A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Sárréti írások

Néprajzi és helytörténeti antológia

Szerző
Szeghalom
Kiadó: Szeghalom község tanácsa
Kiadás helye: Szeghalom
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 282 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal. További kapcsolódó személyek a műben.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Sárrét történetével, néprajzi kutatások eredményével, munkásmozgalmának rövid összefoglalásával foglalkozik e könyv. Az ország egy darabkája a Sárrét. Már több helyen találkoztunk egy-egy kis... Tovább

Előszó

A Sárrét történetével, néprajzi kutatások eredményével, munkásmozgalmának rövid összefoglalásával foglalkozik e könyv. Az ország egy darabkája a Sárrét. Már több helyen találkoztunk egy-egy kis megemlékezéssel e táj népének történetéből. Azonban most az egész könyv á Sárrét világáról, annak lakóinak történetéről szól. Dicséretre méltó törekvés az, ami e könyv kezdeményezőjétől Miklya Jenő elvtárstól és társszerzőitől elindult Most a könyv hasábjain, e törekvés valósággá válva megismerteti a fiatal nemzedéket ez ősi táj minden szépségével, korábbi történetével. A könyv a Sárrét világának emberét úgy mutatja be, mint akinek rendkívül nehéz harcot kellett vívni a természettel, a természetadta nehéz anyagi körülményekkel. Maga az a tény, hogy a mocsárvilágtól kellett elhódítani azt a darabka földet, ahol hajlékát felépíthette, mindennapi fenntartását maga és családja részére biztosíthatta, szinte emberfeletti munkát követelt meg. A Sárrét lakóit ugyanúgy, mint az ország más területének lakóit, pusztították idegen hódítók. Voltak esetek, amikor elnéptelenedtek a falvak, sőt egyesek teljesen elpusztultak. Az emberi élni akarás azonban újra benépesítette, még nagyobb lélekszámú településeket hozott létre. A folyók szabályozása megteremtette a lehetőségét a nádasok és mocsarak lecsapolásának. A lecsapolt területeken megindulhatott a mezőgazdasági művelés, a talaj nagyfokú művelés alá vonása megteremtette e vidék földesurait és nagygazdáit. A nagybirtok a legjobb földeket tartotta kézben, a középbirtokos gazdák a nagybirtok után a még megmaradt jobb földeken rendezkedtek be. A gyenge minőségű földek jutottak a néhány kat. h.-dal rendelkező szegény parasztoknak, de ugyanakkor nagyszámban maradtak földnélküli mezőgazdasági munkások is. A talaj a lecsapolás után több helyen elszikesedett, és ez ma is egyik legnagyobb gondja a mezőgazdaságnak. A Sárrét területén is, mint az ország más területén, kialakultak a népnek, a tájnak megfelelő szokásai, dalai, a könyv ebből is ad ízelítőt, megismerteti az olvasóval, hogyan mulattak, szórakoztak régen a Sárrétem. Hogyan készítették elő nagy gonddal, még ma is a régihez hasonló lakodalmakat. E könyv nem tesz említést arról, hogy egyik legnagyobb zeneszerzőnk Bartók Béla is népdalgyűjtés közben többször Vésztőn és környékén tevékenykedett. A Sárrét népe is kivette részét a felszabadító harcokból-mozgalmakból. Vissza

Tartalom

Láda András: Előszó 5
Szűcs Sándor: A Sárrét múltjából 9
Dömötör Sándor: A csökmői sárkányhúzás 41
Nagy József: Sárréti népdalok 63
Szabó Ferenc: A szeghalmi kutak néprajzából 81
Kocsisné Sz. Fóris Mária: Körösladányi lakodalmas 101
Hajdú Mihály: Népi disznótartás Szeghalmon 119
Grynaeus Tamás: Béka vala ekéje, kígyó vala ostora 133
Karai Antal: A sárréti települések története 153
Zsila Gyula: Emberi sorsok 191
Végh Mihály: Adatok Körösladány történetéhez 207
Miklya Jenő: Szeghalmi Gyula (1876-1963) 267
Karai Antal: A sárréti települések távlati fejlődése 279
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem