Az új művészet fogalomtára 1945-től napjainkig

Előszó

A Képes Ifjúság XIII. és XIV. évfolyamában képzőművészeti sorozat formájában ismertettük a háború utáni művészet legfontosabb irányzatait és alapvető fogalmait. Lehetőleg időrendi sorrendben haladva vázoltuk fel az absztrakt expresszionizmustól napjainkig kialakult alkotói törekvések főbb jellegzetességeit és általános céljait. Megpróbáltuk közérthetően elmondani, mit jelent egy-egy mozgalom idegenül csengő elnevezése, miféle elképzelések és művek húzódnak meg mögötte, milyen művészettörténeti háttérrel és következményekkel rendelkezik egy-egy irányzat, valamint hogy kik a fontosabb képviselői.
Már sorozatunk bevezetőjében hangsúlyoztuk, hogy a második világháborútól napjainkig eltelt időszakban több művészeti irányzat, stílus és program született, mint előtte összesen. Akkor sem vállalkoztunk, most sem vállalkozhatunk annak vizsgálatára, hogy ez miért van így, következményét azonban állandóan tapasztalhatjuk: a közönség nem, vagy nagyon nehezen tud eligazodni az egymásnak néha homlokegyenest ellentmondó törekvések között. Sorozatunkat azzal a céllal indítottuk, hogy az eligazodást valamelyest megkönnyítsük. A háború utáni művészet ugyanis olyan "képzeleti kísérletek" sorozata, melyeket túlnyomórészt a mi korunk inspirált, és amelyek közvetlenül hozzánk szólnak. Bárhogy foglaljunk is állást velük szemben, egy minimális információmennyiségre (és természetesen egy nyitott alapállásra) föltétlenül szükség van ahhoz, hogy korunkat korunk művészetével együtt tudjuk (legalábbis) megismerni. Vissza