Shakespeare-Breviárium

Előszó

Minden művészet az igazság felé tör; a képzőművészetek a dalok testi megjelenésének igazsága, a zene és költészet az érzés, a lélek igazsága felé. De ez az igazság nem készen áll a művész előtt, úgyhogy neki azt mintegy csak le kellene írnia. A festőnek és szobrásznak nem a modelljében van az igazsága, hanem a modell útján, a modellen át fölfelé emelkedik és láthatóvá teszi lelke igazságát. A naturalisták vagy másolva, vagy pedig fele útjukon elfáradva megállanak és csak fél igazságot adnak. A költő is a valóságból indul ki, de nem, mint mondani szokás, idealizálja a valóságot, hanem saját lelkét megértve, ennek képeit valósítja meg. A tudomány is az igazságot keresi, de elemzés útján akar célhoz jutni. Részekre bontván a valóságot, ezek összetétele útján akarja az igazságot elérni. De szűk a köre. A lelket, a dolgok értelmét egészében egységben kell látni, fölfogni, megragadni. A tudománynak vannak a munkáját vezérlő módszerei, melyek minden teendő lépést és e lépések egymásutánját pontosan meghatározzák. A lélek meglátásának nincsenek közérvényes módszerei. Vagy meglátjuk azonnal, egyszerre, vagy nem látjuk meg és vak sötétségben maradunk. Ezt a közvetlen meglátást, mely mint a villám világítja meg a sötétséget,nevezzük intuíciónak. A művész teremtő ereje az intuíció, a tudomány vezére a módszer. Vannak igazságok, melyekhez a módszer segít bennünket hozzá, míg másokat az intuíció útján kerítjük birtokunkba. A költészet nem versenyezhet a tudománnyal, mert a tudomány elhágy bennünket a költészet terén. Nincs tudományos költészet és nincs költői tudomány. A költő járhat a tudomány útján: de ha a maga birodalmához ér, szárnyai nőnek, melyek fölfelé viszik. A tudós fél a költő birodalmától, gyanakvóan kémleli, nem akar-e ez betolakodni az ő világába. A költő inkább értheti meg a tudományt, mint a tudós a költészetet, melyet az ő módszerei segítségével úgy akar megérteni, mint a maga országát megérti. A költőnek szélesebb a látóköre mint a tudósé. Értelme mindenkinek van, művészi intuíciója, mely alkotó erejű is, csak kevésnek. Innét a nagy harc a kettő között, mely tart, mióta a tudomány konstituálta magát. Vissza