| Kiadó: | Kisfaludy-Társaság-Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
| Oldalszám: | 584 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 17 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | A könyvet a Franklin-Társulat Nyomdájában nyomtatták. |
| Előszó | 5 |
| I. | |
| Hamlet rejtelmei. A renaissance művészei szeretik az erős fényt, a telt színeket, az éles körvonalakat, de Hamlet rejtelmes | 13 |
| A főalak rejtelmessége. Rejtelmes az őrültség tettetése, a bosszú késleltetése, egész eljárása | 14 |
| Oféliához való viszonya is homályos. Ofélia szerelme, őrültsége is homályos. Hamlet szerelme is | 16 |
| Hamlet magatartása az udvari emberekkel szemben. Laertes jellemének rejtelme. Hamlet levele. Nagy ellentétek Hamletben | 17 |
| Az érzés biztossága és a gondolat kétkedése. A magyarázat feladata | 19 |
| A stilus kérdése | 19 |
| II. | |
| A Hamlet-irodalom. A mű megértésének történeti folyamata. Furness és Loening irodalomtörténeti munkássága | 22 |
| Goethe magyarázata: A Werther-hangulat hatása | 28 |
| Börne: Hamlet gyáva. Tieck, A. W. v. Schlegel hasonló fölfogása. A monológok tanúbizonysága | 33 |
| Hamletben a gondolkodás túlsága senyvesz ti a tetterőt: A. W. v. Schlegel, Coleridge, Hazlitt. E nézet kedveltsége Németországban: Börne, Freiligrath, Hegel, Rötscher, Gervinus. Gervinus sokszímű magyarázata. F. Th. Vischer első magyarázata 1861-ben. Kreyssig, Vörösmarty, Greguss Ágost, Gyulai Pál, Prölss. A sematikus magyarázatok elégtelensége. Gondolkodás és akarat. Az aggodalmas természet. Az elmélkedő | 38 |
| Hamlet a ké-pzelet embere. Hamlet lángész, a darab a lángész tragédiája: Taine, Wetz, Vischer. A lángelme sajátossága. H. Türck, dowden | 57 |
| A temperamentum. Hamlet tunya: Loening, Hebler | 66 |
| Hamlet világfelfogása. Ulrici, H. Baumgart, Brandes, Rossmann, Kohler | 74 |
| Hamlet a pesszimizmus tragédiája: Poulsen, Döring, Türck, Bourget, Kuno Fischer, M. Wohlrab, Vörösmarty | 81 |
| A helyzet. J. L. Klein, Werder, Ritson, Hudson, Rákosi Jenő, Beöthy Zsolt, Gelber, Hevesi Sándor, Tschischwitz, Csiky Gergely | 94 |
| Hamlet őrültsége. Coleridge, Vischer, Taine, Paulsen, Horn, Flathe, Hermann Grimm, Lewes, Farren, Maginn, Ray, Lloyd, Bucknill. Conolly, Kellogg, Stearns és Meadows, Hudson, Lewes, Delbrück | 105 |
| Hamlet megoldhatatlan rejtély: Ten Brink, Schlegel, Dowden, Hamlet hibás alkotás: Rümelin, Otto Ludwig, Dr. Ross, Kenny, Sarrazin, Garve, Johnson, Steevens, Voltaire, Becque, Reichel, Benedix | 117 |
| III. | |
| A mű keletkezése. A művészi mű egysége. Az egészből kell megérteni a részeket. A történeti szempont | 127 |
| Az ős-Hamlet. Nash 1589-ben egy Hamlet-drámáról tesz említést. Henslowe följegyzése egy 1594-ben előadott Hamletről. Dr. Lodge röpiratában 1596-ban: a szellem azt kiáltja: Hamlet revenge. Valószinűleg Kyd az ős-Hamlet szerzője. Lehet-e ezt a darabot a fennmaradt gyér adatokból rekonstruálni? | 136 |
| Saxo Grammatikus elbeszélése Hamletről | 142 |
| Shakespeare korának mesehallgató kedve. A színház fölvirágzása. Az angol dráma népies és nemzeti volta. A monda három alkotórésze. A Hamlet-monda nyomai Snorri Sturlason próza Eddájában és Gormflaith énekében. A monda legbélyegzőbb vonása. A monda változatai: a Bryam-monda, az Ambales-Saga. Saxo földolgozása latin-minta után. A Brutus-monda. Saxo izlandi forrásokból merített | 152 |
