Életbölcselet/Paraenezisek és maximák/Darwin élete és tana

Előszó

Életbölcselet:
Aristoteles (Eth. Nicom. I, 8.) az emberi élet javait három csoportba sorolta, - a külső, a lelki és a testi javak csoportjába. Semmi mást sem tartva meg ebből, csak a hármas fölosztást, azt mondom, hogy az, a mi különbséget tesz a halandók sorsában, három alapfogalomra vezethető vissza...

Paraenezisek és maximák:
Még kevésbbé, mint bárhol, törekszem itt teljességre, mert különben ismételnem kellene azokat a részben kitűnő életelveket, melyeket minden idők gondolkozói, kezdve Theognison és az Ál-Salamonon, egész La Rochefoucauldig fölállítottak; a mivelaztán sok, sűrűn taposott közhelyet sem kerülhetnék el. De a teljességgel egyúttal a szisztematikus elrendezés is jórészt elesik. Mindakettő fölött vigasztalódjunk avval, hogy ilyfajta dolgokban szinte elmaradhatatlanul unalmasságot eredményeznének...

Darwin élete és tana
Az embernek természetes ösztöne, hogy a maga és a világ megértésére törekedjék, s kutassa azokat a törvényeket, melyek irányítólag befolynak mindennemű életre, úgy arra, mely benne, mint arra, mely kívüle él. Ez az ösztön folytontartó munkát szül, mely lépésről-lépésre mind nagyobb világosságot derít a szóban forgó kérdésre. Ám ez a világosság csak bizonyos korszakokban tör elő oly hatalmasan és hirtelenül, s érint oly fontos viszonyokat, hogy szélesebb körök figyelmét is fel tudja kelteni, s a harcz szinterét a kutatók szűk táborából áthelyezi a laikusok nagy tömegébe... Vissza