Építési ismeretek II.

Tartalom

6. Építési anyagok 3
6.1. Építési kötőanyagok 3
6.1.1. Az agyag 3
6.1.2. Az építési mész 4
6.1.2.1. Az építési mész és mésztermékek csoportosítása 4
6.1.2.2. Az építési mész és mésztermékek felosztása az MSz 108/2 szabvány alapján 5
6.1.2.3. Az égetett mész mésztermékek szabványos megnevezése 6
6.1.2.4. A mész és mésztermékek csomagolása 10
6.1.2.5. A mész és mésztermékek szállítása 11
6.1.2.6. A mész és mésztermékek tárolása 11
6.1.2.7. Az égetett mész és mésztermékek tárolási ideje 12
6.1.2.8. Az építési gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott mésztermékek áttekintése 12
6.1.2.9. A mész szilárdulása 14
6.1.2.10. Az égetett mész és mésztermékek minőségének ellenőrzése és minősítése 15
6.1.3. Az építési gipsz (MSZ KGST 826) 19
6.1.3.1. Az építési gipsz fontosabb tulajdonságai és azok vizsgálata 20
6.1.3.2. A gipsz kötésidejének vizsgálata 24
6.1.3.3. Az őrlésfinomság vizsgálata 26
6.1.3.4. A gipsz felhasználási területei 27
6.1.3.5. A gipsz csomagolása, jelölése, szállítása és tárolása 27
6.1.4. A cement 28
6.1.4.1. Történeti áttekintés 28
6.1.4.2. A cement gyártása, alapanyagai, homogén és heterogén cementek 31
6.1.4.3. A cementek felhasználás szempontjából fontos tulajdonságai 33
6.1.4.4. A cementek fizikai jellemzői 34
6.1.4.5. A különböző cementfajták szabványos megnevezése 40
6.1.4.6. A hazánkban gyakrabban alkalmazott cementfajták és fontosabb tulajdonságaik 41
6.1.4.7. A cementek csomagolása és szállítása 44
6.1.4.8. A cementek tárolása 45
6 2. A habarcsok 47
6.2.1. A habarcsok fogalma, jellemző tulajdonságaik 47
6.2.2. A habarcsok alkotóelemei 47
6.2.2.1. A habarcsok kötőanyagai 47
6.2.2.2. A habarcsok adalékanyagai 48
6.2.2.3. A habarcsok keverővize 48
6.2.3. A habarcsok fajtái 49
6.2.4. A habarcsok megnevezése 50
6.2.5. A friss és a megszilárdult habarcsok fő jellemzői és minőségi követelményei 52
6.2.5.1. A friss habarcs jellemzői és minőségi követelményei 52
6.2.5.2. A szilárd habarcs jellemzői és minőségi követelményei 55
6.2.6. A habarcsok felhasználás szerinti felosztása 60
6.2.6.1. Falazóhabarcsok 60
6.2.6.2. Vakolóhabarcsok 61
6.2.6.3. Ágyazó és burkolóhabarcsok 61
6.2.6.4. Felületképző habarcsok 62
6.2.6.5. Különleges habarcsok 62
6.2.7. A habarcs készítése és bedolgozása 62
6.3. A beton 63
6.3.1. A beton fogalma 64
6.3.2. A betonok osztályozása tulajdonságaik alapján 64
6.3.3. A betonok minőségi követelményei 64
6.3.4. A betonok szabványos megnevezése 69
6.3.5. A beton alkotóanyagai, fajtái, jellemző tulajdonságai 70
6.3.6. A beton adalékanyagai 70
6.3.7. Az adalékanyagok felhasználás szempontjából fontos tulajdonságai 72
6.3.8. A beton keverővize, minősége és mennyisége 81
6.3.9. A beton adalékszerei 81
6.3.10. A friss beton és jellemzői 83
6.3.11. A megszilárdult beton 89
6.3.11.1. A beton testsűrűsége 89
