Segédlet a nemzetgazdasági és vállalkozási pénzügyek tantárgyhoz

Okleveles könyvvizsgálói szakképesítés 053/1994

Szerző

Dr. Czegle Tibor

Dr. Gyulaffy Béláné

Koháriné dr. Papp Edit

Dr. Sztanó Imre

Dr. Sztanó Imréné

Szerkesztő

Dr. Tétényi Zoltán

Budapest

'Dr. Czegle Tibor: Segédlet a nemzetgazdasági és vállalkozási pénzügyek tantárgyhoz ' összes példány

Kiadó:	Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Részvénytársaság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1994
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	480 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-394-084-2

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Részvénytársaság hagyományaihoz híven ezzel a kiadvánnyal is segítséget kíván nyújtani azoknak, akik az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megszerzését... Tovább

Tartalom

Bevezető	3
Határozza meg a gazdaságpolitika és a pénzügyi politika fogalmát!	19
Mutassa be az egyes gazdasági rendszereket és az egyes gazdaságpolitikai eszmerendszereket!	20
Melyek a gazdaságpolitika eszközei?	22
Sorolja fel a pénzügyi politika részterületeit és az egyes területek befolyásoló eszközeit!	23
Sorolja fel a pénzügypolitika legfontosabb céljait!	25
Fejtse ki a monetáris politika és az infláció kapcsolatát!	25
Fejtse ki az állami költségvetési politika és az infláció kapcsolatát!	26
Fejtse ki az árfolyampolitika és az infláció kapcsolatát!	28
Mutassa be az árfolyampolitika hatását a külkereskedelmi tevékenységre!	29
Vázolja fel a szociálpolitika jelentőségét a fejlett piacgazdaságokban!	30
Határozza meg a hitelpénz fogalmát és ennek funkcióit!	31
Mutassa be a pénzteremtő- és a pénzújraelosztó hitel közötti különbséget!	32
Határozza meg a pénzmultiplikátor fogalmát és nagyságát!	33
Melyek a monetáris politika alapvető célkitűzései?	35
Mutassa be a mai magyar gazdaság monetáris politikai mozgásterét!	36
Írja le a monetáris politika transzmissziós mechanizmusát!	37
Mutassa be a monetáris politika intézményi keretét!	38
A kamatszabályozás mint a monetáris politika eszköze	39
Vázolja fel a kötelező tartalékráta változtatásának hatásmechanizmusát!	40
Vázolja fel a rediszkontláb politika hatását a belföldi kamatszínvona befolyásolásán keresztül!	41
Mutassa be a refinanszírozási politika hatásmechanizmusát!	42
Mutassa be a nyílt piaci műveletek hatásmechanizmusát!	42
A külföldi tőkeműveletek liberalizálásának hatása a monetáris politikára	43
Vázolja fel a fizetési mérleg szerkezetét!	44
Vázolja fel a rugalmas és a rögzített devizaárfolyamok jellemzőit!	47
A magyar árfolyamrendszer jellemzői	48
A bilaterális és a multilaterális klíring jellemzői és előnyei	49
Indokolja a konvertibilitás bevezetésének szükségességét és feltételeit!	50
Mit nevezünk külső és belső korlátozott és teljes, részleges konvertibilitásnak?	51
A nemzetközi hitelek formái, előnyök és hátrányok	51
Milyen IMF hitelek léteznek és mik a jellemzőik?	53
A Nemzetközi Valutaalap tevékenysége	55
Sorolja fel a Világbank-csoport öt intézményét és vázolja feladatait!	57
A BIS (Nemzetközi Fizetések Bankja) és az EBRD (Európai Fejlesztési és Újraépítési Bank) tevékenysége	59
Magyarország kapcsolatai a nemzetközi pénzügyi intézményekkel	61
Mit jelent a korlátolt felelősség a vállalkozások modern formáinál?	65
A tulajdonos és a vezetés szétválása milyen érdekkonfliktusokhoz vezet és hogyan lehet ezeket a konfliktusokat kezelni?	66
Miért a vállalat értékének növelése a célja a vállalati pénzügyi döntéseknek?	67
Milyen alapvető pénzügyi döntéseket ismer a vállalati döntések között?	68
Alapvetően mi határozza meg a vállalat értékét?	69
Hogyan hat a vállalat értékére a bizonytalanság?	77
