Csíkdelne - Szent János templom

Előszó

Felcsíkon, Csíkcsicsótól és a tőle nem távol eső Turda völgye nevű helytől keletr, a mezőben magában álló, temetővel és kőfallal kerített templom vonja magára a figyelmet, mely a Szépvíz felé vezető úton haladva a Csíkdelne magasságában nyíló dűlőúton közelíthető meg. A templom körüli földutak feltűnően emlékeztetnek egy valaha volt kicsi település utcahálózatára. A hagyomány szerint ennek a plébániás helynek a neve egykoron Tordafalva, vagy, a templom védőszentjéről Szentjános lehetett. A csíki falvakat először az 1332-37 között keletkezett pápai tizedjegyzék sorolja fel. Míg azonban a csíko alesperesi kerület plébániai között Delne, illetve Dolna neve 1332-33-ban, Szentjános neve pedig 1334-ben fordul elő, a hagyományban szereplő Tordafalva nem szerepel a jegyzékben. Az idézett forrás István delnei papot 1332-33-ban említi, míg 1334-ben, valószínűleg ugyanarra a személyre vonatkozóan azt jegyezték fel, hogy: "Stephanus sacerdos de Sancto Johanne solvit I. grossum" - azaz, hogy István, szentjánosi pap egy garast fizetett. Feltehetően a közeli Csicsó, illetve Delne és Szentjános/Tordafalva közös temploma lehetett az alacsony dombon, ma szántóföldek között álló, kőfallal övezett gótikus épület, illetve románkori elődje, mely elhelyezkedésével Szent István király közismert templomépítési rendeletére is emlékeztet. A szájhagyomány szerint a falut a 15. század végén betörő "tatár" csapat dúlta fel, s a települést elhagyó lakosok alapították később a Delnén túl eső Pálfalvát, amely a forrásokban először 1566-ban jelentkezik. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy a Szent János egyház körüli szántókat legutóbb, még az ötvenes években is a pálfalviak birtokolták. Az 1882-ben kiadott katolikus névkönyv a gyulafehérvári egyházmegye csíki esperesi kerülete falvai sorában Delne, Csicsó és Pálfalva közös templomaként említi. Vissza