Etimológiák XVI. könyv

Fülszöveg

A 7. századi vizigót királyság kiemelkedő jelentőségű személyisége volt Sevillai Izidor. Elsősorban enciklopédikus jellegű műve, az Etimológiák révén vált népszerűvé és kikerülhetetlenné a későbbi korok szerzői számára, akik főként az ő közvetítésével sajátították el az antikvitásra vonatkozó ismereteket. Hallatlan népszerűségét az is tanúsítja, hogy közel ezer darab másolat maradt ránk e kézikönyvből. Magyar vonatkozásban is megemlíthető Izidor hatása, hiszen jelentős Árpád-kori forrásunk, az Intelmek, illetve krónikairodalmunk is merített műveiből.
Az enciklopédia elején a hét szabad művészetet összegzi Izidor, majd a további könyvekben mindenféle rendszer nélkül tárgyalja az egyes témákat (például a történelmet, a jogot, a Szentírást, az egyházat, a nyelveket, az állatokat, az egyes mesterségeket, az orvostudományt, az ételeket, az italokat). Az enciklopédia XVI. könyve foglalkozik a kőzetekkel, a fémekkel és a súlyokkal. A könyv legterjedelmesebb egységét a lapidarium rész alkotja, ahol a kövek jellemzése mellett megtaláljuk a gyógyító erejükre vonatkozó antik hiedelmek leírását is. A fémekről és a súlyokról jóval kisebb terjedelemben ír Izidor. Plinius alapján a fémek hét fajtáját különbözteti meg: az aranyat, az ezüstöt, a rezet, a borostyánércet, az ónt, az ólmot és a vasat.
Az utolsó részben a görög-római súlyrendszer ismertetése mellett külön kitér ezek jeleinek a leírására is.
Jelen kötet művelődéstörténeti jelentőségén túl még egy kuriózummal szolgál. Ez az első, az Etimológiákból teljes könyvet közlő, és egyben az első nagyobb összefüggő egységet magyarul megjelentető munka Izidor írásai közül. Vissza