Mi a befizetés jelenértéke, ha egy befektetés jelenbeli ráfordítása C0, az első év végi pénzáramlás C1, r pedig a diszkontálásra felhasználható kamatláb?	72
"C0" általában pozitív vagy negatív?	73
Milyen módon jeleníthető meg a nettó jelenérték számításakor a befektetés kockázata?	73
Mi a nettó jelenérték (képlete általában)?	75
A megtérülési rátát gyakran nevezzük a tőke alternatív költségének. Miért?	77
Ha a befektetés kockázatmentes, akkor mi lesz az "r" megfelelő mértéke?	77
Számítsa ki az egy éves diszkonttényezőt, ha a diszkontráta 10%, 20%, illetve 30%!	78
Mit értünk a nettó jelenérték-szabály alatt?	79
Mi a megtérülési ráta szabály?	80
Hogyan értelmezzük a t időszakban esedékes pénzáramlások jelenértékét?	80
Mi az örökjáradék és mi az annuitás?	81
Az annuitások jelenértékét milyen két másik pénzáramlás jelenértékéből vezethetjük le?	83
Milyen kamatozási formákat ismer?	84
Hogyan függ az éves kamatláb a kamatfizetés gyakoriságától?	85
Ha a kamatláb 10%, mekkora lesz egy évi 1,- Ft járadékot fizető örökjáradék-kötvény jelenértéke?	86
Milyen beruházási döntési kritériumokat ismer a nettó jelenérték, illetve a hozamszabályon kívül?	87
Mi a belső megtérülési ráta, és melyek használatának buktatói?	89
Milyen alapvető beruházási döntési helyzetek merülhetnek fel?	90
Milyen alapon döntjük el egy pótlólagos beruházásról, hogy az eredetihez képest megvalósítsuk-e?	91
Mi a különbség a "puha" és a "kemény" tőkekorlátok között? Azt jelenti-e a puha korlát, hogy a döntéshez nem használható az NPV maximalizálása?	92
Milyen fokozatait ismeri a piac hatékonyságának?	92
Az osztalékfizetés alternatívája részvény-visszavásárlás lehet. Milyen esetekben dönt a részvénytársaság ez utóbbi mellett?	94
Milyen alapon dönti el a vállalat, hogy visszatartsa-e a nyereségét, vagy osztalék formájában kifizesse a tulajdonosoknak?	95
Mitől függ alapvetően az osztalék nagysága?	96
Mi befolyásolja a tőkeszerkezet arányait?	97
Mi a pénzügyi tőkeáttétel?	97
Hogyan befolyásolja a tőkeszerkezet változása a hozamot?	100
Hogyan értékeli az opciós árak elmélete a származékos beruházási lehetőségeket?	101
Hogyan értékeli az opciós árak elmélete a futó projektekből való kiszállás lehetőségét?	102
Miért ellentétes a részvényes és kötvényes érdeke a csődközeli helyzetben?	103
Mit mond ki a Modigliani-Miller első tétele?	104
Mivel indokolja Modigliani és Miller, hogy a vállalat piaci értéke független a tőkeszerkezettől?	105
Mit mond ki Modigliani-Miller második tétele?	106
Miért közömbös a részvényes a növekvő tőkeáttételre?	107
Azonos célnak lehet-e tekinteni a vállalat értékének maximalizálását és a vállalat tőkeköltségének minimalizálását?	108
Milyen saját forrásokat ismer?	109
Vázolja röviden a részvénykibocsátás menetét!	110
Milyen hitelpapírokat vehet igénybe a vállalat átmeneti finanszírozási szükséglete fedezésére?	112
Milyen szempontok szerint szokták csoportosítani, osztályozni a hitelpapírokat?	112
Milyen alapvető kimutatásokat használunk a részvénytársaságok jellemzésére számítandó mutatókhoz?	114
Mit tartalmaznak a jövedelmezőségi mutatók, és milyen főbb jövedelmezőségi mutatókat ismer?	115
Milyen információkat szolgáltatnak a pénzügyi mutatók? Milyen fajtái vannak?	118
Mit mutatnak a tőkeáttételi mutatók?	120
Vázolja a pénzügyi tervezés folyamatát!	121
Mi a pénzügyi tervezés módszere?	122
Hogyan értelmezhetjük a pénzügyi tervezést mint reálopciót?	123
Miért határozzák meg a hosszútávú tervek a rövidtávú terveket?	124
Melyek a kereskedelmi hitel nyújtásának lépései?	125
Mi az ún. kumulatív tőkeszükséglet, és miért van szükség meghatározására?	126
