1.063.272

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Dogmatika I-II.

A katholikus hitigazságok rendszere/Főiskolai és magánhasználatra

Szerző
Budapest
Kiadó: Szent-István-Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 1.087 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomatta: Stephaneum Nyomda R. T., Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A dogmatika arra vállalkozik, hogy tudományosan igazolja a katholikus világnézetet. Tárgya a kinyilatkoztatás tényeinek és tanításainak rendszere, az örök Szentháromság ember-szerető... Tovább

Előszó

A dogmatika arra vállalkozik, hogy tudományosan igazolja a katholikus világnézetet. Tárgya a kinyilatkoztatás tényeinek és tanításainak rendszere, az örök Szentháromság ember-szerető leereszkedésének ez a nagy jele, mely hivatva van a teremtés közepett fölépiteni az Isten országát.
A kinyilatkoztatásnak e világ-építő és újitó erejéből valamit a dogmatikának is kell sugároznia. Az "élet és szellem" igéit szólaltatni élet és szellem nélkül, körülhordozni az örök tüzet, és a világossággal együtt meleget terjeszteni nem akarni: mintha árulás volna az Isten országa és annak gyermekei ellen. A «theologia mentis et cordis» ellen elvben nem is lehet kifogása senkinek, aki komolyan katholikus alapon áll; a gyakorlati megvalósitással is megbékülhetünk, ha a «Pneuma» nem érvényesül a «Logos» rovására, ha a dogmák hitéleti tárgyalásának nem esik áldozatul a dogmatikai szabatosság és szolidság.
Aki megszokta a dolgokat örök szempontok magaslatáról tekinteni, alig veheti tudatlanra, hogy az Isten országának története új fordulóhoz ért: a germán-román népeknek és egész kultúrájuknak válsága új kilátások és föladatok elé állítja az Egyházat. A hivő lélek számára nincs kétség benne, hogy az üdvtörténetnek ez a most kezdődő fejezete is az Úr Krisztus diadalával végződik. De el kell készülve lenni arra, hogy az a hajnal csak kemény munkában tölt hosszú éjszaka után virrad ránk. A hű virrasztóknak tehát idejében gondoskodniok kell, hogy elég olajuk legyen a mécsesükben.
Ez a megfontolás szabja meg tizenöt esztendő óta dogmatika-tanári működésem irányát és jellegét, és a jelen könyv csak annak a működésnek szerves mozzanata: terméke és eszköze akar lenni. Megkészítésénél elsősorban hittudomány-hallgatókra gondoltam, másodsorban azonban mindazokra, akiknek vagy hivatásuk közvetíteni a kinyilatkoztatás igazságait, vagy igényük mélyebbről meríteni hitéletük tartalmát. Nem új anyagnak kibányászása, hanem a dogmatikai üzemben közkeletű kincseknek céltudatos földolgozása volt igyekezetem. A szentírási, patrisztikai és theologiai irodalmi utalások sem akarnak irodalmi forrás-megjelölések lenni, hanem beletartoznak a közepes terjedelmű dogmatikai tanfolyamokban ma már hagyományossá vált anyagba; és csak az áttekintés és olvasás megkönnyítése végett kerültek jegyzetbe. Vissza

