekelemzés Magyarországon üldözött, vagy legjobb esetben megtűrt tudományként szerepelt; a rá vonatkozó tudatlanság, vagy, ami még rosszabb, a félműveltség általános volt és még ma is az. Ennek ellenére a lélekelemzésről sokat nyilatkoztak, sokat írtak, természetesen főként rosszat. A szerzők csekély kivétellel legfeljebb egyetlen eredeti szakmunkát olvastak el. Ennek eredményeként legjobb esetben egy rohamlépésben haladó fiatal tudomány fejlődésének egy fázisát ismerhették meg és ennek alapján általánosított véleményüket közölték a gyanútlan olvasókkal. "A materializmus alapján állva nem lehet a lélek kérdéseit megközelíteni" - volt az egyik bírálat. "Materiális testi tüneteteket lelki okokra visszavezetni - idealista filozófiai törekvések megnyilvánulása" - kifogásolta a második. "A lélekelemzés nem számol a biológiai kölcsönhatásokkal" - vetette ellen a harmadik. "A lélektant nem lehet a biológiában feloldani, mint ahogy a lélekelemzés teszi" - volt a negyedik bíráló véleménye. "A lélekelemzés a halódó kapitalizmus bomlásterméke" - így szólt az ötödik bírálat. "A lélekelemzés a bolsevizmus egy neme, kultúrbolsevizmus" - mondta hatodik, és a lélekelemzéssel foglalkozó munkákat el is égette. A hetedik és tizenhetedik bíráló a tudományos kritika látszatát is fölöslegesnek tartotta. Vissza

Fülszöveg

Kiadónk ezzel a kötettel indítja azt a sorozatát, amelyben közreadjuk a nemzetközi pszichoanalitikus irodalom azon szerzőinek műveit, akik magyar nyelven még soha nem jelentek meg, vagy, mint ennek a tanulmánynak az esetében évtizedekkel ezelőtt, s így feledésbe merültek. Ebben, a briliáns technikával megírt művében Freud a vallással kapcsolatos nézeteit fejti ki. Mai szemmel olvasva az 1927-ben íródott esszét, megdöbbentő, hogy állításai ma is mennyire időszerűek, és hogy az 1945-ben írt előszó mennyire igaz ma is. Azokat az utalásokat, amelyeket Freud a Szovjetunióban folyó "társadalmi kísérletre" tett, és amelyekből kicseng mélységes szkepszise, a történelem sajnos teljes egészükben igazolta.
Azt kell mondanunk, hogy a vallás jövőjével kapcsolatos fejtegetései - annak ellenére, hogy ma is fájdalmat és ellenérzést válthatnak ki a vallásos érzésű emberekből - a beteljesülő jóslat erejével hatnak, hiszen az azóta eltelt több, mint 60 esztendő bebizonyította, hogy az isteni gondviselés nem létezik, valamint azt is, hogy a vallás szerepe a társadalomban ma már nem az, hogy mindenki felett uralkodjon és irányítson.
Végül a fordítót idézzük: "Őszintén kívánjuk, hogy az olvasó az előtte lévő könyvből áradó higgadt bölcsességben, tudományos tisztességben, türelmes kritikai szellemben, szilárd erkölcsösségben, és az emberi értelemben való mélységes hitben, amely tulajdonságokból manapság oly keveset látunk, a legmagasabbrendű szórakozást találja meg. Vissza