Mit tartalmaz az alapok forrása és felhasználása kimutatás?	127
Mi a pénzgazdálkodás két fő részterülete?	129
Milyen pénzkészlet-modelleket ismer?	130
Milyen lehetőségei vannak a vállalatnak finanszírozási szükségletének pénzpiaci fedezésére?	132
A csődhelyzet elkerülésének érdekében milyen rövid- és középtávú finanszírozási intézkedések tehetők?	133
Csőd esetén a működőképesség fenntartásának szükségessége és lehetősége	134
A felszámolás esetén lehetséges részleges reorganizáció feltárása, értékelése, finanszírozhatóságuk előkészítése	135
Hogyan lehet megbecsülni a fúziók gzadasági hasznát, illetve költségét?	137
Melyek a fúziók okai? Mutasson be néhány fúziós taktikát!	139
Ismertessen néhány ajánlat előtti és néhány ajánlattétel utáni védekező taktikát!	140
A megtakarítás fogalma és áramlásának fő irányai. A közvetlen és a közvetett finanszírozás közötti különbség	141
A fő pénzügyi közvetítők (monetáris és nem monetáris közvetítők) és azok fő pénzügyi szolgáltatásai	143
A gazdaság fő szektorainak (állam, gazdálkodó szektor, lakosság) pénzügyi egyensúlya. A tőkeáramlási mátrix (flow of funds séma) összefüggései	144
Az értékpapírok közgazdasági tartalma és jogi fogalma	145
Az értékpapírok csoportosításának fő szempontja	145
Az értékpapírokkal kapcsolatos legfontosabb adózási szabályok	147
A részvény lényege és fő fajtái	149
A kötvény lényege, a fontosabb kötvénykonstrukciók és a főbb kötvényfajták	149
A kötvény és a részvény elhatárolása kockázat szempontjából	150
Az állampapírok jellemzője	151
A kárpótlási jegy sajátosságai	152
A befektetési jegy	153
A származékos papírok és fő jellemzőik	154
A pénzügyi piacok fogalma, fő részpiacai	155
A tőkepiac fogalma, szereplői, a fő pénzpiaci eszközök	156
A tőkepiac fogalma, tőkepiaci kibocsátók és befektetők. A fő tőkepiaci eszközök	157
A befektetési alapok	158
Az értékpapír-piacok részpiacai. Az elsődleges piac funkciója. A másodlagos piac funkciója	159
A kamatláb és a diszkontláb. A diszkontráta és a diszkonttényező. Nominálkamatláb és reálkamatláb. A diszkontálás lényege. A kamatfizetés gyakoriságának hatása az éves kamat nagyságára	160
A hozamgörbe és tipikus alakja. Hozamfajták	162
A pénzáramlás (cash flow) fogalma	163
Jelenérték és a nettó jelenérték	164
A belső megtérülési ráta	165
Az örökjáradék és annuitás jelenértéke	166
A fix kamatozású értékpapírok árfolyamát meghatározó tényezők	167
A részvény árfolyamára ismert meghatározások	170
Az opció fogalma és fajtái. Az opciók értéke	173
Opcióértékelési modellek	174
A bizonytalanság és a kockázat fogalma. A kockázat mérése	176
Törvényszerűségek az egyes értékpapírok hozama és kockázata között, valamint az egyes értékpapírok hozama és a piaci hozam között.	178
A kötvényminősítés szempontjai és szervezetei	179
A kockázat elleni védekezésre alkalmas műveletek. Az arbitrázs, a spekuláció, a hedge	180
A határidős ügyletek lényege. A forward és a futures ügyletek közötti különbségek	181
A részvénytársaság lényege, alapításának célja és feltételei. Fő szervei	183
A részvényjegyzésre vonatkozó előírások	185
A nyilvános és zárt körű részvénytársaság közötti különbség	186
A pénzügyi tőkeáttétel lényege	187
A tőkeszerkezet változásának hatása a hozamra	188
Osztalékfizetés vagy részvényvisszavásárlás	189
A vállalati tőkeköltség lényege	190
A csőd költségei	191
A befektetőket védő szabályok	193
A kötvénykibocsátási konzorcium és létrehozásának fő célja, tagjai	194
Az aukció lényege	194
Az értékpapír-kereskedéssel foglalkozó cégek jellemzői	195
A tőzsdei megbízási szerződés	196
Az értékpapír-ügyletek fő fajtái	197
A tőzsde lényeges jellemzői, fajtái, típusai	198
A Budapesti Értékpapírtőzsde főbb szervei	199
