A bölcselet elemei

Előszó

Ezt az új kiadást átdolgozottnak kell minősíteni az elsővel szemben, még pedig három irányban.
Tárgyilag: nyomatékosan a bölcselet mai problematikájára van hangolva, anélkül, hogy régi alapjairól letért volna. Még a fölépítésben is el kellett hárítani azt a látszatot, mintha ez a könyv az olvasót elévült nézetek világába akarná vezetni. llymódon is óvást kellett emelni az ellen a pszichikailag érthető, de azért nem kevésbbé helytelen eljárás ellen, mellyel az első kiadást némely ismertetője bizonyos rubrikába helyezte, és ezzel „ártalmatlanná" igyekezett tenni. Ez az átdolgozás nem hagy kétséget aziránt, hogy szerzője az igazságot és csak az igazságot akarja szolgálni, és nem sajnálta a lemondásos munkát ebben a szolgálatban. Nem az én bölcseletemet akartam adni, hanem a bölcseletet, a philosophia perennis értelmében.
Alakilag: feloldottam az első kiadás kötött és tömörített előadásmódját, de úgy, hogy tankönyv is maradhasson. Az olvasónak is, a tanulónak is meg akartam könnyíteni a munkáját, amennyire a tárgy egyáltalán engedi.
Tartalmilag: a két előző szempont jelentős bővítéseket tett szükségesekké. Némelyikért talán hálásak lesznek olvasóim. Gondolok itt elsősorban a karakterologiára, általános értékelméletre, főként a tudományelméletre. Miért, azt tudják azok, akik ismerik ezeknek a kérdéseknek mai állását.
Egyébként csak bevezetést akartam adni; kulcsot a bölcselet műhelyébe és némelyeknek talán a bölcseség szentélyébe is. Faxit Deus.
Budapest, 1940 augusztus 28. Schütz Antal Vissza