Fülszöveg
Séllei Nóra könyve a 19. századi angol irodalom történetének azt a folyamatát elemzi, amelynek során megjelentek a regényírónők, és artikulálódni kezdett egy jellegzetesen női hang.
A kötet hat, nálunk is jól ismert múlt századi regény értelmezéseit tartalmazza (Jane Austen: A Klastrom titka, Mary Shelley: Frankenstein, Charlotte Bronté: Jane Eyre, Emily Bronté: Üvöltő szelek, George Eliot: A vízimalom, Elizabeth Gaskell: A kisváros). Az elemzések elsősorban azt a kérdést teszik fel a tárgyalt regényeknek, hogy miként viszonyulnak a regényirodalom már meglévő paradigmáihoz, miként fogalmazzák azokat újra, melyek azok a pontok, ahol eltérnek a meglévő műfajok sajátosságaitól, és mi ezeknek az eltéréseknek a jelentősége - elsősorban abból a szempontból, hogy ezen változások által milyen tekintetben váltak a rendelkezésre álló fiktív terek az írónők narratívái számára lakhatóvá, lakhatóbbá, milyen mértékben váltak az átírt paradigmák alkalmassá arra, hogy más - a női szempontoknak...
Tovább
Fülszöveg
Séllei Nóra könyve a 19. századi angol irodalom történetének azt a folyamatát elemzi, amelynek során megjelentek a regényírónők, és artikulálódni kezdett egy jellegzetesen női hang.
A kötet hat, nálunk is jól ismert múlt századi regény értelmezéseit tartalmazza (Jane Austen: A Klastrom titka, Mary Shelley: Frankenstein, Charlotte Bronté: Jane Eyre, Emily Bronté: Üvöltő szelek, George Eliot: A vízimalom, Elizabeth Gaskell: A kisváros). Az elemzések elsősorban azt a kérdést teszik fel a tárgyalt regényeknek, hogy miként viszonyulnak a regényirodalom már meglévő paradigmáihoz, miként fogalmazzák azokat újra, melyek azok a pontok, ahol eltérnek a meglévő műfajok sajátosságaitól, és mi ezeknek az eltéréseknek a jelentősége - elsősorban abból a szempontból, hogy ezen változások által milyen tekintetben váltak a rendelkezésre álló fiktív terek az írónők narratívái számára lakhatóvá, lakhatóbbá, milyen mértékben váltak az átírt paradigmák alkalmassá arra, hogy más - a női szempontoknak jobban helyet adó - történetek fogalmazódhassanak meg.
Az elemzések mindvégig a feminista irodalomelmélet és irodalomkritika alapfeltevéseit és eszközeit, valamint a feminizmus egyéb területeinek elméleteit alkalmazzák; a kötet egyik célja épp a feminista irodalomszemlélet konkrét műelemzések általi bevezetése a magyar irodalomértés beszédmódjai közé. Az értelmezések szempontrendszere számtalan esetben kilép a szűk értelemben vett irodalmiság határai körül, hiszen, mivel ezek a regények igen szorosan kötődnek ahhoz a 19. századi angol kultúrához és társadalomhoz, amelyben létrejöttek, bizonyos rétegeik értelmezéséhez elengedhetetlenül támaszkodni kellett a kultúra tágabb fogalmaira és jelenségeire is.
Az elemzéseket függelék egészíti ki, melyben magyarul eddig nem olvasható szövegek fordítása (irodalomtörténeti értékű dokumentumok, Mary Shelley bevezetője a Frankensteinhez, valamint George Eliot "A föllebbentett fátyol" című elbeszélése) található.
Séllei Nóra a KLTE Angol Irodalmi Tanszékén tanít. Eddigi könyve: Katherine Mansfield and Virginia Woolf - A Personal and Profrssional Bond (Peter Lang, 1996).
Vissza