Semmit és mindent

Fülszöveg

A 18 éves Ram Mohammad Thomast letartóztatják, miután helyesen válaszolt meg 12 kérdést egy tévés kvíz show-ban, és nyert 1 milliárd rúpiát. A producerek meg vannak győződve róla, hogy a nyomornegyedben felnőtt pincér csakis csalással juthatott el a győzelemig. Tizenkét hihetetlen történet Ram, az utcakölyök életéből - amelyek egyszersmind a kvízkérdésekre is megadták a válaszokat. A vibrálóan izgalmas, hol humoros, hol meg szívszorító mesékben ott van a modern India minden komédiája, tragédiája, öröme, bánata és emelkedettsége.
A könyv szerzője, Vikos Swarup arra a kérdésre, hogy milyen élmények inspirálták könyve megírását, egy interjúban a következőket válaszolta:
Valami szokatlanról szándékoztam írni. Nem akartam egy nagy családregényt vagy egy beszélő majmokról szóló mágikus-realista regényt kiadni a kezeim közül. És akkor jött az öltet: miért ne meríthetnék a televíziós kvízshow mindent behálózó jelenségéről? Ráadásul a Who Wants to be a Millionare?, azaz Legyen ön is milliomos! című show számos országban, köztük Indiában is hatalmas sikert aratott. A kérdés adott volt: Ki legyen az én versenyzőm? Ekkoriban tört ki a botrány egy katonatiszt körül Angliában. A férfi egymillió fontot nyert a show-ban, de csalással vádolták. Ekkor futott át az agyamon, hogy ha egy olyan iskolázott ember, mint a brit hadsereg tisztje, megvádolható, akkor miért ne legyen az én főhősöm egy olyan ember, akit alapból megvádolhatnak ugyanezzel? Véletlenül a kezembe akadt egy cikk is, mely arról szólt, hogy az indiai nyomortelepek utcagyerekei hogyan használják az ingyenes mobil internet-hozzáférést teljesen önállóan. Úgy döntöttem, egymás mellé teszem ezt a két témát - a show-műsort és a versenyzőt, aki nem részesült oktatásban, akinek "utcai" ismeretei szembeállíthatók a könyvek adta tudással. Így született meg a Semmit és mindent, amelynek eredeti címe Q&A volt (Question and Answer, azaz Kérdés és felelet).
Vikas Swarup az indiai Allahabadban, jogászcsalád sarjaként látta meg a világot, így bírósági esetekről folytatott esti eszmecserék között cseperedett fel. "Az egyik előnye, hogy ilyen környezetben nőttem fel, az volt, hogy talán én voltam Allahabadban az egyetlen hétéves gyermek, aki helyesen betűzte a "jogtudomány" és a "habeas corpus" szavakat" - mondta az indiai diplomata, aki szolgált Törökországban, az Egyesült Államokban, Etiópiában és Nagy-Britanniában egyaránt.
Vissza