kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Mezőgazdasági Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 451 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 18 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. |
Bevezetés | |
A szarvasmarha népgazdasági és mezőgazdasági jelentősége | 3 |
Tervfeladatok szarvasmarhatenyésztésünk fejlesztése érdekében | 5 |
A szarvasmarha háziasítása | 9 |
Előismeretek a szarvasmarhatenyésztés gyakorlatához | |
A külső vizsgálatának fontossága | 15 |
Méretek felvétele a szarvasmarhán | 16 |
Fényképek készítése a szarvasmarhákról | 20 |
A szarvasmarha súlya és súlyának meghatározása | 20 |
A testtájak külső alakulásának ismertetése (Küllemtan) | 25 |
Az általános benyomás | 25 |
Bírálat értékszámozás alapján | 29 |
A kültakaró | 30 |
A bőr | 30 |
A szőrözet | 31 |
A kültakaró színe | 33 |
A fej | 37 |
A fejél | 37 |
A szarvak | 38 |
A fülkagylók | 40 |
A homlok | 41 |
A szemek | 41 |
Az orr | 42 |
A szutyak vagy fényszáj | 42 |
A fej oldalai | 43 |
A torokjárat | 43 |
A nyelv | 43 |
A fej egészében | 43 |
A törzs | 46 |
A tarkó | 46 |
A nyak | 46 |
A mar | 48 |
A hát | 49 |
Az ágyék | 51 |
A far | 53 |
A mellkas, szügy és az oldalak | 57 |
A has | 59 |
A nemzőszervek | 60 |
A tőgy | 61 |
A végtagok | 65 |
A váll | 65 |
A felkar | 65 |
A könyök | 65 |
Az alkar | 66 |
A lábtő vagy mellső térd | 66 |
A szár | 67 |
A lábvég | 67 |
A körmök vagy csülkök | 67 |
A felcomb (konc) | 69 |
Az alcomb (comb) | 69 |
A csánk | 70 |
A hátulsó szár | 71 |
A hátulsó körmök (csülkök) | 71 |
A lábállás (lábszerkezet) | 71 |
A szarvasmarha mozgása | 75 |
A belső szervek sajátosságainak és a gazdasági értéknek összefüggése | 77 |
A szarvasmarha életkorának meghatározása | 78 |
A szarvasmarha "rossz" szokásai | 82 |
Az ivar és az ivartalanság | 83 |
A szarvasmarha fajtái | |
A szarvasmarhafajták csoportosítása | 87 |
A magyar szürke szarvasmarha | 89 |
A szimmentáli marha | 95 |
A magyartarka marha | 105 |
Az alpesi borzderesek | 115 |
A kárpáti borzderes | 120 |
A kosztromai marha | 121 |
A lapálymarhák | 125 |
A feketetarka lapálymarhák | 126 |
A vöröstarka lapálymarhák | 132 |
A vörös lapálymarhák | 133 |
Az angelni marha | 133 |
A dán vörös marha | 134 |
A hússhorthorn és a tejshorthorn | 136 |
Egyéb fajták | 141 |
A tenyészállatok kiválasztása | |
A tenyésztendő fajta meghatározása | 159 |
A tenyészegyedek kiválasztásának jelentősége | 162 |
A tehén kiválasztása | 163 |
Termékenység | 164 |
Egészség | 166 |
Ellenállóképesség, szívósság, hosszú élettartam | 168 |
A testnagyság (testtömeg) | 171 |
Vérmérséklet, rossz szokások, igénytelenség | 174 |
A termelőképesség és a külső testalkat | 175 |
Tejtermelés | 175 |
Hústermelés | 177 |
Erőtermelés | 178 |
Takarmányértékesítő-képesség és étkesség | 179 |
Származás | 180 |
Átörökítőképesség | 182 |
A tenyészbika kiválasztása | 183 |
Termelékenység | 184 |
Egészséges szervezet | 184 |
Az ellenállóképesség, szívósság, hosszú élettartam | 185 |
A fejlettség | 186 |
Vérmérséklet | 186 |
A külső testalkat és a termelőképesség | 187 |
Származás | 187 |
Átörökítőképesség | 188 |
