Székelyföld falvai a huszadik század végén I.

Előszó

Szíves és figyelmes olvasásra ajánlom a Székelyföld falvainak jelenkori állapotát leíró, négykötetesre tervezett sorozat első könyvét.
Szülőföldem falusi településeit 1995 szeptembere és 1997 októbere között kerestem fel. Gyalogosan, kerékpárral, alkalmi járművekkel jutottam el abba közel másfél száz faluba, amelyek leírásait, XX. század végi állapotát ebben a kötetben adom közre. A tájegységek és ezeken belül községek szerint rendezett faluleírások sajátos honismereti kézikönyvként forgathatók. Megismertetik az olvasóval egy-egy település lakosságának etnikai és vallás felekezeti megoszlását, s ott, ahol az egyházi elöljárókkal találkozhattam, a gyülekezetek életét is. Rögzítettem az óvodások és a helyben tanuló elemi iskolások számát, az oktatási és művelődési állapotokat. Bemutatom a lakosság fő foglalkozási ágazatait, a térség gazdasági helyzetének érzékeltetésére számba veszem a falvakban működő ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi vállalkozásokat, az iparengedéllyel vagy anélkül dolgozó mesterembereket, kézműveseket.
A lakosság gazdasági életére, a gazdálkodásra, az állatok és a munkagépek számára vonatkozó adatokat a helyi tanácsbeli tisztviselők tájékoztatása alapján jegyeztem le. A peremfalvakban, ahol alig élnek közigazgatási vagy mezőgazdasági szakemberek, adataimat a falujukat jól ismerő gazdáktól és csordapásztoroktól gyűjtöttem össze.
Faluleírásaim kitérnek a társadalmi és kulturális élet jellegzetességeire, a műveltségi állapotokra, a hagyományok őrzésére, olykor részletes leírást adva egy-egy ünnepi népszokásról.
A műemlék épületek, művészeti és történelmi emlékek felsorolását a természeti értékek és erőforrások, borvízforrások, gyógyfürdők leírásai egészítik ki. A bevezető tanulmányt 125 faluleírás követi. 244 fényképpel és három térképpel segítve Háromszék megismerését. Vissza