Shakspere színművei IV. (töredék)

Előszó

BEVEZETÉS.

Rowe és mások emlitik, hogy Erzsébet királynő nagy kedvét találta a kövér lovag alakjában s abbeli kívánságát fejezte ki, hogy szeretné Falstaffot mint szerelmi kaland hősét látni. Ez óhajtásnak megfelelőleg irta a költő a „Windsori vig asszonyok"-at s tizennégy nap alatt elkészült vele. E hagyományban nincs semmi hihetetlen; nem szól ellene, mint némelyek felhozzák, a királynő magas életkora, mely nem engedte volna, hogy efféle bohóságokban kedvét lelje, mert tudvalevőleg Erzsébet nemcsak élte végéig megőrizte üdeségét és élénkségét, hanem szerette is azt minden alkalommal feltűntedni, s jó hatvanas volt, midőn még tánczolt az udvari bálokon; nem szól ellene az idő rövidsége sem, mert Shakspereről könnyen föl lehet tenni, hogy különösen alkotó ereje tetőpontján és teljességében megírhatta tizennégy nap alatt a jellemzésnek, a szerkezeti és scenikai tökéletességnek e humortól duzzadó mesterművét. De ha e hagyományt a legendák közé soroljuk is, mindenesetre bizonyságul szolgál arra, mily szükségesnek s mintegy természetes kívánságnak tűnt fel, hogy Falstaffot és társait, kiket IV. Henrikben s részben V. Henrikben megszeretett a közönség, mint régi kedves ismerőseit még egyszer látni óhajtsa, és pedig egész hozzájok illő keretben, a tiszta vigjáték talaján, kiemelve a nagy történeti képből, melyben először jelentek meg, s elkülönítve a hatalmas, néha tragikus összeütközésektől, melyeknek epizódjait töltötték be. Akár a királynő, akár a közönség adott kifejezést e magától értetődő kívánságnak, bizonyára a költő maga is érezte, hogy a Falstaff-kör többet érdemel, mint csupán a nagy történeti dráma mellékalakjait szolgáltatni, és Falstaff méltó arra, hogy központja legyen egy tisztán vígjátéki bonyodalomnak. Nem szükséges tehát a Windsori víg asszonyok keletkezési idejét erőnek erejével összefüggésbe hozni a Falstaff-kör chronologiájával. Némely kritikusok, többnyire angolok, de németek is, kik nem tudták megérteni, hogy Falstaff és társai e darabban friss egészséggel járnak-kelnek, holott V. Henrikben Falstaff, Bardolph és Nym meghaltak, mindenféle erőfeszítéseket tettek annak bebizonyítására, hogy Shakspere a Windsori víg asszonyokat ha már nem IV. Henrik, de legalább V. Henrik előtt irta. Hypothesiseiket azonban halomra döntik a bennök rejlő ellenmondások. A Windsori víg asszonyok születési évét meglehetős biztossággal meg lehet határozni a külső pozitív bizonyítékokból... Vissza