A bika átörökítőképességének és tenyészértékének megállapítása | 190 |
Az anyák kiválasztása | 191 |
Az ivadékok (leányok) megválasztása | 191 |
A belső feltételek és a külvilág hatásának mérlegelése | 192 |
Anyák és leányok adatainak összehasonlítása | 195 |
Öröklési rács és görbe | 196 |
Az utódok testalakulásának ellenőrzése | 197 |
Az ivadékvizsgálat központosítása | 198 |
Javaslatok az ivadékvizsgálat megoldására hazai viszonyok közt | 200 |
A szülő általános értékének megállapítása | 203 |
Törzskönyvezés, tenyésztési és tejelési adatok gyűjtése | 204 |
Tejtermelési adatok gyűjtése | 205 |
Hústermelési adatok gyűjtése | 211 |
A törzskönyvezésnek, a tenyésztési és termelési adatok gyűjtésének jelenlegi rendszere hazánkban | 212 |
A törzskönyvezés alapvelvei és szervei | 212 |
A törzskönyvezéshez szükséges feljegyzések | 213 |
Állományvétel és megjelölés | 214 |
Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése | 215 |
Küllemi bírálat | 216 |
Törzskönyvi osztályok | 217 |
A fejőstehenek és a tenyészbikák takarmányozása | |
A takarmányalap biztosítása | 220 |
A szarvasmarha létfenntartó táplálóanyag-szükséglete | 222 |
A fejőstehenek takarmányozása | 226 |
A fejőstehenek táplálóanyag-szükséglete | 226 |
A fejőstehenek bőséges vagy hiányos takarmányozásának hatása | 232 |
A takarmányozás hatása a tejképződésre és a tej minőségére | 236 |
A fejőstehenek legeltetése | 238 |
A fejőstehenek nyári takarmányai | 242 |
A fejőstehenek téli takarmányai | 249 |
Szálas és silózott (erjesztett) takarmányok | 249 |
Gyökerek, gumók és egyéb nedvdús takarmányok | 251 |
Abrakfélék | 253 |
A fejőstehenek takarmányozási rendje | 255 |
A tenyészbikák takarmányozása | 259 |
A szarvasmarhák tartása, elhelyezése és ápolása | |
A szarvasmarhaistállók és berendezésük | 262 |
Általános irányelvek | 262 |
Az istálló helyének kijelölése | 262 |
Az istálló hossztengelyének iránya | 263 |
Az istálló alapterülete | 263 |
A határfalak | 264 |
Az ajtók | 264 |
Az ablakok | 265 |
A mennyezet és a tető | 266 |
A padozat | 266 |
Az "állás" hossza | 268 |
Szellőztetők | 270 |
Jászlak, itatók | 271 |
A felállítás módja | 275 |
Ellető istállók | 276 |
Borjúistállók | 276 |
Növendékistállók | 278 |
Bikaistállók | 279 |
Beteg- és vesztegistállók | 279 |
Mélyített- vagy trágyaistállók | 279 |
A nyitott istállók (fészerek, színek) | 280 |
Az istállók felszerelési tárgyai | 282 |
Gépek alkalmazása az istállóban az emberi munka megkönnyítésére | 283 |
A kifutók (korlátok, karámok) | 285 |
A fejőstehenek ápolása és mozgatása | 286 |
Munkarend a tehenészetben | 286 |
Bőrápolás és körömápolás | 287 |
Védelem a legyek ellen | 292 |
Mozgási alkalom | 292 |
Kedvező környezet biztosítása | 293 |
Egészségvédelem | 294 |
Az istálló levegőjének hőfoka, páratartalma, tisztasága | 294 |
Tenyészbikák ápolása és jártatása | 297 |
A párosítás, pároztatás, vemhesség és szülés | |
A szarvasmarhatenyésztésben alkalmazott tenyésztési eljárások | 302 |
Fajtatiszta tenyésztés | 302 |
Vérújítás (vérfrissítés) | 303 |
Új fajták előállítása keresztezés útján | 304 |
Fajtaátalakító keresztezés | 304 |
Keresztezés haszonállatok előállítására | 305 |
