Shakespeare szonettjei

Szerző

Fordító

Hódmezővásárhely

'William Shakespeare: Shakespeare szonettjei ' összes példány

Kiadó:	Magánkiadás
Kiadás helye:	Hódmezővásárhely
Kiadás éve:	1943
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	154 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	12 cm x 19 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomatott Ladányi Jánosné könyvnyomdájában, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A lenge levegő, a tisztító
A szemem festőt játszott s téged festett
A szép rózsától várunk sarjadékot
Akár én írom sírfölíratod
Akinek volna bája s mégse ront
Amíg egyedül én imádtalak
Amilyen olyan, éppoly vérszopó vagy
Arcán úgy leng a báj, mint amikor még
Az Isten óvjon engem, első szolgád
Az órák, melyek fenkölt fénybe vonták
Az önimádat konca-zsigere
Azt az időt, ha lesz olyan idő
Ám vetemedj a legrosszabbra, vess meg
Belefáradtam, végy öledbe, föld
Csak fitogtassa, aki jóbavan
Csak színedig lát a világ szeme
De mért nem támadsz, mondd, hatalmasabb
De ne búsulj, hiába vet örök
De sokszor láttam, hogy a dicső hajnal
Edződj meg újra, édes szerelem
Elbóbiskolva látlak legtisztábban
Elhagytál. Mondd, hogy elkergettelek
Elszunnyadt, el ám, csóvás Cupido
Emléked, naplód agyam botja már
Eredj csak, kedves! Nem vagyok rád méltó
Esküdözik, hogy hű, a gyönyörű
Falánk Idő, ám rágj oroszlánkörmöt
Fogysz egyre s mégis egyre nőssz, ha van
Gyűlölj, ha tetszik. Ha valaha, most
- Gyűlölöm, - szisszent ajka, bár
Ha ércen, sziklán, földön, tengeren
Ha fejbevág, hogy minden, ami nő
Ha kedved szottyan egyszer s fumigálod
Ha horkol lelked, amiért elfogadsz
Ha látom, hogyan nyüvi az idő
Ha majd a kedvest sujtja, mint ma engem
Ha majd negyven tél vívja homlokod
Ha megkap ősi krónikákban, hősi
Ha nincsen új, ha minden, ami van
Ha óra üt, ha rámszól az idő
Ha rólad írok, óh, hogy kókkadok
Ha számkivetve sorstól-emberektől
Ha szerelmem csak úri kölyök volna
Ha túlélnéd a furcsa-szép napot
Hadd vallom meg, hogy nem lehetünk eggyé
Hát ne hagyd, mígcsak illattá nem értél
Herdálni lelked tékoz-csúfosan
Hitemre, nem a szememmel szeretlek
Hogy bántottál volt, ímmár vígaszom
Hogy is lehetnél boldog, friss, erős, víg
Hogy mért nem ragyog dalom új derűben
Hogy nem szeretlek, hogy' mondhat'd, kegyetlen
Hogy rossz a híred, nem a te hibád
Hogy szűkölködném szóban-ötletekben
Hollószín hajdan nem számított szépnek
Hű szívek frigyét nem bonthatja fel
Így korholám az első ibolyát
Így mentegetem, távozóban tőled
Jaj, igaz, jobbra-balra kódorogtam
Jaj, milyen koldús korcsot szül Muzsám
Jobb rossznak lenni, mint: ha rossznak vélnek
Két szerelem vonz élni kísért félni
Ki hisz majd, fog-e hinni az utókor
Ki mond legtöbbet? Melyikük mond többet
Kiböktem végre, igen, tied ő
Kinek "ifjúság" kinek "bujaság"
Kisgyermek, rontó-pál a szerelem
Kit bölcsője kit bölcsessége bódít
Korántse nap az én hölgyem szeme
Lám, ahogy gondos gazdasszony szalad
Lásd, lásd, midőn a fény fölemeli
Légy okos bakó, ne csigázd agyon
Már úgy nézhetsz rám, mint a késő-őszre
Megfáradt ember, sebten dőlök ágyba
Mennyivel szebb, óh, mily csodás a szépség
Mi van az agyban tinta-toll hatalma
Miből van a lényeg, mi a lényeged
