Segédanyag Mátrai László előadásaihoz

Előszó

Ezek a filozófia irások rendkivül fontos anyagot foglalnak magukban, hatásuk az emberi nem boldogságára szembeszökő. Abban az időben, amikor irtam tizenhét éve nem foglalkoztam egyébbel, mint a természet jelenségeinek szemléletével és legpontosabb vizsgálatával: visszavezettem a természetben történő változásokat matematikai elvekre, megvizsgáltam, minden előitélet nélkül a vallások változatait és természetét, éppugy, mint szükségességüket, higgadt ésszel gondolkoztam a polgári társadalomról, a kereskedelem virágzásáról és hanyatlásáról és végül összehasonlitottam a titkos társaságok célját egy szilárdan megalapozott filozófia elveivel. Mindebből csak azt tartottam meg, ami a legvalószinübbnek látszott előttem, ügyet sem vetve arra, mint vélekednek erről az iskolában, ahol megfertőzik a zsenge ifjuságot a polgári társadalom, vagy a különböző vallások hamis elveivel. Nem törődtem azzal sem, miként gondolkoznak az európai, ázsiai vagy afrikai fejedelmi udvarokban vagy éppen a Vatikánban. A müvem alapjait alkotó elvek a legkevésbé sem felelnek meg azoknak, akiket szervezetük vakságra és a hit rabságára itélt, mintahogyan azok sem fogják élvezni, akiknek szellemében mélyen meggyökereznek a népszerü tanitásokból származó előitéletek. Egyedül azoknak ajánlom ezeket a bölcseleti iratokat, akiket a természet kimagasló szellemmel, kitünő idegrendszerrel ajándékozott meg, röviden: azoknak, akiket a természet tőle telhetően boldoggá akar tenni, mégpedig egyedül a filozófia s nem gonoszságtól vagy ostobaságtól elfogadott hamis elvek segitségével. Ezeknek az embereknek tanácsolom én, hogy olvassák el ezt a munkát, hasonlitsák össze minden tételét a természet naponként jelentkező változásaival, s akkor látni fogják, hogy az emberek a leghamisabb elveket fogadják el, s egyben azt is látják majd, hogy az igazi filozófia révén az ember elkerülheti a rendetlen életet, az igazi filozófia kielégitő érveket szolgáltat szenvedélyeinknek, minden bajunk forrásának mérséklésére, s mindezt anélkül, hogy szükség volna bármilyen vallásra. A fejedelmek és papok sulyosan tévednek tehát, midőn összetévesztik a szabaderkölcsüeknek nevezett elvtelen embereket azokkal, akik cselekedeteiket a müvemben kifejtett elvekhez szabják. Vissza