Sebészeti műtéttan

Előszó

Megboldogult mesterem, Verebély professor nagy kézikönyvében tulajdonképpen fellelhető mindaz a bonctani vonatkozás, amely a műtéttan megértéséhez szükséges. A fejezetek végén helyetfoglal - mondhatni tökéletes összeállításban - a műtéti kezelések áttekintése is. A könyvnek tulajdonképpeni célja azonban nem a műtéttan oktatása volt és ezért már Verebély professor is tervbe vette kézikönyvének kiegészítését általános sebészeti és műtéttani résszel. Sajnos, nagyon is korai halála meggátolta ennek a tervének valóraváltását.
Abban a szerencsében részesülhettem, hogy végig követhettem ennek a kézikönyvnek megalkotását és ettől az időtől kezdve foglalkoztatott műtéttan megírásának gondolata. A magyar irodalomban hiányzik egy olyan műtéttan, amely a nagy német műtéttanok szellemében hű társa a kezdő sebésznek és nem kevésbbé jó szolgálatot tesz a gyakorlott sebésznek is, ha ritkább műtétek végzésére kerül sor. Egész kolozsvári működésem alatt, ide és tova két és fél éve, szakadatlanul dolgoztunk egy ilyen nagy kézikönyv megírásán. Törekvésünk volt, hogy a sebészet egész óriási területét - a sebészetről levált operatív szakmákat is - felöleljük. A vidékre kikerült sebész időről-időre kénytelen lesz nőgyógyászati, orr-fül-gégészeti, urológiai és testegyenészeti műtéteket is végezni. Törekvésünk az volt, hogy a műtéti megoldásokat lehetőleg egyetlen bevált műtéti eljárással ismertessük. Ez az ismertetés azonban részletes kellett hogy legyen és főképpen részletesen kitértünk mindarra, amit feltétlenül meg kell tenni és mindarra, amit feltétlenül el kell kerülni. A műtéttan szövege megfelelő ábrázolás nélkül halott betűtömeg. Ezért a tervezett nagy műtéttan úgy épült fel, hogy bő és részletes ábrázolásra törekedtünk. Műtéti oktatás szempontjából egy jó ábra többet ér oldalnyi szövegnél. Vissza