Serdülőkorú tanulók testedzése, sportolása (dedikált példány)

Előszó

Az Országos Egészségnevelési Intézet ezzel a kiadvánnyal olyan igényeket kíván kielégíteni, amelyek gyakran jelentkeznek az egészségnevelők, a pedagógusok, az orvosok és a védőnők részéről. Tényeket, adatokat bocsátunk az érdeklődők rendelkezésére a serdülőkorú fiatalok, az általános iskolai és középfokú oktatási intézményekbejáró tanulók egészség-magatartásáról. Ezek az adatok az Intézet egyik legújabb felmérésének, az 1986. évi országos, reprezentatív mintán végzett adatgyűjtésnek az eredményei.
A felmérés eredményei fokozott érdeklődésre tarthatnak számot az olvasók körében nemcsak azért, mert aktuális információkat adnak, összefüggéseket és tendenciákat jeleznek, hanem azért is, mert ezek nemzetközi összehasonlítására is lehetőség nyílik tizenegy európai ország azonos időpontban végzett felmérései, azonos kérdésekre adott válaszadatai alapján. A magyarországi felmérésre azért került sor, mert az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodája (WHO/EURO) 1984-ben megkereste a magyar egészségügyi kormányzatot azzal a kéréssel, hogy Intézetünk közreműködésével vállalja az 1985/86. évi „Az iskolás gyermekek egészségmagatartása" című WHO nemzetközi felmérésben való részvételt. Ily módon az OENI történetében első alkalommal részesévé vált egy olyan nemzetközi kutatásnak, amelyet a WHO Európai Irodája irányít. Ezt követően a felmérésben való együttműködési készségét nyilvánítva, megkereste Intézetünket az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet, valamint a KSH Népesedésstatisztikai Főosztálya. Intézetünk élt az együttműködés lehetőségével, s ily módon a magyarországi adatgyűjtés a három intézmény szakembereiből álló „intézményközi kutatócsoport" munkájaként realizálódott. A kutatás hazai koordinátora és nemzetközi kapcsolattartója jelen kiadványunk szerzője, dr. Mándoki Rózsa volt, akit a WHO - az OCSGYI által kijelölt szakemberrel, dr. Aszmann Annával együtt — „WHO ideiglenes szaktanácsadóként" von be a nemzetközi kutatócsoport munkájába.
A nemzetközi kutatás megszervezésére olyan ok miatt került sor, amely mind az európai régió többi országában, mind Magyarországon megtalálható. Ez a vizsgált korcsoportokkal kapcsolatos információszegénység, információhiány. A serdülők életmódjával, egészségmagatartásával, az egészségre ártalmas, vagy azt erősítő szokásaik feltárásával komplex megközelítésben nem foglalkoztak eddig a kutatók. Magyarországon is csupán lokális mintán egyes rizikófaktorok egyes korcsoportokban történő vizsgálatairól tudunk. Olyan felmérésre, amely az általános iskolák felső tagozatos és a középfokú oktatási intézmények 2. osztályos tanulóira együttesen irányult, azaz a gyermek- és a serdülőkor átmeneti időszakának és a serdülőkor első éveinek jellemzőit vizsgálta, eddig nem került sor.
Márpedig az egyéni szokások, preferenciák, az egészségi állapot további alakulása szempontjából ez a meghatározó jelentőségű életperiódus. Ily módon ezt a felmérést hiánypótló, bizonyos „fehér foltokat " felszámoló jelentőségű munkának kell tartanunk. Annak tartják — nemzetközi méretekben — a WHO Európai Irodájának illetékesei is, sőt a WHO Központ az Európai Iroda kezdeményezését az 1990-es évek első felében a többi régióra is ki akaija terjeszteni.
A felmérés a vizsgált korosztály életmódi jellemzőinek komplex megismerésén keresztül információkat közöl a tanulók szabadidőben végzett mozgásos tevékenységeiről, dohányzási, alkoholfogyasztási és táplálkozási szokásairól, kommunikációs készségeinek, önértékelésének, önbecsült egészségi állapotának, gyógyszerfogyasztásának, pszichoszomatikus tüneteinek alakulásáról.
Ezekről a kérdésekről a hazai felmérésből több mint 5000, a nemzetközi felmérésből összesen kb. 40 000 tanuló válaszai ismertek.
A jelen kiadványban - amint ezt a cím is jelzi - a vizsgálatnak a tanulók szabadidős sportolására, testedzésére — azaz a diáksportra - vonatkozó eredményei kerülnek bemutatásra.
A felmérés egyéb feldolgozott témái külön tanulmánykötetben jelennek meg, amelyben jelen munkának rövidített változata kap helyet. Vissza