| Saxo után a Hamlet-mondának nyoma vész. Belleforest fordítása. The historie of Hamblet 1608. Balleforest fordításának eltérései Saxo Grammaticus elbeszélésétől | 162 |
| Az ős-Hamlet reconstrukcziója. A monda epikus és drámai vonásai. A kor izlése, Seneca hatása. A boszú-tragédiák: Gorboduc, Arthur balsorsa. Intés szép asszonyok számára. A népies boszúdrámák. Soliman és Perseda. Chettle: Hoffmann tragédiája vagy Egy apa megboszulása. A Kéj uralma. Marlowe: A máltai zsidó. A spanyol tragédia. Titus Andronieus | 168 |
| A monda tragikus beszédekre alkalmat adó vonásai. Az őrültség a szinpadon. A tettetett őrültség. A kémkedő hadjárat a mondában. Az angol drámaírók két jellemző vonása: az egyéni érzés és a valóságérzet. A főbb különbségek a dráma és a monda közt: a nyilt gyilkosság titkosra változtatása, a bonyodalom sűrűbb szövése, a kifejlés átalakítása. A titkos gyilkosság gondolata az ős-Hamlet szerzőjének tulajdonítandó. Az olasz irodalom befolyása, a méreg alkalmazása, Gonzago igaz története. A bonyodalom átalakítása. A szinielőadás. A gondolat eredete. A versenyvívás. Összefoglalás | 183 |
| A korabeli események mint források. Maria Stuart története. Essex gróf története. Róbert Essex - Hamlat? Pembrocke lord Hamlet mintaképe? E magyarázó kisérletek értéke | 213 |
| A kiadások. Első kvartó, második kvartó, első folio kiadás. Kiadói viszonyok Shakespeare korában. Az első és második kvartó összehasonlításában a döntő körülmény. Az első kiadás főbb sajátságai. Több körülmény bizonyítja, hogy az első kvartó a mű egy korábbi szövegének, melyet shakespeare később átdolgozott, romlott kiadás. Összefoglalás | 223 |
| A német Hamlet. Angol komédiások Németországban. A német Hamlet tartalma. A német Hamletből származó tanulságok | 239 |
| IV. | |
| Hamlet egyénisége. Shakespeare jellemalkotásának módja: A czél szabja meg a jellem alakulását, ebből kell a magyarázónak is indulnia. Shakespeare egyéniségei komplexek. Ezek egységének megértése a fődolog. | 249 |
| A beállítás. Hamlet magányossága. Hamlet nagysága. Festői és zenei elemek a mű kompozíciójában. A lélektani rajz. A kül- és belvilág viszonya Hamletben. A monológok | 253 |
| Az elemzés két szempontja. Milyen Hamlet lelke? Hamlet kiválósága. De Hamlet nem tudós, nem művész: Hamlet nemes lélek, ideális alak | 262 |
| Shakespeare jellemzésének technikája. Példák Othellóból, Machbethból. A velenczei kalmárból. Hamlet jellemzése első föllépésénél. Első vonása nagy érzékenysége. Ennek összefüggése a darab egész cselekvényével | 268 |
| Az érzékenység reakcziói. A Hamlet lelkére mért csapások művészies fokozása. A szellemjelenet elemzése. A mosolygó gazember följegyzése. Antic disposition: a jelenet magaslata. A jelenet vége | 274 |
| Hamlet a boszú kötelességét föltétlennek tekinti. A helyzet nehézsége. Lelki állapotának rajza Rosenerantz-czal és Guildensternnel való beszélgetésében. A színészekkel való jelenet. Előkészítés a nagy monológra | 285 |
| A nagy monológ. Az önvádak jelentése. A döntő mozzanat a monológban: Hamlet álmélkodó fölébredése aléltságából. Hamlet kétkedése a szellemet illetőleg. Hamlet lelkének drámája | 293 |