A tőzsdetagság feltételei, a tőzsdecégek szolgáltatásai	200
Az Állami Értékpapír Felügyelet szerepe	201
A tőzsdei bevezetés különböző szintjei	202
A tőzsdei szabványok	203
Tőzsdei ügylet lebonyolítása a Budapesti Értékpapírtőzsdén	204
A tőzsdeindex lényege	205
A pénzügyi mutatók lényege és fajtái	207
A valuta le-, illetve felértékelésének hatása az értékpapírpiacra	210
A nyitott pozíció lényege	212
A részvényvásárlás kritériumai Magyarországon külföldi állampolgár részére	212
Külföldi értékpapírok tőzsdére való bekerüléséhez szükséges engedélyek Magyarországon	213
A kockázatviselés szerkezete, az állam szerepe ma a gazdasági kockázat viselésében	214
A kockázatkezelés fogalma, céljai, megoldásai	215
A biztosítás kapcsolata a kockázatkezelés egyéb megoldásaival	218
A biztosítás fogalma. A hagyományos és a piacgazdaság ismérvei. Eltérések a társadalombiztosítás között	219
Kármegelőzés és kárenyhítés célja, fogalma, típusai, megoldásai	221
A biztosítástechnikai üzletterv	223
A biztosítási piac fogalma, működése, intézményei	224
A biztosítási keresletet alakító tényezők	225
A biztosítási rendszerek rendező elvei, főbb jellemzői, az egyes országok szabályozásainak eltérése	226
Biztosítási formák, ágazatok, fajták	229
A kötelező biztosítások sajátosságai	231
Az Állami Biztosításfelügyelet funkciója, szervezete	232
A biztosítók közötti intézményes együttműködés lehetőségei és korlátai	234
A biztosítási szerződás általános és különös feltételei	235
A biztosításfelügyeleti eljárás lényege, sajátosságai	236
A biztosító felszámolás különös szabályai	237
A díj fogalma, fajtái, felépítése. A díjkalkuláció elvei	239
Az adó és a biztosítás kapcsolata	241
A biztosító tartalékai, képzésének módjai	243
A viszontbiztosítás lényege, megoldásai	244
A fizetőképesség fogalma, kezelése, a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott megoldások	246
A biztosítási szerződés formai ismérvei, létrejötte, alapelvei, okmányai	247
A biztosítási szerződés megszűnésének esetei	248
A biztosítási szerződés alanya, azok jogai, illetve kötelezettségei	249
Kockázatviselési, kárfedezeti módok rendszerezése	250
A kockázatviselés közvetett és közvetlen tárgya	252
A vagyon- és összegbiztosítási események fajtái	253
A biztosítási állományok és állományváltozások vizsgálata, okai	254
A biztosítási szolgáltatások köre	255
Gazdaságosság és jövedelmezőség a biztosítási gyakorlatban	257
A biztosítási tevékenység gazdaságosságának elemzése	258
A biztosítási számvitel sajátos vonásai	260
Analitikus nyilvántartások a biztosítóknál	260
A díjkönyvelés menete	261
Mérlegbeszámoló és eredménykimutatás a biztosítóknál	263
A biztosítási tevékenységben alkalmazható statisztikai elemzések. Üzemgazdasági, üzemviteli statisztika, kárstatisztika	264
Biztosítási tervezés	268
Ellenőrzés a biztosítóknál	269
A biztosítók nemzetközi biztosítási tevékenységének fő területei	270
A biztosítók szervezeti felépítése	271
A biztosítási munkafolyamat megszervezése	273
A kárrendezés munkafolyamatai és szakterületei	274
A kártérítési összeg megállapításának szabályai	276
Tűzbiztosítás, szállítmánybiztosítás, gépjárműbiztosítás, üzemszünet biztosítások, felelősségbiztosítás	278
A hitelbiztosítás lényege és fajtái	281
A személybiztosítás fogalma, fejlődése, a biztosítási fedezet	282
A viszontbiztosítás	285
A társadalombiztosítás, magánbiztosítás kérdései	287
A biztosítók csődjének kezelése. Az üzleti vállalkozás jellemzői	288
A vállalkozás alapvető célja. A tulajdonos, a vezető és a munkavállaló céljai. Érdekkonfliktusok	290
Vállalkozási formák tulajdonlási forma szerint	291
Vállalkozási formák a gazdasági tevékenység jellege szerint	293