Tartalom

I. KÖTET
ELSŐ ÉRTEKEZÉS.
A dogmatika elvei és tudományos jellege.
I. fejezet. A dogmatika elvei.
1. §. A kinyilatkoztatás: 1. természetfölötti lét; 2. természeti és természetfölötti kinyilatkoztatás, 3. a kinyilatkoztatás lehetősége, 4. szüksége,
5. ténylegessége, 6. közvetítése 2
2. §. A Szentírás: 1. létezése, 2. a sugalmazás mivolta, 3. terjedelme,
4. hatásai, 5. a Szentírás theologiai jelentősége 20
3. §. A szenthagyomány: 1. mivolta, 2. létezése, 3. fönntartó tényezői,
4. ismertető jegyei, 5. Szentírás és hagyomány viszonya 38
4. §. Az egyházi előterjesztés: 1. létezése, 2. alanya, 3. tárgya, 4. egyházi
hitjelzések és megbélyegzések, 5. eretnekségek 49
5. §. A hit: 1. fogalma, 2. közvetlen indítéka, 3. tárgya, 4. alanyi elvei 63
6. §. A hivő tudás: 1. föladatköre, 2. a hithez való viszonya, 3. jelentősége,
4. föltételei 78
7. §. A dogmafejlődés: 1. fogalma, 2. ténye, 3. jellege 85
n. fejezet. A dogmatika mint tudomány.
8. §. A dogmatika fogalma és köre: 1.fogalma; 2. dogmatika és theologia,
3. dogmatika és theologiai szakok 92
9. §. A dogmatika tudományos jellege: 1. módszere, 2. tudomány-volta,
3. művelésének alanyi föltételei, 4. tanulmányozásának segédeszközei 96
10. §. A dogmatika története: a) a patrisztikai, b) a skolasztikái, c) a Tridentinum utáni theologia 105
MÁSODIK ÉRTEKEZÉS.
Isten.
I. fejezet. Isten megismerése.
11. §. Isten természeti megismerése: 1. valósága, 2. folyományai, 3. határai 123
12. §. Isten természetfölötti megismerése: 1. valósága, 2. jellege 133
13. §. A theologiai Isten-ismeret: 1. köre, 2. útja 137
II. fejezet. Az isteni lét.
14. §. Isten abszolút magátólvalósága: 1. a magátólvalóság dogmatikai
ténye, 2. az etiologiai Isten-bizonyítás, 3. Isten metafizikai lényege 140
15. §. Isten végtelen tökéletessége: 1. valósága, 2. folyományai 147
16. §. Isten egyszerűsége: 1. valósága, 2. az isteni tulajdonságokhoz való
viszonya, 3. folyományai 152
17. §. Isten világfölöttisége: 1. változhatatlansága, 2. örökkévalósága, 3. térfölöttisége
III. fejezet. Az isteni értelem.
18. §. Az abszolút értelem létezése: 1. dogmatikai valósága, 2. a nomologiai
Isten-bizonyítás 167
19. §. Az isteni tudás tárgyai: 1. Isten önismerete, 2. világismerete 172
20. §. Az isteni tudás módja: 1. abszolutsága, 2. a jövő és féljövő szabad
tettek isteni előre tudásának közvetítő közege 177
17. fejezet. Az isteni akarat.
21. §. Az abszolút akarat létezése: 1. dogmatikai valósága, 2. a teleologiai
Isten-bizonyítás 185
22. §, Az isteni akarat tárgyköre: 1. az isteni szeretet tárgyai, 2. Istennek
a rosszra vonatkozó akarata 191
23. Az isteni akarat pszichikai tökéletességei: 1. szabadsága, 2. mindenhatósága 196
24. Az isteni akarat erkölcsi kiválósága: 1. szentsége, 2. jósága, 3. igazságossága, 4. igazmondása és hűsége 200
V. fejezet. Az isteni Szentháromság.
25. §. A Szentháromság titkának előterjesztése: 1. tartalma, 2. eretnek tagadása, 3. egyházi előterjesztése 210
26. §. A Szentháromság titkának valósága: 1. az ószövetség, 2. az újszövetség az isteni való háromságáról, 3. a Szentírás a három isteni személyről, 4. a szenthagyomány bizonysága 215
27. §. A szentháromsági eredések: 1. valóságok, 2. természetük; 3. folyományok 228
28. s. szentháromsági vonatkozások: 1. létezésük, 2. természetük; 3. folyományok 239
29. §. A Szentháromság kifelé ható tevékenysége: 1- egysége, 2. tulajdonitások, 3. küldések 246
30. §. A Szentháromság titka és az emberi elme: 1. a Szentháromság észfölöttisége. 2. észszerűsége, 3. jelentősége 254
