Schönberger Armand kismonográfia

Előszó

Schönberger Armand a XIX. században született (1885), de dinamikus, és magával ragadó művészete már a következő század ízig-vérig modern festészete, az expresszionizmus, a kubizmus, és a futurizmus bűvkörében oldódik fel, kel életre. Tizenkilenc évesen koldusszegényen érkezik meg Münchenbe, ahol Anton Azbé iskolája után elvégzi a müncheni Képzőművészeti Akadémiát. Legnagyobb hatással Cézanne őskubista térszerkesztése ihlette, a fauvizmus és a magyar fauve-ok is majdnem rányomták bélyegüket művészetére. Azonban ő a nagybányai telepről elindulva és megérkezvén Párizsba, a kubizmust látta a fiatal Picasso- tói és Braque-től, majd a kubista-expresszionizmust kapta ajándékba Delaunay-tól. A Párizsban töltött hónapok után hazajön, hogy a magyar avant garde második hullámának kiemelkedő tagja legyen, bekerül Kassák körébe, majd az „Új Hetek" csoportban találjuk. Hasonlították művészetét Kmettyhez, Schadl Jánoshoz, Perlrott Csabához, Scheiber Hugóhoz, Kádár Bélához, de ő maga Kmetty János barátságát, festészetét tartotta hozzá legközelebb állónak. Korai képei után, a nagyvárosi lét zenés-táncos szórakozóhelyeinek bemutatása előtt születtek képei a külvárosi életet bemutató másik oldalról is (Újpest környéki rakpartos képek), amelyek pedig Derkovits ugyanilyen témájú képeivel kerültek analógiába. Önmagát soha nem előtérbe helyező karaktere folytán háttérbehúzódó volt, és talán ez is közre játszott abban, hogy a művészettörténet keveset foglalkozott személyével és kissé el is hanyagolta munkásságának fénykorában, és a közelmúltban egyaránt. E művész nevének legalábbis oly gyakran kellene a köztudatban mozognia, mint Derkovits, Kmetty, vagy Perlrott Csaba esetében. És sajnos mégsem ez a jellemző, még mindig keveset tudni életéről, Annál többet lehetett látni fenomenális színekkel festett, izgalmasan szerkesztett képeiből. Sokszor szerény körülmények között, emberségben, nem törekvően, de végül is önbizalommal telt festőként alkotta meg életművét. Egyéni hangjának megtalálása nem volt zökkenőmentes, erős behatások érték festészetét. Származása miatt a harmincas évek derekán, a negyvenes években majdnem kettétört pályája, de sok más szerencsétlenül járt pályatársával ellentétben Schönberger szerencsésen túlélte azokat az időket, és mégis szerencsés korban született, lett festőművész, hiszen életének első ötven évében megmutathatta festői zsenijét, abban a korban, a századforduló világában, amikor minden elkezdődött... Vissza