A szervezeti forma megválasztásának motívumai	294
Az állami beavatkozás szerepe, szükségessége	295
Az állami vállalat és az üzleti vállakozás közötti különbség	296
A hatékony piac jellemzői, a hatékonyság fokozatai	297
Kockázat, hozam és érdekeltség összefüggései a gazdálkodásban	298
Az egyes gazdasági szektorok eltérő kockázatának okai	299
A stratégia és az alapvető gazdasági cél kapcsolata	300
A stratégia és a bizonytalanság közötti kapcsolat	301
A termékéletgörbe, az értékesítés és a nyereség növekedési összefüggései. Döntési alternatívák	301
A kereslet árérzékenységét befolyásoló tényezők	302
Milyen esetekben alkalmazná a költség-, a kereslet- és a versenyáralapú árképzést?	303
Az emberi erőforrás-tervezés fő lépései	304
Érdekegyeztetés a munkaadó, a munkavállaló és az érdekképviseletek között	305
Az információ mint erőforrás	305
A problémamegoldás és döntés helye, szerepe a vállalat működésében	306
A stratégiai, irányítási és operatív döntések kapcsolata	307
Az információs rendszerek összetevői	308
Logisztikai rendszer	308
A logisztikai stratégia összetevői, értékesítés, beszerzés, készletezés	309
A készletgazdálkodás lényege, összefüggései	310
A termelési stratégia alapelemei	312
A szolgáltatások különböző szempontok szerinti jellemzése	313
A vállalat nagysága, telepítésének helye	314
Az állóeszközgazdálkodás stratégiai kérdése	315
A szolgáltatások különböző szempontok szerinti jellemzése	316
Hogyan viszonyul egymáshoz a nyereségnövekedés és a vállalat értékének növekedése?	319
A tulajdonos és a vezető viszonyulása a visszatartott nyereséghez	320
A vállalkozói, adaptív és tervezői stratégia megközelítés lényege	321
Háromféle stratégia (költségelőny, differenciálás, koncentrálás) különbsége	322
A vállalat életciklusa és belső üzletciklusa	324
A stratégiai és operatív döntések információigénye	325
A vállalkozás megszüntetésének formái	326
A csődmegelőzés lehetőségei	328
A csődhelyzet kialakulásának korai jelzőrendszere	329
A vállalat pénzügyi elemzésének szempontjai	331
A pénzügyi elemzés módszerei	332
A magyar bankrendszer központi bankjának feladatai, tevékenységének főbb jellegzetességei	335
Kereskedelmi bankok tevékenysége a magyar gyakorlatban	337
Bankfelügyelet. Bankellenőrzés. Az ügyfelek érdekvédelme a magyar gyakorlatban	338
A betétügyletek. A betétek fajtái a magyar gyakorlatban. A betétek kamatairól. A fix kamatozású betétek. A látra szóló betétek kamata. A változó kamatozású betétek	340
A betét- és hitelkamatok összefüggése	342
A betétbiztosítás szükségessége és céljai. A Betétbiztosítási Alap forrásai és igénybevételük rendje. A betétszerződés tartalma. A betétek, kincstárjegyek hozamszámítása	345
A girorendszer	346
A bankszámlaszerződés, a folyószámlaszerződés. Csekkszerződés. Bankszámlák megnyitása és megszüntetése	347
A pénzforgalom számlái. A pénzforgalom lebonyolításának gyakorlata. Készpénz ki- és befizetési módok. A bankszámlák közötti elszámolási forgalom	349
Készpénzkímélő fizetési módok. A számlavezető bank üzletszabályzata. Jutalékok, külön díjak, egyéb költségek, valamint a kamatelszámolások rendje	351
A rövidlejáratú finanszírozás formái. Hitelügyletek kockázatai	354
A hitelügylet előkészítése, és a hitelbírálat (menete, alkalmazott mutatószámok), a hitelelőterjesztés, a hitelszerződés	356
A projektfinanszírozás. A projekt létesítésében és finanszírozásában résztvevő személyek. A projektfinanszírozás előkészítése, a kockázatok felmérése	358
A pénzügyi lízing. Az operatív lízing. Sale and lease back. A lízing tárgya szerinti csoportosítás. A lízing iránya szerinti csoportosítás. A lízingre vonatkozó jelenleg érvényben lévő legfontosabb magyar rendelkezések. A lízing matematikája. Pénzügyi lízingszerződés tartalma	360
