Magyarország államháztartása 1828-1847-ben a Tafeln adatai alapján

Előszó

SCHWARCZ KATALIN
Magyarország államháztartása 1828-1847-ben a Tafeln adatai alapján

A közlemény célja Magyarország államháztartására vonatkozó adatsorok közreadása. Ennek eszköze egy 20 éves idősor, melynek segítségével áttekintést ad a pénzügyek alakulásáról. Így első ízben lát napvilágot egy hosszabb időtartamot részletes adatokkal bemutató forrásközlés. A forrása „Tafeln" kötetei, melyek 1828-tól rendszeresen közöltek pénzügyi táblákat. A záróév azért 1847, mert ez az év egy hosszabb időszakon át fennálló pénzügyigazgatási rendszer lezárását jelenti.
Az államháztartás fogalmát abban a „szűkebb" értelmezésben használtam, ahogy Matlekovics Sándor meghatározta: „Az államháztartás, mint minden háztartás, vagyonbeli javak megszerzéséről gondoskodik, és ezekkel a javakkal a felmerült szükségleteket fedezi. Bevétel és kiadás képezi az államháztartás két fő ágát és a kettőnek szigorú ellensúlyozása a fő cél." Az államháztartás teljes korú fogalmába tartozik még az államvagyon és államadósság kérdésköre is. Két okból nem foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel: Magyarország adatai ebben a vonatkozásban nem különíthetők el a birodalmi adatoktól, s a Tafeln ez utóbbiakat is csak 1828-1830-ban és 1844-től kezdve közli.
Bécsben 1979 novemberében szerveztek emlékülést az osztrák statisztika 150 éves fennállásának alkalmából. Ferenc császár 1829. április 6-i leirata alapján a Legfőbb Számvevőségi Hatóság (General-Rechnungs-Directorium) von Metzburg vezetésével 1829 novemberében állította össze a Tafeln első kötetét az 1829. évi adatokkal. A következő évben elkészült a második évfolyam, mely szintén a birodalom egészére vonatkozó összeállítás volt. Az első kötet a birodalom és az egyes tartományok leírását is tartalmazta, történeti áttekintést adott, bemutatta az állam alkotmányát, és statisztikai táblázatokat közölt. A második kötet már elhagyta a leíró jelleget, a hangsúly az adatközlésre került, de bizonyos táblákhoz itt is részletes magyarázatot fűztek. A statisztikai adatközlések az első két sikeres összeállítás után rendszeressé váltak, és 1830-tól évenként készültek a kötetek. Az adatok fontossága miatt az évkönyvek államtitkot képeztek, az elkészített száz példányból csupán hat kötet tartalmazta a költségvetésre és a hadseregre vonatkozó táblákat. Vissza