| A rész | |
| Előszó | 3 |
| Melyek a költségvetés nemzetgazdasági feladatai, funkciói? | 11 |
| Hogyan függ össze a költségvetési mérleg egyenlege a fogyasztással? | 13 |
| Milyen módon csökkenthető a költségvetési mérleg deficitje? | 16 |
| Hogyan finanszírozható a kialakult deficit, az egyes finanszírozási formák makrogazdasági feltételei és következményei? | 17 |
| A költségvetési mérleg, a nemzetközi fizetési mérleg és a mérlegrendszer más elemeinek összefüggésrendszere | 19 |
| Az államadósság fogalma. A teljes államháztartás és a központi költségvetés egyensúlyhiányának kérdésköre | 23 |
| Milyen problémák merülnek fel az államadósság mennyiségi meghatározásánál? | 24 |
| Melyek a privatizáció államháztartásra gyakorolt legfontosabb hatásai? | 28 |
| A tulajdoni változások hatása a közigazgatás és a társadalombiztosítás területén | 30 |
| A költségvetési politika célja, feladatai, helye a pénzügyi-, gazdasági- és társadalompolitikában | 32 |
| Mit nevezünk költségvetési ágazati politikának? | 34 |
| Mi jellemzi a költségvetés szolgáltatásai iránt megnyilvánuló keresletet? | 36 |
| Melyek a költségvetés kiadásaira ható legfőbb tényezők? | 37 |
| Hogyan osztályozhatjuk és mire ad választ a költségvetési kiadásokat? | 38 |
| Milyen forrásokból származnak a költségvetés bevételei? A bevételekhez kapcsolódó politikai-gazdasági-adminisztratív döntések? | 46 |
| Az államháztartás alrendszereinek pénzügyi pozíciója | 49 |
| A tervezés eljárási rendjéhez és eredményéhez kapcsolódó kockázat | 52 |
| Milyen pénzügyi döntések kapcsolódnak a tervezés egyes szakaszaihoz? | 54 |
| A költségvetési tervezés makroszintű, ágazati szintű és költségvetési szerv szintű érdekegyeztető mechanizmusa | 56 |
| Milyen területen célszerű a normatív tervezés és finanszírozás alkalmazása? | 60 |
| Milyen feltételei vannak a normatív tervezésnek és hogyan alakíthatók ki? | 62 |
| Hogyan csoportosítjuk a pénzügyi normatívákat és milyen módszerekkel határozzuk meg őket? | 63 |
| Hogyan határozhatjuk meg az ellátási normatívákat? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a pénzügyi és az ellátási normatívák? | 64 |
| Mit nevezünk funkcionális normatíváknak? | 65 |
| Milyen problémák merülnek fel a funkcionális kockák meghatározása kapcsán | 65 |
| Mit nevezünk programköltségvetésnek? Hogyan alakíthatjuk ki a program architektúráját? | 67 |
| A programköltségvetés alkalmazásának hazai feltételrendszere | 69 |
| A normatív tervezés és finanszírozás alkalmazásának hazai gyakorlata | 70 |
| Milyen területeken alkalmazhatjuk a költség-haszon elemzésen alapuló tervezési, finanszírozási módszert? (A módszer konkrét alkalmazása az 58. kérdésben) | 72 |
| Az értékelemzés alkalmazásának feltételei a közkiadások tervezésénél, finanszírozásánál | 74 |
| A bázisszemléletű, keretszerű tervezéses finanszírozás hazai gyakorlata. Az "O" bázisú tervezés és finanszírozás | 79 |
| Az önállóan gazdálkodó és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek alapítása, szakmai és pénzügyi irányításuk | 81 |
| A teljesítményarányos finanszírozás feltételei, módszerei. A teljesítmény mérésének problémái | 83 |
| Milyen területeken alkalmazhatjuk a feladatfinanszírozást? A feltételek megteremtése | 84 |
| Az államháztartási rendszer tervezési és pénzellátási rendszerének legfőbb jellemzői a hazai gyakorlat alapján | 86 |
| Melyek a legfőbb azonosságok és különbözőségek az államháztartás egyes részrendszereinek tervezése és finanszírozása között? | 87 |
| Hogyan teremthetjük meg a gazdasági-műszaki-pénzügyi-számviteli-szakmai feladatok intézményi kereteit? | 90 |
| Hogyan kapcsolódnak az önkormányzatok az államháztartás intézményrendszeréhez? | 91 |
| Melyek az önkormányzatok tervezésének pénzellátásának és gazdálkodásának sajátosságai (Összevont kidolgozás) | 91 |
| A központi költségvetési szervek szervezeti rendszerének felépítése és helye az államháztartás intézményrendszerében | 122 |
| Hogyan szabályozzuk a költségvetési szerven belül a vertikális folyamatokat (kötelezettségvállalás stb.)? | 124 |