A faktorálás	364
A forfetírozás	366
Bankkezességek, bankgaranciák	367
Okmányosügyletek. Az okmányos meghitelezés fajtái. Az akkreditív lényeges pontjai. Előre történő fizetés	368
Devizaszámla vezetése. Devizahitelek. A devizaátváltás	369
Devizapiaci műveletek jellemzői. A pénzügyi futures. A forward- és a futures ügyletek forgalmi összevetése. Devizafutures. Kamat- vagy hitelfutures. Az opciók. Hedge-ügyletek	370
A bankok jutalékos üzletei	371
A befektetésekkel összefüggő bankári tevékenység jellemzői	372
A pénzintézeti stratégia	374
A marketing szerepe a kereskedelmi bankokban. A kereskedelmi bankok által alkalmazható marketingeszközök jellemzői. A marketing mix lényege. Az ügyfélszegmentáció mint a banki marketing eszköze	375
A pénzintézeti számviteli rendszer sajátos vonásai	377
A pénzintézeti mérleg sajátosságai	378
A pénzintézeti eredménykimutatás sajátos vonásai	382
A banki pénzügyi kimutatások rendszere, jellemzői	383
A pénzügyi mutatók főbb típusai. A pénzügyi mutatók felhasználásának lehetőségei és korlátai. A bank megítélésénél használt mutatók köre	385
A likviditás menedzsment fogalma, mutatói, eszközei	387
A pénzintézeti tevékenységfejlesztés időszerű kérdései	388
Az államháztartás nemzetgazdasági feladatai, funkciói	390
A költségvetési politika célja, feladatai, helye a pénzügyi-, a gazdasági- és a társadalompolitikában	391
Az államadósság fogalma. A teljes államháztartás és a központi költségvetés egyensúlyának kérdésköre. Az államcsőd	392
A költségvetési deficit csökkentésnek lehetőségei	393
A deficit finanszírozás az egyes finanszírozási formák makrogazdasági feltételei és következményei	394
A költségvetési mérleg, a nemzetközi fizetési mérleg és a pénzügyi mérlegrendszer más elemeinek összefüggésrendszere	395
Problémák az államadósság mennyiségi meghatározásánál	396
A privatizáció államháztartásra gyakorolt legfontosabb hatásai	398
A tulajdoni változások hatása a közigazgatási és a társadalombiztosítás területein	400
A költségvetési ágazati politika lényege	401
A költségvetés szolgáltatásai iránt megnyilvánuló kereslet jellemzői	401
A költségvetés kiadásaira ható legfőbb tényezők	402
A költségvetési kiadások osztályozásának rendszere	403
A költségvetési bevételek csoportosítása és az egyes csoportok forrásai	404
Az államháztartás alrendszereinek pénzügyi pozíciója	406
A központi költségvetési tervezés eljárási rendjéhez és eredményéhez kapcsolódó kockázatok	407
A költségvetési tervezés makroszintű - ágazati szintű - és költségvetési szerv szintű érdekegyeztető mechanizmusa	408
A normatív tervezés és finanszírozás intézményi alkalmazásának célszerű területei	411
A normatív tervezés feltételei	412
A pénzügyi normatívák csoportosítása és meghatározásuk módszerei	412
Az ellátási normatívák meghatározásának rendszere. Az ellátási és a pénzügyi normatívák kapcsolata	413
A funkcionális normatívák lényege	414
A programköltségvetés (APBS) lényege. A program architektúra kialakításának rendje	414
A programköltségvetés alkalmazásának hazai feltételrendszer	415
A normatív tervezés és finanszírozás alkalmazásának hazai gyakorlata	416
A költséghaszon elemzésen és az értékelemzésen alapuló tervezési, finanszírozási módszer lehetséges alkalmazási területei	417
A bázi szemléletű, keretszerű tervezés és finanszírozás hazai gyakorlatai. A "0" bázisú tervezés és finanszírozás	419
Az önálló és részben önálló költségvetés szervek alapítása, szakmai és pénzügyi irányításuk	420
A teljesítményarányos finanszírozás feltételei, módszerei. A teljesítmény mérésének problémái	421
