Üzemi előrejelzési módszerek és döntési modellek a növényvédőszerek optimális felhasználásához

Előszó

A nagyüzemi növénytermesztés ma már fejlődésének olyan szintjéhez ért el, amelyben előrejelzés nélkül nincs hatékony növényvédelem. A növényvédelemben a károsítók elszaporodása járványhelyzetet teremt, a hatékonyság ezért két szinten - tájegységi és üzemi méretekben - párhuzamosan jelentkezik.
A két szinten megjelenő hatékonyság megvalósítása érdekében hívták életre az országos növényvédelmi előrejelző hálózatot. A központi előrejelzés érvényesülése azonban megköveteli, hogy az üzemekben a termelést legnagyobb mértékben veszélyeztető károsítókra üzemi megfigyeléseket végezzenek. A központi előrejelzés ezeket ugyanúgy nem tudja pótolni, mint ahogyan a helyi megfigyelés sem képes a központi előrejelzést helyettesíteni. Ennélfogva a központi és üzemi előrejelzés teljes rendszerének kiépítésére van szükség. Ezt legújabban már miniszteri rendelet is rögzíti, hiszen a növényvédelemre vonatkozó 43/1968. /XII.6./ sz. MÉM rendelet módosítása, a 26/1982. /XII.13/ sz. MÉM rendelet kimondja, hogy a kártevők és növénybetegségek fellépésének, elszaporodásának várható alakulását a központi és az üzemi előrejelzés tárja fel és szolgál a védekezési döntések alapjául. A központi előrejelzést - a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomások és a felvételezésbe bevont üzemi szakemberek megfigyelési eredményeinek feldolgozása alapján - a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ szolgáltatja, a termelők pedig az üzemi előrejelzést szervezik. Ezzel a rendelet a korábbi "figyelőszolgálat" helyett az üzemi előrejelzés megszervezését kötelezővé teszi. Az üzemi előrejelzés kiszélesítése ezzel már két okból, az üzemek belső gazdasági érdekei, vagyis a takarékos, ésszerű és egyúttal hatékony növényvédelem megvalósítása, továbbá a törvényes rendelkezés kötelező érvénye miatt is halaszthatatlan és elengedhetetlen.
A kérdést más oldalról vizsgálva megállapítható, hogy az üzemi előrejelzés kiszélesítése az üzemi és a népgazdasági érdek találkozásának tipikus esete. A gazdaságoknak ugyanis alapvető érdeke, hogy a növekvő növényvédőszer árak és a növények fokozódó érzékenységét kiváltó magasabb termésátlagok mellett is szinten tartsák vagy legfeljebb az említett tényezőknél kisebb mértékben növeljék belső növényvédelmi ráfordításaikat. Ez teljesen egybeesik azzal a népgazdasági törekvéssel, hogy az ipari termékek többségéhez képest magasabb tőkés import tartalmú növényvédőszerekkel takarékosan bánjunk. így a vegyipari termékek évente emelkedő világpiaci árai és növekvő mezőgazdasági terméseredményeink mellett is képesek legyünk megközelítőleg szinten tartani a növényvédőszerek ill. alapanyagaik beszerzésére fordított kiadásainkat.
Az előrejelzés lehetőségeinek üzemi alkalmazása terén az utóbbi évek során alapvető változás történt. Több tényező - a rendszeresen kibocsátott központi előrejelzések szemléletformáló hatása, az üzemi szakemberek rendszeres előrejelzési továbbképzése, az eszközök és műszerek biztosítására tett intézkedések, s mindenekelőtt a közgazdasági viszonyok megszigorodása - oda vezetett, hogy ma már szinte egyetlen üzem sincs, amely az előrejelzésnek legalább egyes elemeit valamilyen formában ne alkalmazná. A fejlődés a termelési rendszerek érdeklődését is kiváltotta. Több rendszer tevékenyen bekapcsolódott az üzem. előrejelzés kifejlesztésébe. Vissza