Cseppvérkeresztezés | 305 |
Vonaltenyésztés | 305 |
A párosítás | 306 |
A szarvasmarha ivarérettsége | 308 |
Az üsző és a bika tenyészérettsége | 309 |
A tehenek és a bikák tenyészképességének tartama és kiselejtezésük | 312 |
Az ivarzás (folyatás, üzekedés) jelei, tartalma és ismétlődése | 315 |
A folyatás kimaradásának és elmaradásának okai | 317 |
A tehenek behágatásának évszaka | 318 |
A bika nemi ereje és párzási ingere | 320 |
A bika igénybevételének mérve | 321 |
A hágatás (beüzetés, befolyatás, beugratás) | 322 |
Mesterséges megtermékenyítés | 325 |
A fogamzás elmaradásának okai | 327 |
A vemhesség jelei | 327 |
A vemhesség tartama | 329 |
A vemhes tehén ápolása, szárazra állítása és előkészítése a következő tejelési idényre | 330 |
Koraellés és elvetélés | 335 |
Az ellés és a tehén ápolása az ellés után | 338 |
Az ikrek | 340 |
Rendellenesség a szülés után | 342 |
A szarvasmarha felnevelése | |
A korszerű felnevelés jelentősége | 344 |
Az újszülött borjú ápolása | 346 |
A borjú táplálóanyagszükséglete | 348 |
A borjú elhelyezése | 352 |
A szoptatásos és itatásos borjúnevelés előnyei, illetőleg hátrányai | 355 |
A borjú táplálása és ápolása az elválasztásig | 357 |
Táplálás föcstejjel | 357 |
Az itatásos nevelés végrehajtása | 359 |
Itatóedények | 359 |
Mivel itassuk a borjút? | 360 |
Hányszor itassuk naponta? | 363 |
Mennyi tejet itassunk? | 363 |
A tejjel táplálás időtartama | 366 |
A természetes nevelés (szoptatás) végrehajtása | 366 |
A tejtáplálást kiegészítő szilárd takarmányok | 367 |
A borjú gondozása és mozgatása | 371 |
A borjak elválasztása és súlygyarapodása | 373 |
A borjú és növendékmarha takarmányozása és ápolása elválasztástól az első borjazásig | 375 |
A választott (4-6 hónapos) borjú takarmányozása és ápolása | 375 |
A félévnél idősebb üszők és tinók takarmányozása és ápolása | 379 |
A bikaborjak nevelése | 383 |
A szarvasmarha mint tejtermelő | |
A szarvasmarha mint tejtermelő | 386 |
A termelt tej mennyiségére befolyást gyakorló tényezők | 387 |
A tej zsírtartalmára befolyást gyakorló tényezők | 393 |
A szarvasmarha mint hústermelő | |
A szarvasmarhahizlalás célja | 397 |
A hizlalandó szarvasmarha kiválasztása | 399 |
A hízók táplálása | 400 |
A hízók ápolása | 407 |
A hizlalás tartalma és a súlygyarapodás | 408 |
Baby beef-ek hizlalása | 409 |
Fejlődő bikák hizlalása | 409 |
Hizlaló takarmányozás a lefejésre szánt teheneknél | 411 |
Borjúhizlalás | 412 |
A levágott szarvasmarhák húsának felosztása a mészárosiparban | 413 |
A szarvasmarha mint erőtermelő | |
Az igásökör kiválasztása | 415 |
Az igásökör takarmányozása | 417 |
Az igásökör ápolása | 420 |
A jármok | 421 |
A fejőstehén igázása | 422 |
A szarvasmarha keresztezése rokonfajokkal | 424 |
Függelék - A bivaly tenyésztése | |
A bivaly gazdasági jelentősége és domesztikációja | 427 |
A bivaly tenyésztésének előismeretei | 428 |
A bivaly tenyésztése és felnevelése | 429 |
A bivaly mint tejtermelő | 431 |
A bivaly mint hús- és erőtermelő | 432 |
A szarvasmarha és a bivaly takarmányainak táplálóértéke | 434 |
Tárgymutató | 441 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.