Sieg! Sieg!

Fülszöveg

"- Vannak önöknél még polgárok?
- Nyárspolgárok. - Stefan ezt a német kifejezést használta. Rolland felpillantott és most nézett először vendége szemébe
- Nyárspolgárok - ismételte meg az. - Hatalomhoz jutottak és most megsemmisítik Európát. "
"Mit tegyek - gondolta Stefan -, hogy elfeledtessem vele az egyenruhát. Azt nem mondhatom; tudom, csak azért vagyok itt, mert győztünk, és én a győztesek egyenruháját viselem, és mert ön is mester, azt hiszi, hogy a győztest teával és udvariassággal kell fogadnia, hogy nyugalomban fejezhesse be életét ezen a szent hegyen: ha turista lennék, minden bizonnyal nem fogadott volna. De most azért felejtse el az egyenruhát. Persze, mindez elmondhatatlan volt.
- Igaza van - folytatta Stefan -, mi már nem tartjuk magunkat Goethéhez. - Nem valami vigasztaló jövő - mondta Rolland.
- Elzárjuk magunkat tőle. Úgy látszik, ebben az évszázadban ez a sorsunk. Az ön népének azonban tulajdonképpen vesztesen is éreznie kellene lába alatt a talajt. Én azonban nem látom ezt. Igaz, egy katona nem is igen tudhatja, mire gondolnak az ön honfitársai. Nekem az az érzésem, hogy önök Angliára várnak.
- Meglehet. De olyanok is vannak, akik nemcsak várnak."

És Stefan Wolzogen híradó őrvezető - civilben könyvkereskedő Frankfurtban -, a Wehrmacht katonája, már Vézelay-ban, Romain Rollandnál tett látogatásakor tudja, hogy a nácik háborúja bűnös, és a háború eleve elveszett. Bűnös és értelmetlen, mert iszonyú áldozatokat rótt - és még fog róni - a világra, s tönkreteszi Németországot is. Ezért harcol a maga emberségéért, morális függetlenségéért. Az ő története ez a könyv. Vissza