1.061.492
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Schaár Erzsébet
Szobrászművész kiállítása 1960. a Műcsarnok Kamaratermében
,
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Évekkel ezelőtt Ferenczy Béni mélyen emberi és mélyreható művészi meglátásokat tartalmazó tanulmányt írt Schaár Erzsébetről és megállapította azt, hogy ez az egyik legkitűnőbb, évtizedek óta... TovábbElőszó
Évekkel ezelőtt Ferenczy Béni mélyen emberi és mélyreható művészi meglátásokat tartalmazó tanulmányt írt Schaár Erzsébetről és megállapította azt, hogy ez az egyik legkitűnőbb, évtizedek óta dolgozó szobrászunknak munkái mégis a nagyközönség előtt kevésbé ismertek, nagy és állandó munkássága ellenére a keveset szereplő művészek közé tartozik.Ennek a ténynek az okai között nyilvánvalóan szerepel az is, hogy maga a művész is inkább visszahúzódó, mint az előtérbe törő egyéniség. Elsősorban nem a szereplés, nem az eredmény megmutatása érdekli, hanem sokkal inkább a keresés, a probléma felvetése foglalkoztatja, maga a munka. Vissza
Fülszöveg
A szélesebb közönség számára csak az 1965-ben megrendezett székesfehérvári kiállításán lett nyilvánvaló, hogy Schaár Erzsébet rendkívül erős, önálló művészegyéniség, aki legutóbbi alkotásaival új utat nyitott a magyar szobrászatban. Szobrain állandóan két elem találkozik egymással: az élő és az élettelen, s a szembesülés során mindegyik a másikhoz válik hasonlatossá. Az antropomorf bútorok, ajtók, ablakok, falak és a kétdimenzióssá, falszerűvé váló emberek ugyanakkor egyaránt a térnek vannak alárendelve, azt jelzik. A tér pedig - mint Schaár Erzsébet művészetének leglényegesebb kategóriája - szubjektíve átélt emlék-tér, de egyúttal túl is emelkedik a személyes jelentésen, és általános érvényt kap: az ember helyzetéről vall, az egyén és a tágabb környezet viszonyát jelöli.Az előszó szerzője európai hírű költő, Pierre Emmanuel, a Francia Akadémia tagja. A műalkotásokat taglaló és az egyetemes művészeti fejlődés távlataiba illesztő tanulmányt Beke László, a Magyar Tudományos Akadémia... Tovább
Fülszöveg
A szélesebb közönség számára csak az 1965-ben megrendezett székesfehérvári kiállításán lett nyilvánvaló, hogy Schaár Erzsébet rendkívül erős, önálló művészegyéniség, aki legutóbbi alkotásaival új utat nyitott a magyar szobrászatban. Szobrain állandóan két elem találkozik egymással: az élő és az élettelen, s a szembesülés során mindegyik a másikhoz válik hasonlatossá. Az antropomorf bútorok, ajtók, ablakok, falak és a kétdimenzióssá, falszerűvé váló emberek ugyanakkor egyaránt a térnek vannak alárendelve, azt jelzik. A tér pedig - mint Schaár Erzsébet művészetének leglényegesebb kategóriája - szubjektíve átélt emlék-tér, de egyúttal túl is emelkedik a személyes jelentésen, és általános érvényt kap: az ember helyzetéről vall, az egyén és a tágabb környezet viszonyát jelöli.Az előszó szerzője európai hírű költő, Pierre Emmanuel, a Francia Akadémia tagja. A műalkotásokat taglaló és az egyetemes művészeti fejlődés távlataiba illesztő tanulmányt Beke László, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának munkatársa írta. A kötet képes katalógust és mintegy félszáz mű nagyméretű reprodukcióját tartalmazza. Néhány legújabban készült művet is, amelyet az évekkel korábban megírt tanulmány még nem említ. Vissza
Dobrovits Aladár
Dobrovits Aladár műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dobrovits Aladár könyvek, művekMegvásárolható példányok
Állapotfotók
A borító enyhén foltos.
Állapot:
Jó
980 ,-Ft
5
pont kapható
Kosárba
Folytatás Microsoft-tal