A szellemi létszám arányát befolyásoló tényezők az iparvállalatoknál

Előszó

Világszerte a különböző társadalmak szerkezetváltozásának lehetünk tanúi. Szinte valamennyi társadalomban általánosnak tekinthetjük azt a szerkezetváltozást, amelyet az összes foglalkoztatott népességen belül a fizikai foglalkozásúak (az ún. kékgallérosok) és a szellemi vagy nem fizikai foglalkozásúak (az ún. fehérgallérosok) arányának változása jelent. E változás intenzitása társadalmanként és egyazon társadalmon belül különböző társadalmi csoportonként eltérő lehet, de iránya alapvetően azonos. Általánosan a fizikai foglalkozásúak arányának csökkenése figyelhető meg, ami egyúttal a szellemi foglalkozásúak létszámának a társadalmon belüli növekvő súlyát eredményezi. Hazánkban az elmúlt mintegy 20 év alatt, kb. a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig, a fizikai foglalkozásúak aránya az aktív keresőkön belül 83%-ról 69%-ra csökkent (53, 29. o.; 68, 8. o.). Hasonló változásokról számolnak be más országokban megjelent közlemények. így pl. az USA-ban 1977 és 1980 között, mindössze három év alatt a munkások száma kevesebb mint 600 ezer fővel (2%), az alkalmazottak száma 5,5 millió fővel (22%) emelkedett (74). A BMW-gyárban egy gépkocsi előállításához ma ötödannyi munkásra, de 25%-kal több irodai munkaerőre van szükség, mint 20 évvel korábban (40). Számítások szerint már e század első felében (lényegesen lassúbb technikai fejlődés mellett) Nagy-Britannia és az Egyesült Államok gyártó cégeinél a produktív személyzet 100 főjére jutó igazgatási személyzet létszáma 8,6 főről 20 főre emelkedett (49, 130-131. o.). Az irodalmi hivatkozások felsorolását még lehetne folytatni. A szellemi foglalkozásúak arányának növekedése (amelynek oka döntően az élőmunka technikai fejlesztéssel való kiváltásának gyorsabb üteme a fizikai munkaterületeken) önmagában is a létszámarány alakulásának vizsgálatára, az arra ható tényezők elemzésére irányítja a figyelmet. Az e téren elérhető eredmények egyúttal - a várható trendek megismerése mellett - a létszám különféle összetevők szerinti elemzéséhez és bizonyos korlátok közötti tervezéséhez is támpontot nyújthatnak, úgy az egyes szervezetek (üzemek, vállalatok, általában intézmények), mint azok egy-egy összefüggő csoportja vagy az adott társadalom szintjén. Vissza