Székelyföld falvai a XX. század végén IV.

Fülszöveg

Az I. Háromszék (1998), a II. Csík-, Kászon-, Gyergyószék (2000) és a III. Udvarhelyszék (2003) kötet után, most a befejező IV. Marosszék, Aranyosszék kötet is elkészült.
A szerző írja: „ faluleírásaim megismertetik az olvasóval egy-egy település lakosságának etnikai és vallásfelekezeti megoszlását, a gyülekezetek életét is. Rögzítettem az óvodások és a helyben tanuló elemi iskolások számát, az oktatási és művelődési állapotokat. Bemutatom a lakosság fő foglalkozási ágazatait, a térség gazdasági helyzetének érzékeltetésére számba veszem a falvakban működő ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi vállalkozásokat, a mesterembereket, kézműveseket.
A gazdálkodásra, az állatok és munkagépek számára vonatkozó adatokat a helyi tanácsbeli tisztviselők tájékoztatása alapján jegyeztem le. A peremfalvakban és tanyákon adataimat a gazdáktól és csordapásztoroktól gyűjtöttem össze.
Kitérek a társadalmi és kulturális élet jellegzetességeire, a műveltségi állapotokra, a hagyományok őrzésére,... Tovább

Fülszöveg

Az I. Háromszék (1998), a II. Csík-, Kászon-, Gyergyószék (2000) és a III. Udvarhelyszék (2003) kötet után, most a befejező IV. Marosszék, Aranyosszék kötet is elkészült.
A szerző írja: „ faluleírásaim megismertetik az olvasóval egy-egy település lakosságának etnikai és vallásfelekezeti megoszlását, a gyülekezetek életét is. Rögzítettem az óvodások és a helyben tanuló elemi iskolások számát, az oktatási és művelődési állapotokat. Bemutatom a lakosság fő foglalkozási ágazatait, a térség gazdasági helyzetének érzékeltetésére számba veszem a falvakban működő ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi vállalkozásokat, a mesterembereket, kézműveseket.
A gazdálkodásra, az állatok és munkagépek számára vonatkozó adatokat a helyi tanácsbeli tisztviselők tájékoztatása alapján jegyeztem le. A peremfalvakban és tanyákon adataimat a gazdáktól és csordapásztoroktól gyűjtöttem össze.
Kitérek a társadalmi és kulturális élet jellegzetességeire, a műveltségi állapotokra, a hagyományok őrzésére, olykor részletes leírást adva egy-egy ünnepi népszokásról.
A műemlék épületek, művészeti és történelmi emlékek felsorolását a természeti értékek és erőforrások leírásai egészítik ki.
Orbán Balázs után 130 évvel nekem sikerült másodikként bejárnom Székelyföld összes települését. Munkám fő célja a megismerésen túlmenően e sok gonddal küzdő nagytáj jelenkori helyzetének minél valósabb bemutatása volt. Köteteimtől azt remélem, hogy hozzájárulnak egy hosszú távú nemzeti megmaradási terv kialakításához, és hozzáértő használatuk révén körvonalazható lesz a székelyföldi jövendő.
Sepsiszentgyörgy, 2006.
Sepsiszéki Nagy Balázs" Vissza