6.3.11.2. A beton tömörsége 89
6.3.11.3. A beton hidrotechnikai jellemzői 89
6.3.11.4. A beton alakváltozási jellemzői 90
6.3.11.5. A beton nyomószilárdsági jellemzői 91
6.3.12. A beton minőségének tanúsítása 96
6.3.13. A beton tulajdonságait befolyásoló tényezők 97
6.3.13.1. A cementfajta és mennyisége 98
6.3.13.2. A vízmennyiség hatása 98
6.3.13.3. Az adalékanyag minősége 99
6.3.13.4. A konzisztencia hatása 100
6.3.13.5. A beton készítése és az utókezelés hatása 100
6.3.13.6. A beton korának hatása 100
6.3.13.7. A hőmérséklet hatása 101
6.3.13.8. A vegyi hatások 101
6.3.14. A beton készítése, szállítása és bedolgozása 102
6.3.14.1. A beton készítése 102
6.3.14.2. A betonkeverék munkahelyi szállítása 103
6.3.14.3. A beton bedolgozása 103
6.3.15. Különleges betonok 104
6.4. Fémes anyagok és megmunkálásuk 107
6.4.1. Ipari félgyártmányok 107
6.4.1.1. Öntvények 108
6.4.1.2. Kovácsdarabok 108
6.4.1.3. Sajtolt félgyártmányok 108
6.4.1.4. Hegesztett félgyártmányok 109
6.4.1.5. Forrasztott félgyártmányok 110
6.4.1.6. Lángvágással előállított félgyártmányok 111
6.4.1.7. Ragasztott félgyártmányok 112
6.4.1.8. Zsugorított félgyártmányok 114
6.4.2. A forgácsolás elvi alapjai 114
6 4.2.1. Forgácsológépek csoportosítása a gépesítés és automatizálás foka szerint 116
6.4.2.2. A forgácsológépek csoportosítása a forgácsolás módja szerint 116
7. Az építési munkák és szerkezetek felosztása a rendszerelvű építésnek megfelelően 133
7.1. Rendszertani alapfogalmak 133
7.2. A rendszerelvű építés létrejöttének szükségszerűsége 135
7.3. A rendszerelvű építés fogalma és szervezete 136
7.4. Építési rendszerek és alrendszerek 137
7.5. Az építési rendszer, alrendszer variábilitása és flexibilitása 141
7.6. A válaszfalak alrendszere 141
7.6.1. A tervezésnél, illetve az alrendszerváltozat kiválasztásánál figyelembe veendő néhány szempont 142
7.6.2. A szerkezetet érő hatások 143
7.6.3. A válaszfalak átépíthetősége 144
7.6.4. A válaszfalak statikai működési elve 148
7.6.5. A válaszfalak terhelhetőségének kérdése 149
7.6.6. A válaszfalak egyéb szerkezetekhez történő csatlakoztatása 150
7.6.7. A válaszfalak méretegységesítése 153
7.6.8. A hazánkban használt szerkezetek 154
7.7. Modulkoordináció 154
7.7.1. A modulkoordináció szerepe az építőiparban 154
7.7.2. Méretegységesítés, méretegység 156
7.7.3. A modulkoordinációval kapcsolatos fogalmak 156
7.7.4. A koordinációs tér fogalma és alkalmazása a gyakorlatban 158
7.7.5. Építőelem kapcsolata koordinációs terével 164
7.7.6. Koordinációs méret (névleges méret) - szerkezeti méret (gyártási méret) 167
7.7.7. Mérettűrési rendszer 174
7.7.7.1. Az elemek pontossági osztályba sorolása 175
7.7.7.2. Az építőelem tűrésének értelmezése 175
7.8. Előre gyártott vasbeton szerkezetek mérethibái 175
7.8.1. Gyártási mérethibák 175
7.8.2. Kitűzési mérethibák 175
7.8.3. Elhelyezési hibák 177

Témakörök