Geofizikai módszerek a kőolajkutatás szolgálatában

Előszó

1. Hol keressük az olajat és a földgázt?
A kutatók és é kőolaj-bányászok már néhány évtizede rájöttek arra, hogy a kőolaj és a földigáz, vagy más néven a szénhidrogének, leggyakrabban a Föld kérgének ú. n. földtani szerkezeteiben fordulnak elő.
Foglaljuk össze néhány szóval, hogy hogyan keletkezik az olaj, és hogy mit értünk földtani szerkezetek alatt.
A tengerek fenekén állandóan rakódik le finom iszap, évenként átlag fél milliméter, néha csak egy tized milliméter. E közé az agyagos, vagy homokos vagy meszes anyag közé hullik le állandóan az elpusztuló élőlényeknek, apró növényeknek és állatoknak tömege, de ugyancsak ilyen lassú, évi egytized milliméteres tempódban. A Föld története azonban igen hosszú. Egy kilométer vastag agyagréteg lerakódása egy-két millió évig tart, ennyi idő alatt (hatalmas mennyiségű szerves, vagyis állati és növényi eredetű anyag is ágyazódik a leülepedő kőzetbe. Csakhogy a tenger fenekén a vízben is elpusztul, elkorhad, elrothad, oxidálódik az oda került szerves (állati- és növényi) anyag túlnyomó része. Kivételes olyan hely a tenger fenekén, ahol víz mozdulatlansága, az iszap sűrűsége, a víz oxigénhiánya meg tudja óvni a pusztulástól az iszapba ágyazott szerves anyagot. Ilyen, a szénhidrogének keletkezése szempontjából kedvező viszonyok főleg elzárt tengeröblökben fordulnak elő. Itt aztán a sok száz, vagy esetleg 1000 méter vastag agyagrétegben a bezárt szerves maradványok részben a Vastag réteg nyomásának, részben baktériumoknak hatására átalakulnak olajjá és gázzá. Azonban ilyenkor is olyan csekély mennyiségű az Olajtartalom e rétegekben, hogy kalapáccsal megütve csupán olajos szagúnak érezzük ezt a kőzetet. Tehát összefoglalva, az olaj kedvező körülmények között hosszú idő, millió év alatt elzárt tengermedencékben képződik. Vissza