| Lenni vagy nem lenni. Mily lelki állapotban mondja Hamlet ezt a monológot. Hamlet menedéke: a gondolkodás. Az öngyilkosság gondolata. A monológ legjellemzőbb része: a fájdalom végnélkülisége. A monológ különböző felfogása. Az ellenmondás. A végsorok | 301 |
| Hamlet a szinészetről és drámáról; hogyan illeszkedik ez be a darabba: jelenete Horatióval. Barátsága, férfiideálja | 312 |
| A szini jelenet. Hamlet viselkedése az előadás alatt. Az előadás után. Hamlet az udvaronczokkal beszélve. Az imádkozó király mögött állva. A magyarázók zavara. A jelenet értelme, visszássága, hatásossága Shakespeare korában. Hamletnek állítólagos kegyetlensége. Hamlet viselkedése anyjával szemben. A szellem megjelenése. Új fordulat a jelenet végén | 316 |
| A katasztrófa közeledése. Polonius holttestének eltakarítása a mondának kelletlen maradványa. A II. felvonás nagy monológjának ismétlése Fortinbras seregének elvonulása után. E monológ csak a II. kvartóban van meg | 336 |
| Hamlet lelki állapota Angliába távozásakor, Hamlet fatalizmusa, nyugalma. Hamlet magatartása az utolsó jelenetben. Bocsánatkérése Laertestől. A király megölése. Hamlet végrendelkezése | 342 |
| Hamlet egyénisége. Michel Angelo. Böcklin. A monda és az ős-Hamlet Hamletje. A dráma eszméje: Hamlet egyénisége. Ez egyéniség összefüggése az adott anyaggal, a mondával. Hogyan vált Hamlat lélektani dámává. A monda és a költő. E felfogás ellenpróbája | 352 |
| V. | |
| A dráma elemzése. Shakespeare műgondja. Művészi érzés és kritikai reflexió. Az elemzés szempontjai | 360 |
| A helyé s idő kérdése. Hamlet specificus északi, germán alak, a dráma színhelye hozzátartozik a drámához. Hamlet kora határozatlan mult. Multak lelke és történeti keret. Mié-rt volt a költőnek erre a homályos multra szüksége? Régies színezés a darabban. Dánia közjogi állapota | 366 |
| Shakespeare technikájának sajátos vonása Hamletben. Háttéri és előtéri rajz. Intim és vázlatos jellemzés. Példa: Hamlet jellemzése és a többi személyeké, az udvaronczoké. Horatióé sat. Nézetek Hamlet cselekvényének gazdagságáról. A külső cselekvény rajzának módja. Példa a királyné bűnrészessége az első és második kvartókiadásban | 375 |
| A cselekmény időtartama. Shakespeare kettős időszámítása, naptári és drámai. Az időköz az I. és II. fölvonás közt. Ennek meghatároizása módja. A III. fölvonás ideje. A IV. fölvonás 4. és 5. jelenete közt lefolyt idő. Az V. felvonás ideje. Jegyzet: a fölvonások beosztása | 387 |
| Hamlet életkora. Hamlet atyja nem volt öreg; őt mindenki fiatalnak nevezi; Laertes nyilatkozata; Poloniusé; az atyjáé. Az ötödik fölvonás kormeghatározása. Az első kiadás. A filologusok magyarázatai. Döring. Minto, Dowden. A kérdés megoldhatatlan, de nem fontos | 393 |
| Hamlet cselekményének három tagja. A cselekvény hordozói és ezek sorakozása | 400 |
| A részek összefüggése általánosságban. A szellemjelenés összefüggése a többi tagokkal. A király és Hamlet actiójának természetes késése. A két kémkedési hadjárat; az első kiadásban; művészibb egybekapcsolások a másodikban. Hamlet actiója. A cselekvény szünetének felhasználása. Laertes szerepe. Laertes mint Hamlet ellentéte és igazolása. az angol út. A katasztrófa jelenete. Az egész darab áttekintése | 402 |
