Sárréti írások

Előszó

A Sárrét történetével, néprajzi kutatások eredményével, munkásmozgalmának rövid összefoglalásával foglalkozik e könyv. Az ország egy darabkája a Sárrét. Már több helyen találkoztunk egy-egy kis megemlékezéssel e táj népének történetéből. Azonban most az egész könyv á Sárrét világáról, annak lakóinak történetéről szól. Dicséretre méltó törekvés az, ami e könyv kezdeményezőjétől Miklya Jenő elvtárstól és társszerzőitől elindult Most a könyv hasábjain, e törekvés valósággá válva megismerteti a fiatal nemzedéket ez ősi táj minden szépségével, korábbi történetével. A könyv a Sárrét világának emberét úgy mutatja be, mint akinek rendkívül nehéz harcot kellett vívni a természettel, a természetadta nehéz anyagi körülményekkel. Maga az a tény, hogy a mocsárvilágtól kellett elhódítani azt a darabka földet, ahol hajlékát felépíthette, mindennapi fenntartását maga és családja részére biztosíthatta, szinte emberfeletti munkát követelt meg. A Sárrét lakóit ugyanúgy, mint az ország más területének lakóit, pusztították idegen hódítók. Voltak esetek, amikor elnéptelenedtek a falvak, sőt egyesek teljesen elpusztultak. Az emberi élni akarás azonban újra benépesítette, még nagyobb lélekszámú településeket hozott létre. A folyók szabályozása megteremtette a lehetőségét a nádasok és mocsarak lecsapolásának. A lecsapolt területeken megindulhatott a mezőgazdasági művelés, a talaj nagyfokú művelés alá vonása megteremtette e vidék földesurait és nagygazdáit. A nagybirtok a legjobb földeket tartotta kézben, a középbirtokos gazdák a nagybirtok után a még megmaradt jobb földeken rendezkedtek be. A gyenge minőségű földek jutottak a néhány kat. h.-dal rendelkező szegény parasztoknak, de ugyanakkor nagyszámban maradtak földnélküli mezőgazdasági munkások is. A talaj a lecsapolás után több helyen elszikesedett, és ez ma is egyik legnagyobb gondja a mezőgazdaságnak. A Sárrét területén is, mint az ország más területén, kialakultak a népnek, a tájnak megfelelő szokásai, dalai, a könyv ebből is ad ízelítőt, megismerteti az olvasóval, hogyan mulattak, szórakoztak régen a Sárrétem. Hogyan készítették elő nagy gonddal, még ma is a régihez hasonló lakodalmakat. E könyv nem tesz említést arról, hogy egyik legnagyobb zeneszerzőnk Bartók Béla is népdalgyűjtés közben többször Vésztőn és környékén tevékenykedett. A Sárrét népe is kivette részét a felszabadító harcokból-mozgalmakból. Vissza