Természet Világa 1998. augusztus

Előszó

Részlet:
SCHEURING ISTVÁN
Kaotikus jelenségek a biológiában
A klasszikus természettudományos világkép szerint, ha egy rendszert néhány egyértelműen megadható kapcsolat határoz meg, akkor a rendszer jövőbeni viselkedése egyértelműen megadható. A hatvanas évek eleje óta köztudott, hogy ez a várakozásunk számos esetben csupán ábránd marad. Kiderült, hogy az ún. nemlineáris rendszerek számos érdekes tulajdonsággal rendelkeznek. Legmeglepőbb jellemzőjük, hogy ilyen esetekben a kevésváltozós determinisztikus rendszerek is viselkedhetnek véletlenszerűen, kaotikusan. A biológiai folyamatok döntő többségét viszont a nemlineáris kapcsolatok határozzák meg. Ennek alapján várható, hogy számos biológiai rendszer viselkedhet kaotikusan. Írásunkban a káoszelméleti alapfogalmak ismertetése mellett olyan biológiai jelenségeket, kísérleteket gyűjtöttem össze, ahol a káosz léte gyanítható vagy legalábbis erősen feltételezhető. Mint látni foguk, jelenlegi tudásunk alapján nem dönthető el, hogy a káosz ritka vagy gyakori jelenség-e az élővilágban.
Nem kétséges, hogy Neumann János volt századunk egyik legkiválóbb matematikusa, aki híres "minimax" tételének bizonyításával (ekkor még csak 23 éves) nagy lökést adott egy új s azóta látványos sikert befutott matematikai elméletnek, a játékelméletnek, de jelentős szerepe volt a kvantummechanika matematikai megalapozásában is. A számítógépek megalkotásában, azzal a nem titkolt reménnyel, hogy így lehetősége nyílik például az időjárás előrejelzésére, mi több, annak befolyásolására is. Neumann János tévedett, s mily különös, tévedését Edward Lorenz amerikai meteorológus pontosan a Neumann-féle számítógép egy nem túl késői utódjának segítségével mutatta ki. Vissza