| Az első fölvonás. A szellemjelenés vitele. Az első jelenés hatása a hitetlen Horatióra. A trónterem-jelenet. A király beszédje. Claudius egyénisége. Horatio jelentése. A Polonius-család. Polonius oktatása (Burleigh, Henry Sidney, Euphues). Polonius-Ofélia. A nagy szellemjelenés. Az öreg Hamlat arczképe. Az Orestes-motivum kirekesztése. A jelenet tetőpontja. Az első fölvonás áttekintése | 423 |
| A második fölvonás. A drámai cselekvény hullámvonala. Polonius újabb jellemző vonásai. A király kémkedése. Polonius fölfedezése. Hamlet megjelenése. Tettetett őrültsége. A színészek föllépése. A klasszikus szavalási darab és a hozzá fűződő viták. A régies színnek és a közbeszőtt drámai előadás reliefjének szempontjai. A második fölvonás áttekintése | 444 |
| A harmadik fölvonás. A darab dereka. A jelenetek összefüggése. A király. Tettetőnek tartják-e Hamletet? A szini oktatás a drámai cselekvénynek nem puszta dísze, hanem fontos mozzanata. Az előadott darab. A közbeszúrt sorok. A közjáték czélzatos helyei. A két udvaroncz elutasitása. A hangulatok váltakozása. Rosenerantz és Guildenstern. Goethe jellemzése. Az imádkozó király jelenete. Hamlet és anyja. Anyja jelleme. Hamlet őrültségének kérdése. A holttest kiczipelése. Hamlet eltávolitása | 461 |
| Ofélia. Kérdések: 1. Ofélia történetének rendeltetése Hamlet drámájában. Ofélia szerelme. Hamlet szerelme. Ofélia szerelme a kémkedő hadjáratnak egyik sarka. Ofélia jelleme. Jellemét sorsa határozza meg. Engedelmessége. Érzésének természete. Szerelme. Nagy jelenete Hamlettel. A közjáték alatt. Ofélia őrültsége és halála. Goethe és Tieck fölfogása. A hangulatok váltakozása. Édes Ofélia! Hamlet szerelme. Néma bucsújelenete. Levele. Nagy jelenete Oféliával. Ofélia jellemzésének módja | 486 |
| A negyedik fölvonás. Fortinbras megjelenése és Hamlet monológja. Fortinbras szerepe. Ofélia őrültségének és Laertes boszújának egymásba kapcsolása. Ofélia őrültsége. A virágok nyelve. Hamlet levele. A kalóz-kaland. A Hamlet ellen szőtt csel. A király óvatos eljárása. A jelenet befejezése | 519 |
| Az ötödik fölvonás. A temető humora. A sírásók és Hamlet. Hamlet filozófiája. A temetés. Hamlet kitörése. Őrültség? A sírban való birkózás értelme. Horatióval való beszéd. Osrick. A fogadás szövege. A vívás. A kardok fölcserélése. Seymour, Tieck, Etze, Fricsen magyarázata. Hamlet halála | 533 |
| A költő. A vizsgálat utolsó szempontja: A költő lelkéből érteni meg Hamlet alakját. A kérdés nehézségei. Megoldása kisérletének szükségessége | 549 |
| Azok felfogáa, kik szerint shakespeare Hamletben a maga jellemét, vagy a maga jellemének ellentétét rajzolta. Bizonyító okok, hogy shakespeare életének a mondához, jellemének Hamlethez semmi köze. Mit tanulhatunk ebből a fölfogásból | 551 |
| Shakespeare költői fejlődésének két főkorszaka. A vígjátékok és történelmi drámák. A tragédiák. Az a megváltozott világfölfogás, mely bennük tükröződik. Hamletben Shakespeare a világból való kiábrándulása fájdalmas érzését írta meg. Lelke történetét mondja el benne. Innét a műnek többi műveitől elütő, szubjektivebb stilusa | 555 |
Néhány lap foltos. Könyvtári könyv volt.
A lapélek mintázottak.
Folytatás Microsoft-tal