| Előszó | 9 |
| A polgári közigazgatás megalapozása. A kiegyezéstől a pártfúzióig (1867-1875) | 13 |
| A közigazgatás provizórikus korszaka | 13 |
| Az Andrássy-kormány első intézkedései | 13 |
| Az Erdélyre vonatkozó eltérő rendelkezések | 19 |
| Az 1867. április 10-i rendelet jelentősége | 20 |
| A közigazgatás és a bíráskodás elválasztása | 23 |
| Deák állambírósági javaslata | 23 |
| Az 1870. évi törvényhatósági törvény | 25 |
| A törvény alapelvei | 25 |
| Az országgyűlés költségvetési önállósága 1848-ban | 27 |
| Az országgyűlés költségvetési jogköre 1867-től | 29 |
| Az előszentesítési jog és a költségvetés | 31 |
| Az előszentesítési jog és a közös költségvetés | 34 |
| A költségvetési és az előszentesésítési jog kapcsolata a törvényhatósági törvény alapvető rendelkezéseivel | 38 |
| A törvényhatósági szervezet alapkérdései és az előszentesítési jog. Az alapvető rendelkezések kettős értelme | 40 |
| A felirati jog | 46 |
| A felirati jog hatása az imparlamentáris kormánnyal szemben | 55 |
| Az adóbehajtás és az újoncállítás megtagadásának joga és korlátai | 65 |
| A törvényhatóságok általános (nem politikai jellegű) hatásköre és jogai | 76 |
| A törvényhatósági bizottság és virilizmus | 80 |
| A törvényhatósági bizottság választása | 83 |
| A törvényhatósági bizottság közgyűlésének hatásköre és jogai | 83 |
| A főispán és a választott tisztviselők hatásköre és feladatai | 85 |
| A törvényhatósági tisztviselők választása | 92 |
| A tövényhatósági bizottság tagjainak és tisztviselőinek felelőssége | 94 |
| Az 1871. évi első községi törvény | 97 |
| A törvény alapelvei | 97 |
| A községi törvény és a polgári jogok. A községi illetőség jelentősége | 99 |
| A községek kollektív jogai | 103 |
| A községek szervezete | 104 |
| A képviselő-testület és az elöljáróság felelőssége | 107 |
| A községek háztartása | 108 |
| A fővárosi törvény jelentősége | 111 |
| A főváros önállóságának biztosítékai | 111 |
| A főváros közigazgatási önállóságának korlátai | 114 |
| A Deák-párti kormányok közigazgatási rendszerének jellemzése | 115 |
| Tisza Kálmán korszakának közigazgatási rendszere (1876-1890) | 117 |
| A közigazgatási bizottsági törvény | 117 |
| A törvény általános jellemzése | 117 |
| A koordinációs és a garanciális jelleg | 122 |
| A közigazgatási bizottság hatásköre és a dualizmus védelme | 124 |
| A közigazgatási bizottság és az adóigazgatás átalakítása | 131 |
| A közigazgatási bizottság és a népoktatás retrográd irányú átszervezése | 138 |
| A közigazgatási bizottság mint az új közigazgatási rendszer alapja | 139 |
| A pénzügyi közigazgatási bíróság felállítása | 141 |
| A törvényhatósági közigazgatás hatáskörének és önállóságának megkülönböztetése | 144 |
| A főváros és a vidék közigazgatása közötti különbségek növekedése | 144 |
| A fővárosi rendőrség államosítása | 147 |
| A megyék háztartásának új szabályozása | 149 |
| A főváros és a vidék közigazgatása közötti újabb eltérések | 151 |
| Az 1886. évi második törvényhatósági törvény | 154 |
| A főispánok jogkörének nagyarányú kiterjesztése | 154 |
| A felirati jog korlátozása | 156 |
| A kormány megsemmisítési joga a törvényhatósági határozatok felett | 157 |
| A főispán új jogai és az állami közigazgatásban | 161 |
| A közigazgatási tisztviselők speciális kettős alárendeltségének megszüntése | 162 |
| A közigazgatási kódex hiánya és a diszkrecionális jogkör | 163 |
| Kisebb szervzeti változtatások | 164 |
| Az 1886. évi második községi törvény | 165 |
| A virilizmus kiterjesztése | 165 |
| A községi elöljáróság választásának korlátozása | 167 |
| A fölbirtokosok pótadókedvezményei | 168 |
| A közigazgatás deklarált államosításának átmeneti korszaka (1891-1905) | 170 |
| A "lex Szapáryana" jelentősége | 170 |
| Szervezeti módosítások | 170 |
| Az államosítás elmaradásának okai | 171 |
| A Közigazgatási Bíróság létrehozása | 172 |
| A Közigazgatási Bíróság politikai jelentősége | 172 |
| A Közigazgatási Bíróság hatásköre | 174 |
| A főbb eljárási rendelkezések | 177 |
| Az 1897: XX. tc. (a költségvetési törvény) közigazgatási jelentősége | 179 |
| Részleges közigazgatási reformok | 181 |
| A vármegyék pénzkezelési önállóságának megszüntetése | 181 |
| A vármegyei tisztviselők fizetésének egységes szabályozása | 182 |
| A fellebbviteli eljárás egységesítése és egyszerűsítése | 182 |
| A Fejérváry-korszak közigazgatási problémái (1905-1906) | 185 |
| A koalíciós kormány közigazgatási intézkedései (1906-1909) | 198 |
| A "lex Szapáryana" hatályon kívül helyezése és kisebb reformok | 198 |
| A nyugdíjviszonosság kimondása | 198 |
| A Hatásköri Bíróság jelentősége | 199 |
| A garanciális panasz jelentősége | 199 |
| Az 1909. évi adó- és adókezelési reform | 207 |
| A nemzeti munkáspárti kormányok közigazgatási intézkedései a világháború előtt (1910-1914) | 226 |
| Az 1909. évi adóreform módosítása és elhalasztása | 226 |
| Az 1909. évi adóreform elsöprése | 231 |
| A megyei tisztviselők választásának elhalasztása és a városfejlesztési politika | 234 |
| A háborús felhatalmazási törvény (1912: LXIII. tc.) közigazgatási vonatkozásai | 240 |
| A világháború és a közigazgatás (1914-1918) | 244 |
| A törvényhatósági választások elhalasztása és a vármegyei tisztviselők megbízatásának további meghosszabítása | 244 |
| A háborús felhatalmazási törvény intézkedéseinek kiterjesztése | 246 |
| A háborús adóügyi és adóigazgatási rendelkezések | 248 |
| Felhasznált irodalom | 257 |
Folytatás Microsoft-tal