| Milyen szempontok szerint, milyen tényezők figyelembevételével alakíthatjuk ki a költségvetési szerv foglalkoztatáspolitikáját? | 128 |
| Milyen feladatok tartoznak a létszámgazdálkodásba? Hogyan szervezzük, dokumentáljuk? | 129 |
| A személyi jellegű kiadások tervezése és pénzellátása | 130 |
| Milyen feladatok tartoznak a bérgazdálkodásba? Hogyan szervezzük és dokumentáljuk? | 132 |
| Milyen tényezők befolyásolják egy költségvetési szerv bérpolitikájának kialakítását? | 136 |
| A béralap felhasználásához és az egyéb bérjellegű kifizetésekhez kapcoslódó pénzügyi döntések | 138 |
| Az érdekeltségi rendszer kialakítása. Annak eldöntése, hogy milyen feladatot, ki(ke)t és milyen módszerekkel ösztönzünk | 139 |
| A foglalkoztatás - a bér- és a jövedelempolitika összefüggései | 140 |
| Milyen feladatok tartoznak az eszközgazdálkodás fogalomkörébe? Hogyan szervezzük, szabályozzuk, dokumentáljuk? | 141 |
| Hogyan határozhatjuk meg a beruházási szükségletet? | 142 |
| Hogyan csoportosíthatjuk az államháztartás beruházásait? A döntési folyamat és szereplői | 144 |
| Milyen forrásból valósíthatók meg a költségvetési szerv beruházásai? A finanszírozás kritériumai | 146 |
| Milyen forrásai vannak (lehetnek) és hogyan gazdálkodhat a költségvetési szerv a felújítási pénzeszközeivel? | 148 |
| A költségvetési szerv befektetési döntései (pénzügyi javakba) | 149 |
| Milyen forrásokból származik és hogyan gazdálkodhat a költségvetési szerv az átmenetileg szabad pénzeszközeivel | 151 |
| Mi a forgóeszközgazdálkodás tartalma, elemei? Hogyan szervezzük, szabályozzuk, dokumentáljuk? | 152 |
| Melyek a készletgazdálkodás legfontosabb sajátosságai? | 153 |
| Hogyan tervezzük és finanszírozzuk a költségvetési szerv készleteinek mennyiségét, összetételét és minőségét? | 155 |
| A költségvetési szerv likviditásához, rentabilitásához és jövedelmezőségéhez kapcsolódó pénzügyi döntések | 159 |
| A pénzforgalmi és az üzemgazdasági szemlélet alkalmazása a pénzügyi döntéseknél | 160 |
| Melyek lehetnek az eszközök hasznosításához (átadás, selejtezés stb.) kapcsolódó pénzügyi döntések indítékai és hatásai? | 161 |
| Mi a faktoranalízis? Milyen céllal és hogyan alkalmazhatjuk? | 162 |
| Mi jellemzi az államháztartás információs rendszerét?: | 163 |
| Hogyan szervezzük meg a költségvetési szerv önadózását, az adókötelezettségek teljesítésének biztonságát? | 165 |
| A költségvetési szervek adó- és adó jellegű költségvetési befizetési kötelezettségeinek hatása a gazdálkodásra, a pénzügyi helyzetre. Elvonások | 166 |
| Hogyan szervezzük meg a költségvetési szerv statisztikai adatszolgátatási kötelezettségét? | 169 |
| Mi jellemzi az államháztartás ellenőrzési rendszerét? | 170 |
| Mi jellemzi az államháztartás számvitelét, beszámolási rendszerét? | 171 |
| Az elkülönített állami pénzalapok rendszere, törvényi szabályozása | 174 |
| Milyen feladatok hárulnak az elkülönített alapok kezelőire? | 176 |
| Melyek az önkormányzatok tervezésének, pénzellátásának és gazdálkodásának sajátosságai (Összevont kidolgozás) | 177 |
| Az egészségügyi ágazat pénzügyeinek sajátosságai | 177 |
| A kulturális ágazat pénzügyeinek, pénzgazdálkodásának sajátosságai | 183 |
| Az állam klasszikus funkciójához kapcsolódó sajátosságok | 188 |
| Az államháztartás, a költségvetési szervek kapcsolata a gazdaság szereplőivel, a pénzintézetekkel és a társadalmi önszerveződésekkel. A kapcsolódó pénzügyi döntések | 190 |
| Mit értünk előirányzatmódosításon és zároláson. Okai és hatásai | 191 |
| Az előirányzatmódosítási jogkörök megoszlása. Az Országgyűlés, a Kormány, a felügyeleti szerv és a költségvetés szerv jogköre | 193 |
| Az előirányzatmódosítások oka, lehetőségei és hatása a költségvetési szervek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére | 195 |
| Az előirányzatmódosításhoz kapcsolódó pénzügyi döntések és dokumentálásuk | 197 |
| Mellékletek | 199 |
| B. rész | 230 |
| Előszó | 231 |
| Kérdések | 232 |
| Megoldások | 267 |
Folytatás Microsoft-tal