A feladatfinanszírozás alkalmazási területei. A feltételek megteremtésének módjai	422
Az államháztartási rendszer tervezés és pénzellátási rendszerének legfőbb jellemzői a hazai gyakorlat alapján	423
Azonosságok és különbözőségek az államháztartás egyes részrendszereinek tervezése és finanszírozása között	424
A gazdasági-műszaki-pénzügyi-számviteli-szakmai feladatok intézményi keretei megteremtésének módjai	426
Az önkormányzatok helye az államháztartás intézményrendszerében	428
A központi költségvetési szervek szervezeti rendszerének felépítése és helye az államháztartás intézményrendszerében	430
Költségvetési szervezeteken belül a vertikális folyamatok szabályozásának rendszere	431
A költségvetési szerv foglalkoztatási és bérpolitikáját kialakító tényezők	432
A létszámgazdálkodás lényege, szervezése, dokumentálása	433
A személyi jellegű kiadások tervezése és pénzellátása	434
A bérgazdálkodásba tartozó feladatok köre, szervezési és dokumentálási rendje	436
A béralap felhasználásakor és az egyéb bérjellegű kifizetésekhez kapcsolódó pénzügyi döntések	437
A költségvetési szervek belső érdekeltségi rendszerének kialakítása	438
Az önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodásának sajátosságai	439
Az államháztartás, a költségvetési szervek kapcsolata a gazdaság szereplőivel, a pénzintézetekkel és a társadalmi önszerveződésekkel. A kapcsolódó pénzügyi döntések	441
Előirányzatmódosítás és zárolás lényege. Oka és hatásai	443
Az előirányzatmódosítási jogkörök megoszlása. Az Országgyűlés, a Kormány, a felügyeleti szerv és a költségvetési szerv jogköre	444
Az előirányzatmódosítások oka, lehetőségei és hatása a költségvetési szervek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére	445
Az előirányzatmódosítához kapcsolódó pénzügyi döntések és dokumentációk	446
A foglalkoztatás-, a bér- és a jövedelempolitika összefüggése	447
Az eszközgazdálkodás fogalomkörébe tartozó feladatok szervezése, szabályozása, dokumentálása	448
A beruházási szükséglet meghatározásának rendje	449
Az államháztartás beruházásainak főbb csoportjai, a döntési folyamat és szereplői	450
A költségvetési szerv beruházásai finanszírozásának kritériumai	451
A felújítási pénzeszközök forrásai a költségvetési szerveknél	452
A költségvetési szervek befektetési döntései	453
Az átmenetileg szabad pénzeszközökkel való gazdálkodás lehetőségei a költségvetési szerveknél	454
A forgóeszköz-gazdálkodás tartalma, elemei, szervezése, szabályozása és dokumentálása	455
A készletgazdálkodás legfontosabb sajátosságai	456
A költségvetési szerv likviditásához, rentabilitásához és jövedelmezőségéhez kapcsolódó pénzügyi döntések	457
A pénzforgalmi és az üzemgazdasági szemlélet alkalmazása a pénzügyi döntéseknél	458
Az eszközök hasznosításához (átadás, selejtezés stb.) kapcsolódó pénzügyi döntések indítékai és hatásai	459
Az államháztartás információs rendszerének kialakítása	460
A költségvetési szervek költségvetési kötelezettségének hatása a gazdálkodásra, a pénzügyi helyzetre	463
A költségvetési szerv statisztikai adatszolgáltatási kötelezettsége	465
Az államháztartás ellenőrzési rendszerének jellemzői	465
A költségvetési szervezetek számviteli rendszerének sajátos vonásai	466
A befektetett eszközök és készletek könyvviteli elszámolása	467
A pénzmaradvány-képzés és felhasználás könyvvitele	468
A könyvviteli zárlat és a beszámoló készítés a költségvetési szervezeteknél	469
A költségvetési szervezetek tevékenységének elemzése a beszámolók alapján	471
Az elkülönített állami pénzalapok rendszere, törvényi szabályozása	474
Az elkülönített állami pénzalapok kezelőinek feladatai	475
Az önkormányzatok tervezésének, pénzellátásának, gazdálkodásának sajátosságai	477