Micsoda szemmel vertél meg, szerelmem
Micsoda tél, hogy elmaradtam tőled
Midőn tűnődve, csöndesen merengve
Míg szánsz és szeretsz, csillagcsók a bélyeg
Mily bűbájossá teszed szégyened
Mily gonddal bíztam, hogyha útra keltem
Mint a mohó, ki éhét szítani
Mint agg szülő, ki örömét leli
Mint habzó hullám, sziklás szirtfokon
Mint hitszegőt feddsz-róssz szerelmemért
Mint holmi kezdő, lámpalázas színész
Minden sor hazud, amit eddig írtam
Mióta távolvagyok tőled, csak
Mit ér nekem, ha sátorhordó volnék
Mit tész szememmel, vágy, te vak bolond
Mondd, mért mondtad, hogy szép lesz az idő
Mondd, nem bánod, hogy özvegyet ríkatsz meg
Muzsika vagy, ha szólsz, óh, mért vagy bús, ha
Muzsikám, valahányszor muzsikálsz
Nagy út, keserves út az én utam
Nagyúr, óh, szívem nagyura, hadd küldöm
Ne bántson soha többé, amit tettél
Ne sirass, ne sírj, hogyha meghalok
Nem csillagokból mondok én jövendőt
Nem éli túl se márvány se királyok
Nem éred meg, Idő, hogy változom
Nem győz meg tükröm, hogy öreg vagyok
Nem úgy vagyok, mint az a múzsa, kit
Nézz csak tükrödbe s mondd csak meg a képnek
Nő-arc, az ős Természet remekmíve
Nyelvén-nyűg múzsám hallgat jámborul
Óh, facér Múzsa, hogyan hozod helyre
Óh, hogy is illenék, hogy zengjelek
Óh, hol vagy, Múzsa, hogy' feledheted
Óh, mért is élne tovább fertő mélyén
Óh, ne kívánd, hogy védelemre keljek
Óh, ne mondjatok bálványimádónak
Óh, nemcsak azt bánt, az fáj, hogy tiéd lett
Óh, perelj értem, Sors asszonyt pereld
Óh, semhogy számonkérjék, mit szeretsz
Óh, sose mondd, hogy hamis volt szívem
Óh, tünde gyermek, kinek rabszolgája
Óh, vajda magad-ura voltál, lelkem
Oly gyakran voltál múzsám, hő fohászom
Ő tette, gálya-verse, sirály-röpte
Ördögtől kaptad ördöngős hatalmad
Pajzánkodsz, bűnbe visz az alkalom
Patvarba, szív, ki szívem nyögeted
Pazarló báj, óh, mért költöd magadra
Rabszolgádnak, mi volna egyéb dolgom
Se félelmeim se pogány sejtelmek
Sohase láttam pirosítót rajtad
Szegény-te, lélek, bűnös testem magja
Szemed szeretem, mert az szán, az tudja
Szemem és szívem késhegyin pöröl
Szemem és szívem szövetségre léptek
Szememben, szép szűz, sose vénülhetsz meg
Szerelem bűn, de gyűlöleted virtus
Szerelmem forróbb, noha szemre lanyhább
Szerelmem hagymáz, mind azért sóvárog
Szégyen, te aki rosszul bánsz magaddal
Szíved csupa szív, él, szívedben él
Szerelmem forróbb, noha szemre lanyhább
Szerelmem hagymáz, mind azért sóvárog
Szégyen, te aki rosszul bánsz magaddal
Szíved csupa szív, él, szívedben él
Szirének könnyét hogy' de hogy' vedeltem
Tavasz volt, mikor elmaradtam tőled
Tavaszi naphoz hasonlítsalak
Te akarod, hogy alakodon aggjon
Tudom, hogy nem köt frígy az én muzsámhoz
Tükrödből tudod, hogyan kopik bájad
Úgy élek én, ha hű vagy is, ahogy
Úgy gondolok rád, mint a lágy cipóra
Úgy vagyok, mint a nábob, akinek
Vagy lelkem, noha te vagy koronája
Van kivel ágyad-vágyad osztanod
Vádolhatsz, méltán: szűk marokkal mértem
Vágy-isten, egyszer elaludt a pöttön
Vedd csak el, szívem, mindenestül szívem
Volna csak húsom-vérem gondolat

Témakörök

William Shakespeare

William Shakespeare műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: William Shakespeare könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem