I. Chemia - I. Szervetlen rész | |
Bevezetés | |
Chemiai és physikai változások | 3 |
Chemiai bomlás és egyesülés | 4 |
Elemek. Elemek táblázata | 6 |
Vegyjel. Chemiai képlet és egyenlet | 7 |
Az elemek felosztása | 8 |
A nem-fémes elemek | |
Hydrogen | 8 |
Oxygen. Oxydálás, oxydok | 12 |
A levegő | 15 |
A víz | 17 |
Halogencsoport elemei. Chlor, brom, jod, fluor | 19 |
A halogen elemek vegyületei hydrogénnel | 21 |
Chlorhydrogen | 21 |
A vegyületek quantitív összetétele | 22 |
Az atom- és molekula elmélet | 25 |
A nitrogen vegyületei. Ammonia | 28 |
Salétromsav | 29 |
Kén. Kénhydrogén | 31 |
Kéndioxyd. Kétrioxyd | 35 |
Kénsav. Kénsavgyártás | 36 |
Phosphor. Phosphorhydrogen | 38 |
Az elemek módosulatai | 39 |
Phosphorsav | 40 |
Arsen. Antimon | 41 |
Szén. Szonoxyd. Széndioxyd | 42 |
A gázok folyósítása | 45 |
Szénkéreg | 45 |
Szilicium | 46 |
Az elemek vegyértéke | 46 |
Savak. Bázisok. Sók | 47 |
Az alkali-fémek | |
Natrium és vegyületei | 50 |
Kalium és vegyületei | 52 |
Ammonium és vegyületei | 53 |
Spektralanalysis | 54 |
Alkali földfémek | |
Kalcium, (strontium, baryum) és vegyületeik | 55 |
Üveggyártás | 56 |
Magnesiumcsoport | |
Magnesium és vegyületei | 57 |
Cink és vegyületei | 58 |
Földfémek | |
Aluminium és vegyületei | 58 |
Rézcsoport | |
Higany és vegyületei | 61 |
Réz és vegyületei | 63 |
Ezüst és vegyületei | 64 |
Photographia | 65 |
Ón-ólomcsoport | |
Ón és vegyületei | 66 |
Ólom és vegyületei | 67 |
Arany és vegyületei | 68 |
Vascsoport | |
Vas. Vaskohászat | 70 |
Vasvegyületek | 71 |
Mangan. Nikkel. Kobalt | 73 |
Chromcsoport | |
Chrom és vegyületei | 74 |
Platincsoport | |
Platin | 74 |
II. Chemia - II. Szervetlen rész | |
A szerves vegyületek jellemzése | 3 |
A szerves vegyületek felismerése és elemzése | 4 |
A szénvegyületek molekulasúlyának meghatározása | 6 |
A szerves vegyületek szerkezete | 7 |
Zsírnemű anyagok v. aliphatikus vegyületek | |
A szerves vegyületek felosztása | 8 |
Szénhydrogének. Methan | 9 |
Aethan. Propan. Butan | 11 |
Isomeria. Szöveti képletek. Pentan. Oktan | 11 |
Telítetlen szénhydrogének | 13 |
Acetylen | 13 |
Petroleum | 14 |
Világító gáz | 15 |
A láng és az égés | 16 |
Alkoholok | |
Egyértékű telített alkoholok. Methyl-, aethylalkohol | 18 |
Aetherek. Methyl-, aethylaether | 19 |
Propylalkoholok. Butylalkoholok | 21 |
Aldehydek. Formaldehyd. Acetaldehyd | 22 |
Ketonok | 23 |
Zsírsavak | |
Hangyasav | 25 |
Ecetsav. Propionsav. Vajsavak stb. | 25 |
Stereochemia | 27 |
Kétbázisos savak v. dikarbonsavak. Oxalsav. Borostyánkősav. Almasav | 29 |
Borkősav | 30 |
Három és több bázisos savak | 31 |
Háromértékű alkoholok és származékaik. Glycerin | 31 |
Zsírok és olajok | 31 |
Szénhydrátok | |
Monosaccharidek. Szőlőcukor. Gyümölcscukor. Galaktose | 33 |
Disaccharidek. Nádcukor | 84 |
Cukorgyártás. Tejcukor. Maltose | 34 |
Plysaccharidek. Keményítő. Gummifélék | 35 |
Cellulose | 36 |
A telítetlen szénhydrogéneknek származékai | |
Telítetlen alkoholok. Telítetlen savak | 39 |
Nitrogénvegyületek | |
Aminek | 40 |
Amidek. Amidosavak. Iminek. Imidek | 41 |
Cyanvegyületek | |
Cyan. Cyanhydrogén | 43 |
Kalium-cyanid. Összetett cyanidek. Cyansav-vegyületek | 43 |
Sulfocyansavvegyületek. Nitrilek. Isonitrilek | 44 |
Cyklikus vegyületek | |
Arómás vegyületek. Benzolszénhydrogének. Benzol. Toluol. Dimethylbenzolok. Trimethylbenzolok. Kátrány. Sulfonsav | 48 |
Nitrogénvegyületek. Nitroszármazékok | 50 |
Nitrobenzol. Bitrotoluol. Aminek. Anilin stb | 50 |
Anilinfestékek. Diazovegyületek. Hydrazinek | 51 |
Arómás alkoholok és aldehydek | |
Benzylalkohol. Benzaldehyd | 54 |
Arómás savak | |
Benzoesav. Salicylsav stb. | 55 |
Kétbázisos savak. Phtalsavak | 56 |
Több benzolmagból alkotott vegyületek | |
Naphtalin. Phenantren | 57 |
Heterocyklikus vegyületek | |
Pyridin. Chinolin. Picolin | 58 |
Alkaloidák | |
Piperidin. Koniin. Nikotin. Atropin. Kokain. Chinabázisok. Opiumbázisok. Strychnos-bázisok | 59 |
Terpenek és gyanták | |
Illanó olajok. Pinen. Terpentin. Limonen | 61 |
Dipenten. Kámforfélék. Gyanták. Kaucsuk. Guttapercha | 62 |
Fehérje anyagok | |
Albuminek. Globulinek | 62 |
Nucleoalbuminek. Proteidek. Albumoidok. Növényi fehérjék | 63 |
III. Kis ásványtan | |
IV. Ásványhatározó | |
Bevezető | 3 |
A tömöttség meghatározása | 5 |
Az ásványok viselkedése a lángban | 10 |
Kémlelés sódával, boraxxal vagy fosforsóval | 11 |
Nyílt üvegcsőben vagy egyik oldalon zárt üvegcsőben való kémlelés | 12 |
Az ásványok egyéb ismertető jelei | 13 |
A táblák használata | 16 |
Az ásványok (termő) lelőhelyei és a begyűjtés módja | 17 |
A táblák felkeresésére szolgáló kulcs | 20 |
Vizben oldható ásványok | 21 |
Sósavban oldható ásványok | 24 |
Salétromsavban oldható ásványok | 36 |
Kénsavban oldható ásványok | 36 |
Kénsvaban oldható ásványok | 46 |
Só- és salétromsavban oldható ásványok | 48 |
A fenti savak egyikében sem oldódnak | 50 |
A felvett ásványok jegyzéke | 62 |
V. Geológia - I. Általános rész | |
Tájékoztató | 5 |
Dinamikai geológia | 8 |
A föld felületén változtatólag ható tényezők | 8 |
A víz mint geológiai tényező | 10 |
A víz oldó, kimosó hatása | 10 |
Ásványos anyagok lerakódásai | 14 |
A fagy és a hő | 17 |
Gletserek és jéghegyek | 19 |
A víz hurcoló hatása | 23 |
A víz- és a légoceán hullámmozgása | 32 |
Az élet mint geológ. tényező | 36 |
A szervezetek kőzetromboló hatása | 36 |
Kőzetalkotó növények és állatok | 37 |
A vulkáni működés - Vulkanizmus | 42 |
A vulkánok vagy tűzhányók általában | 42 |
A tűzhányók munkássága | 46 |
A láva | 58 |
A geysírek | 56 |
A vulkánok keletkezése | 60 |
A földrengések | 65 |
A földrengések okai | 72 |
A hegységek képződése | 76 |
A talaj lassú emelkedései és süllyedései | 80 |
Petrografia | 86 |
Bevezetés | 86 |
A kőzetalkotó elemek | 88 |
A kőzetek szöveti viszonyai | 89 |
A kőzetek képződési viszonyai | 89 |
A kőzetek képződési módjai | 91 |
A kőzetek beosztása | 92 |
Kristályos kőzetek | 93 |
Egyszerű kristályos kőzetek | 98 |
Összetett kristályos kőzetek | 125 |
Vulkáni eredetű törmelékőzetek | 148 |
Neptúni eredetű törmelékkőzetek | 148 |
VI - Geológia - II. A Föld története | |
Egy kis kozmográfia | 3 |
A föld keletkezése | 8 |
A föld történetének forrásai | 11 |
A föld történetének beosztásai | 15 |
A föld őskora. Az azoos képletek | 17 |
Földünk ősállapota | 17 |
A föld ó-kora. A paläozoos képletek | 21 |
A szilúr-képlet | 22 |
A szilúr-korszak növény- és állatvilága | 24 |
A szilúr-képlet előfordulása és jellege | 30 |
A devon-képlet | 31 |
A devon-korszak növény- és állatvilága | 34 |
A karbon- vagy kőszén-korszak | 39 |
A kőszén képződése | 44 |
A tőzegingovány | 47 |
A karbon-képlet tagoltsága és elterjedése | 52 |
A magyarországi szénképződmények eloszlása a különböző geológiai korszakok szerint | 60 |
A karbon-korszak éghajlati viszonyai | 61 |
A karbon-korszak állatvilága | 64 |
A diasz-korszak | 68 |
A diasz növény- és állatvilága | 71 |
A föld középkora. A mezozoos-képletek | 74 |
Általános jellegzés | 74 |
A triasz-korszak | 76 |
A föld legismertebb sótelepeinek eloszlása a különböző geológiai képletek szerint | 81 |
A tarka-homokkő | 81 |
A kagylómész | 83 |
A keuper | 85 |
A triasz geológiai szereplése | 86 |
A triasz magyarországi előfordulása | 88 |
A jura-korszak | 92 |
A jura-képződmény általános jellege | 92 |
A jura-korszak állatvilága | 95 |
A jura-képlet geológiai szereplése | 107 |
A jura magyarországi előfordulása | 110 |
A kréta-korszak | 114 |
A kréta-képlet növény- és állatvilága | 115 |
A kréta-képződmények magyarországi előfordulása | 120 |
A föld ujkora. A kainozoos képletek | 123 |
Általános viszonyok; beosztás | 123 |
A harmadkor vagy terciér-kor | 125 |
Általnos jellegzés | 125 |
A régibb harmadkor | 128 |
A fiatalabb harmadkori lerakódások | 138 |
A harmadkori képződmények magyarországi előfordulása | 144 |
A diluvium vagy negyedkor | 151 |
A jég-korszak | 155 |
A diluviális képződmények magyarországi előfordulása | 160 |
Alluvium és alluviális képződmények | 161 |