HARMADIK ÉRTEKEZÉS.
A teremtés.
I. fejezet. A teremtés általában.
31. §. A világ teremtése 1. a teremtés ténye, 2. a teremtés mint isteni
tevékenység, 3. a világ időbelisége 265
32. §. A világ fönntartása: 1. Isten fönntartó tevékenysége, 2. az isteni
együttműködés valósága, 3. természete 275
33. §. A világ kormányzása: 1. a világ célja, 2. a gondviselés valósága.
3. természete 283
II. fejezet. Az angyalok.
34. §. Az angyalok léte: 1. létezésük, 2. eredetük 288
35. Az angyalok természete: 1. szellemiségük, 2. természeti képességeik,
az angyalvilág tagozottsága 300
36. §. Az angyalok természetfölötti hivatása és a jó angyalok: 1. természetfölötti hivatásuk, 2. a jó angyalok 307
37. §. A bukott angyalok: 1. az angyal-bukás ténye, 2. a bukott angyalok
bűne és bűnhődése, 3. üdvtörténeti szerepük 313
III. fejezet. Az ember.
38. §. Az ember teremtése: 1. az első emberpár teremtése, 2. kizárólagossága, 3. az egyes emberi lelkek eredete 320
39. §. Az ember természete: 1. az ember mint Isten képmása, 2. az emberi
lélek szellemisége, 3. a lélek mint a test formája 329
40. §. Az ember természetfölötti hivatása: 1. az eredeti szentség, 2. az eredeti épség; 3. az eredeti állapot természetfölöttisége - 340
41. §. A bűnbeesés: 1. ténye, 2. következményei 351
42. §. Az eredeti bűn: 1. valósága, 2. mivolta, 3. átszármazása, 4. következményei, 5. theodikéje 357
NEGYEDIK ÉRTEKEZÉS.
A megváltás.
I. fejezet. A Megváltó személye.
43. §. A megtestesülés titkának előterjesztése: 1. tartalma, 2. eretnek tagadása, 3. egyházi előterjesztése 375
44. §. Krisztus istensége: 1. a próféták, 2. Krisztus, 3. a szentírók, 4. a történelem, 5. az ész tanúsága 381
45. §. Krisztus embersége: 1. emberi természete, 2. szenvedő képessége 385
46. §. Krisztus személyes egysége: 1 valósága, 2. tartalma, 3. a két természet
épsége 400
47. §. A megtestesülés titka és az emberi elme: 1. a megtestesülés titokjellege, 2. a racionalizmus nehézségei, 3. a személyes egység formai
oka, 4. a Szentháromsághoz való viszonya 406
48. §. A személyes egység folyományai: 1. Krisztus egyetlen fiúsága, 2. egy
imádása, 3. a tulajdonságok kicserélhetősége, 4. Krisztus istenemberi kiválósága 416
49. §. Krisztus emberi bölcsesége: 1. tárgyköre, 2. módja 426
50. §. Krisztus emberi szentsége és hatalma: 1. bűntelensége, 2 szabadsága,
3. pozitív szentsége, 4. emberi hatalma 434
II. fejezet. A megváltás műve.
51. §. A megváltás titkának előterjesztése: 1. Krisztus közvetítő és főségi
szerepe; 2. a megváltás katholikus fogalma, 3. eretnek tagadása és
egyházi előterjesztése 447
52. §. A megváltás valósága: 1. a Szentírás, 2. a szenthagyomány tanúsága 454
53. §. A megváltás hatékonysága: J. tárgya, 2. terjedelme, 3. értéke . 461
54. §. A megváltás titka és az emberi elme: 1. a megváltás titok-jellege,
2. ingyenessége, 3. lehetősége, 4. illősége 467
55. §. Krisztus prófétasága: 1. valósága, 2. kiválósága 482
56. §. Krisztus főpapsága: 1. valósága, 2. áldozata 487
57. §. Krisztus királysága: 1. valósága, 2. ténykedései megalázódása állapotában, 3. pokolraszállása, 4. föltámadása, 5. mennybemenetele 490
III. fejezet. Szűz Mária.
58. §. Mária szűz Isten-anyasága: 1. Mária Isten-anyasága, 2. szüzessége 502
59. §. Mária szeplőtelen szentsége: 1. szeplőtelen fogantatása, 2. személyes
bűnöktől való mentessége, 3. pozitív szentsége 511
60. §. Mária megdicsőülése: 1. test szerint, 2. lélek szerint 520

II. KÖTET
ÖTÖDIK ÉRTEKEZÉS
A kegyelem.
61. §. A kegyelem általában: 1. mivolta, 2. a kegyelem-tan jelentőssége,
történetge 1
I. Fejezet. A segítő kegyelem.
62. §. A segítő kegyelem mivolta: 1. formai, 2. metafizikai mivolta 10
63. §. A kegyelem szükségessége: 1. eretnekségek; 2. egyetemes szükségessége; 3. szükségessége a megigazultság előtt, 4. a megigazultság állapotában; 5. a kegyelem nélkül való ember erkölcsi képessége 19
64. §. A segítő kegyelem hatékonysága és a szabad akarat: 1. az Egyház tanítása, 2. a theologiai iskolák szerint 38
65. §. A kegyelem kiosztása: 1. ingyenessége, 2. egyetemessége 51
66. §. Az isteni előrerendelés titka: 1. valósága és tulajdonságai, 2. indítéka 63
II. Fejezet. A megszentelő kegyelem.
67. §. A megszentelő kegyelem mivolta: 1. teleologiai, 2. metafizikai mivolta,
3. formai hatásai 74
68. §. A kegyelem organizmusa: 1. a megszentelő kegyelem kísérete; 2. a kegyelmi élet metafizikai elágazásai 88
69. §. A megszentelő kegyelem megszerzése és tulajdonságai: 1. megszerzése, 2. fönntartása, 3. tulajdonságai 98
70. §. Az érdem: 1. valósága, 2. föltételei, 3. tárgyai 111
HATODIK ÉRTEKEZÉS.
Az Egyház.
I. Fejezet. Az Egyház az Üdvözítő elgondolásában.
71. §. Az Egyház alapítása: 1. bizonyítás, 2. nehézségek 127
72. §. Az Egyház rendeltetése: 1. célja, 2. hármas hatalma 135
73. §. Az Egyház szervezete: 1. kormányzó és kormányzott Egyház; 2. a
kormányzó egyház hierarchiai tagoltsága; 3. az Egyház feje 148
74. §. Az Egyház alaptulajdonságai: 1. láthatósága, 2. egyetlensége és
szükségessége, 3. egysége, egyetemessége és szentsége, 4. fogyatkozhatatlansága és apostolisága 165
II. Fejezet. Az Egyház történeti megvalósulásában.
75. §. Krisztus igaz Egyháza: 1. ismertető jegyei; 2. a katholikus Egyház
apostolisága, 3. egysége és egyetemessége 181
76. §. A katholikus Egyház tévedhetetlensége: 1. valósága, 2. tárgya,
3. alanya 196
77. §. A katholikus Egyház szentsége: 1. szentségének ténye, 2. a szentek
tisztelete. 3. Befejezés: az Egyház a misztikus Krisztus 210
HETEDIK ÉRTEKEZÉS.
A szentségek.
I. Fejezet. A szentségek általában.
78. §. A szentségek valósága: 1. mivoltuk, 2. létezésük 225
79. §. A szentségek hatékonysága: 1. tárgyi hatékonyságuk, 2. hatékonyságuk módja, 3. a szentség közölte kegyelem, 4. a szentségi jegy 234
80. §. A szentségek krisztusi rendelése: 1. az újszövetségi szentségek
krisztusi eredete, 2. a szentelmények, 3. a nem-keresztény szentségek 249
81. §. A szentségi személyek: 1. kiszolgáltató, 2. fölvevő 259
II. Fejezet. A keresztség.
82. §. A keresztség szentségi valósága: 1. krisztusi rendelése, 2. jele 269
83. §. A keresztség hatékonysága: 1. hatásai, 2. szükségessége 277
84. §. A keresztség szentségi személyei: 1. kiszolgáltatója, 2. fölvevője 286
III. Fejezet. A bérmálás.
85. §. A bérmálás szentségi valósága: 1. krisztusi rendelése, 2. jele 292
86. §. A bérmálás szentségi használata: 1. hatásai és szükségessége, 2. kiszolgáltatója és fölvevője 298
IV. Fejezet. Az Oltáriszentség.
87. §. Krisztus eucharisztiás jelenlétének valósága: 1. az eucharisztiás
jelenlét titkának előterjesztése; 2. szentírási, 3. hagyományi és észbeli bizonysága 306
88. §. Az átlényegülés: 1. valósága; 2. az eucharisztiás szinek 321
89. §. Az eucharisztiás jelenlét módja: 1. az eucharisztiás Krisztus teljessége, 2. az eucharisztiás jelenlét misztikái jellege 330
90. §. Az eucharisztia szentségi valósága: 1. szentségi jellege, 2. hatásai,
3. szentségi személyei, 4. szükségessége 339
91. §. Az eucharisztia'áldozati valósága: 1. a Szentírás, 2. a hagyomány
és a hivő elme tanúsága 355
92. §. A szentmise áldozati mivolta: 1. az áldozat mivolta, 2. a szentmisének a keresztáldozathoz való viszonya, 3. áldozati cselekménye 362
93. §. A szentmise áldozati értéke: 1. hatásai, 2. hatékonyságának módja 373
V. Fejezet. A töredelem szentsége.
94. §. A töredelem szentségi valósága: 1. krisztusi rendelése, 2. szentségi jele 380
95. §. A töredelem szentségi cselekményei: 1. bánat, 2. gyónás, 3. elégtétel 391
96. §. A töredelem szentségi használata: 1. hatásai, 2. fölvevője és szükségessége, 3. kiszolgáltatója 406
97. §. A búcsú: 1. valósága, 2. a búcsú-engedélyezés körülményei 416
VI. Fejezet. Az utolsókenet.
98. §. Az utolsókenet szentségi valósága: 1. krisztusi rendelése, 2. jele 422
99. §. Az utolsókenet szentségi használata: 1. hatásai, 2. szentségi személyei 426
VII. Fejezet. Az egyházirend szentsége.
100. §. Az egyházirend szentségi valósága: 1. szentségi jellege általában;
2. az egyes rendek szentségi jellege, 3. szentségi jele 433
101. §. Az egyházirend szentségi használata: 1. hatásai, 2. kiszolgáltatója, 3. fölvevője 443
VIII. Fejezet. A házasság.
102. §. A házasság szentségi valósága: 1. fogalma, 2. krisztusi rendelése,
3. szentségi lényege 449
103. §. A házasság kiszolgáltatója és jele: 1. kiszolgáltatója, 2. jele 455
104. §. A házasság alanya és szükségessége: 1. alanya, 2. szükségessége 461
105. §. A házasság hatásai és tulajdonságai: 1. hatásai, 2. egysége, 3. fölbonthatatlansága 466
NYOLCADIK ÉRTEKEZÉS.
A végső dolgok.
106. §. Az eszchatologia általános jellemzése: 1. jelentőssége, 2. története 476
I. Fejezet. A végső események.
107. §. Az egyes ember földi vége: 1. a halál, 2. a külön-itélet 481
108. §. A föltámadás: 1. valósága; 2. a föltámadott test tulajdonságai 490
109. §. A történelem vége: 1. az evangélium történeti diadala, 2. Krisztus
második eljövetele, 3. a végitélet, 4. a világ vége 499
II. Fejezet. A végső állapotok.
110. §. Az örök kárhozat: 1. dogmatikai valósága, 2. kínjai, 3. valósága
az ész világánál; 4. a kárhozat helye 514
111. §. A tisztítóhely: 1. valósága, 2. a tisztulás jellege 527
112. §. A mennyország: 1. valósága, 2. a mennyei boldogság mivolta.
3. a boldogító Isten-látás tökéletessége 533
Betűrendes tartalom-mutató 545

Schütz Antal

Schütz Antal műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Schütz Antal könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem